2011. november 5., szombat

Alexandra Bizi - A kislány, aki nem tudott aludni

Mostanában, a gyerekirodalom felé tekingetek. Azt hiszem a Csókolom, Pókmajom óta van az a kényszerem, hogy utána kell néznem, miket adnak ki, akár magyar, akár külföldi könyvekről is van szó. Mert félek, hogy a mai gyerekeket hülyének nézik, a felnőtteket szintén, mert megveszik a könyvnek(irodalomnak pláne) nem nevezhető valamiket. Így azért jó pár gyerek-ifjúsági irodalom került a kezemben. Közte ez a könyv is.

És, hogy mit láttam benne én:

A könyvet szerintem szépen illusztrálta, Szegedi Katalin. Illet a hangulathoz, még akkor is, ha néha nevetségesen néztek ki szegény állatok. A mese maga, nem túl bonyolult (28 oldalon nem is nagyon lehet bonyolítani), teljesen felfogható, és túl sok magyarázatot nem igényel. Ennek ellenére azért a frissen olvasni megtanuló gyerek még ne vágjon neki, legalábbis egyedül ne. Minden második oldal kép, tehát maga a történetet 14 oldalba van belesűrítve.
Én úgy gondolom, hogy ez egy olvasás reklámozó könyv, tehát az a lényege, hogy ha a kislány(kisfiú), nem tud aludni, mert rémálmai vannak akkor elalvás előtt olvasson szép történeteket(értelemszerűen, ha még nem tud olvasni akkor olvassanak fel neki szép történeteket), vagy nézzen szép képeket, esetleg verseket olvasson, mert így szép álmai lesznek. (mondjuk szerintem ez nem törvényszerűség, de nézzük a pozitív oldalát, akár igaz is lehet).
Ez olyan könyv, amire rámondom, hogy igen, szerintem érdemes volt kiadni, nem lesz tőle rémálma a gyereknek, nem is nézi hülyének a gyereket(mint a fent említett Csókolom, Pókmajom c. akármi, amit könyvnek nem nevezek :P)

Illusztrációk: 9,5
Történet: 8



Fülszöveg:
Valahol messze, az Óperenciás tengeren is túl, volt egyszer egy kislány, aki nem tudott aludni. Éjjelente az ablakában üldögélt, és a főtéren álló toronyórát nézve várta a hajnalt. Gyönyörű szép óra volt ez, a világ minden tájáról sereglettek a városkába az emberek, hogy e ritka kincset megcsodálják. Ám egy reggel arra ébrednek a városka lakói, hogy eltűnt a toronyóra. Kétségbeesésükben az öreg órásmestert hívják, aki szerint csak egyvalaki orvosolhatja a bajt: egy Flabelino nevű titokzatos manó. Ahhoz azonban, hogy e furcsa szerzet felbukkanjon, valakinek három nap és három éjjel virrasztania kell. De vajon ki tud ebben segíteni?





Könyv adatai:
Írta: Alexandra Bizi
Fordította: Fülöp-Török Andrea
Oldalszám: 28 (de kemény táblás!)
Ár: 1800 (ez a könyvön szereplő, értelemszerűen neten szerintem olcsóbbért be lehet szerezni :P)
Illusztrátor: Szegedi Katalin
Kiadó: General Press
Kiadás éve: 2005

1 megjegyzés:

Szilvamag írta...

jaj de szépek benne a rajzok!!!

Magamról

Saját fotó
Munkámat tekintve könyvtári adminisztrátor vagyok. 2006.12.01-e óta, a József Attila könyvtárban (Dunaújvárosban). Kölcsönzés a fő munkaterületem, de emellett, foglalkozom a beérkezett ajándékkönyvekkel, javítom a katalógus hibáit, és a könyvtár Molyos profilját is én használom, tehát én töltöm fel az új könyveinket, és rakom fel oda a híreket. Emellett még ezer más dolgot csinálok, amit általában az éves beszámolóba is elfelejtek beírni, mert már annyira alap :D Nagyvenyimen élek édesanyámmal, egy kertes házban, Bogi kutyánkkal, aki mindenkit szeret, főleg ha kap simogatást és ennivalót :) Érdeklődési körömet elég könnyű lekövetni a blogon, igen a legaktívabb a könyvek szeretete, utána jön az írás. Témakörben a Kelet, a spiritualitás, a buddhizmus, az önsegítő irodalom. Ha szépirodalomra vetemedek, akkor inkább fantasy, minimális romantika, de amúgy bármit szívesen kipróbálok (maximum az első 50 oldal után abbahagyom). Koromból adódóan már megtanultam, hogy nem MUSZÁJ elolvasni egy könyvet, ha nem vonz be, akkor el kell engedni, akkor nem nekem íródott.