Tartalom:
| |
Derek Vinyardot (EDWARD NORTON – Harcosok klubja), a karizmatikus neonáci bandavezért különös kegyetlenséggel elkövetett rasszista indíttatású gyilkosságért zárják börtönbe. Szabadulását követően az új elveket valló, múltjáért szégyenkező Derek rádöbben, hogy meg kell mentenie öccsét, Dannyt (EDWARD FURLONG – Terminator 2. – Az ítélet napja), mielőtt bálványozott bátyja útját követve megbocsáthatatlan bűnöket követne el.
A hazai közönség körében is hatalmas sikert arató, felkavaró Amerikai História X kíméletlenül őszinte képet fest az emberi sorsokat romba döntő fajgyűlöletről, s a filmben nyújtott döbbenetes erejű alakításáért Edward Nortont Oscar-díjra jelölték. Vélemény: Azaz igazság, hogy nem rajongok az ilyen filmekért, akkor sem ha Oscarra jelölték a benne lévő színészt a szerepéért, mert nem...Nem az én világom, mint amúgy a blogomon látható az anime ami inkább nézésileg hozzám köthető. A kolléganőm mondta hogy nézzem meg! Én meg szófogadó ember lévén, még meg is ígértem, hogy persze megnézem. Tehát annak ellenére, hogy a téma nem érdekel, hogy féltem megnézni, hogy néha nem néztem oda, nos ennek ellenére tetszett! A vége nem tetszett, bár nem tudom amúgy hogyan lehetett volna vége, hogy elmennek, hogy minden jól megy (ne áltassuk magunkat...nem minden Happy End). Én másra gondoltam, hogy végül meghal, mint aki meghalt (nem akarok spoilerezni). Tetszett az, hogy a visszaemlékezős részek fekete-fehérek, hogy elég sokat mutattak abból, miért is lett az ami, és mi vezette rá arra, hogy megváltozzon. Tehát érdemes volt megnéznem, bár azt hiszem most úgy egy nagyon hosszú időre hanyagolom a magas gondolatokat közvetítő filmeket :) | |
Joggal kérdezhető, hogy az ember 32 évesen, miért olvas olyan könyvet, ami arról szól, hogy miként takarítsd ki magad után, az életedet, hogy aztán a gyerekeidnek, unokáidnak, ne az maradjon meg belőled, hogy mennyi holmid volt, hanem az emlékek. Hogy miért olvastam? Mert, miért ne? Ugyan nem tervezek meghalni, de ismerjük be, hogy a 21. században sem működik máshogy az élet, tehát hopp meghalhat az ember, akár minden előjel nélkül is. És be kell ismernem, ha valamikor bekövetkezik (mint tudjuk, a halál az egyetlen biztos pont az életünkben), akkor én sem szeretnék teher lenne. Sem a cuccaimmal, sem egyéb dolgaimmal. Plusz érdekelt, hogy erről miként gondolkozik Margareta. Cikket persze olvastam már vele, és az meglehetősen felkeltette az érdeklődésem a téma iránt, de szerettem volna ezt könyv formában is, kicsit bővebben elolvasni. Ami mindenképpen megfontolandó, a könyv olvasása után, hogy bevezessek én is egy dobozt, hogy "HALÁLOM UTÁN KIDOBANDÓ" felirattal. Olyan do
Megjegyzések