2017. május 14., vasárnap

A látszat mesterei – élménybeszámoló

 Egy időben rengeteget jártam Budapestre. Hol szerepjátékos találkozóra, hol Molyokkal találkozni. Könyvhét, könyvfesztivál, és hasonlók. Tehát volt idő, amikor azért évente 4-5 alkalommal felvándoroltam a fővárosba. Aztán az elmúlt 1-2 évben valahogy nem nagyon utaztam fel. Ha mégis akkor általában csak Budatétényig, de szerintem ott sem voltam már két éve.
 Író-olvasó találkozóra, idén mentem fel először Budapestre, mert ilyen apropóból még nem sikerült felmennem, pláne úgy, hogy hívtak, pláne úgy hogy hét közben volt. de ha hívnak, akkor, ha elintézhető, akkor megyek.
 A látszat mestereit nem olyan rég olvastam, és érdekelt, hogy ki van a könyv mögött. Érdekelt, milyen író képes engem annyira elvarázsolni, hogy legszívesebben megölelném. Tehát meg lettem hívva és szerettem volna elmenni. Csak hát, Budapest, Kálvin tér környéke, CSÜTÖRTÖK (????) Este hat órai kezdés. Az első akadály, az volt, hogy hét közben, tehát mindenképpen a munkaidőmet kell valahogy megkurtítani. De mivel csütörtök, és akkor elég sokan vagyunk műszakban, nem annyira gáz lelépni. Tehát kisebb csúsztatásokkal és óravesztéssel, cserével sikerült az Időt megteremteni. Bp, az nekem vonatot jelent. Nem szeretek buszozni. A vonat a hatórás kezdéssel, annyit jelentett, hogy a fél négyes vonattal el kell indulni. Ami amúgy késett, mert a vágányokkal van valami építéses cucc.
 Mivel tisztában voltam vele, hogy Én és Bp. nem feltétlen ismerjük és szeretjük egymást, megkérdtem @csgabi-t, hogy jöjjön elém Kelenföldre, hogy biztosan ne vesszek el! Rendes volt tőle, mert egyrészt kijött elém, intézett egy könyvvásárlást is nekem, és nem hagyott el. Mint kiderült, a helyszín megtalálása egyszerű volt. Feltehetően egymagam sem vesztem volna el, de az biztos, hogy többször néztem volna a füzetecskémet, amiben vész esetére le volt írva az útvonalterv, hogy mikor hova, hányas metróra és onnan merre forduljak. :D
Tehát sikeresen odaértünk, bő félórával előbb! Így volt időnk kicsit fújni. A hely amúgy borzalmasan hangulatos volt, illett az egészhez. Mindenkire ráfogtuk, hogy moly, amúgy a legtöbb valóban az volt! Sajnos a név és arcmemóriámnak hála fogalmam sincs kikkel találkoztam, mert bár csgabi mondott pár nevet, hogy ki kicsoda, nem tudnám most felsorolni, sem archoz kötni. Bocsi, ahhoz sokszor kell embereket látnom, vagy legalább egyhuzamban órákat töltenem vele, hogy beleégjen az agyamba az infó.
 Benyomások, Krisztináról: Az első, ami feltűnt, hogy egy nagyon pozitív, energikus és aranyos személyiség. Jó az aurája (már ha hinnék az aurákban), pozitív első benyomás volt, és tök örülök, hogy már tudok arcot társítani a névhez. Jó volt személyesen találkozni, mert valahogy így közelebb került a történet is hozzám, meg ő is. Amúgy a fejemben mindig van egy kép az írókról, és valahogy őt komolyabbnak gondoltam, vagy nem tudom :D De volt egy „aha” élményem, hogy oh, basszus, lehet, hogy senkiről nem kéne képet alkotnom a fejemben, míg nem találkozok vele, mert aztán ne csodálkozzak, hogy nem ismerem fel :D
 Az író olvasó találkozóról: szerintem remek volt a hangulat, kicsit sajnáltam a beszélgetőket, mert borzalmasan nehéz úgy beszélni a könyvről, hogy azok, akik nem olvasták, ne kapjanak egy spoilert se lehetőleg, viszont akik meg olvasták, azok kapjanak valami új infót, amin rágódhatnak, míg megjelenik a második rész.
Itt is üzenem: Kérek szépen a második részhez egy térképet! Meg lehetőleg, gyorsan meg kéne írni :D
Amúgy sokat gondolkodtam azon, hogy megvegyem-e a könyvet vagy nem. Nem azért, mert nem tudom milyen. Hiszen tudom, tetszett is, szerettem is. De így is hezitáltam, hogy kell-e (mert ronda a borító XD), de végül úgy döntöttem, hogy igenis kell, mert tuti újra kell olvasni, ha kijön a második rész, meg hát támogassuk a magyar írókat, és nem mellékesen ez egy tényleg jó könyv, jó, ha ott a polcomon. :D
 Hét óra tájt vége is lett a találkozónak, és mivel lazán háromnegyed kilenckor megy a vonatom, így csgabival még beültünk egy kávéra meg szendvicsre, aztán irány Kelenföld. Jelentem sikeresen elértem a vonatot, ami szerintem nem abból az irányból jött ahonnan vártam :D. És úgy lazán negyed tizenkettőre haza is értem. Hogy aztán hatkor már keljek a meló miatt. megjegyezném, hogy erősen megfontolandó, hogy hét közben ilyen későn mászkáljak a főváros-Dunaújváros vonalon, úgy hogy másnap délelőttös vagyok. Mert azt hiszem, kb. mára sikerült kihevernem a kialvatlanságomat :D
Ennek ellenére megérte! Jó volt, élveztem, és várom a könyv második részét :3 (meg térképet!! :D)


A képek forrása, a kiadó Fb oldala:
itt
Vélemények:

1 megjegyzés:

Dorka írta...

Ez nagyon jó összefoglaló lett ^^ köszönöm szépen, hogy ezt megosztottad velünk, olvasókkal :) azért is örülök ennyire, mert én nem tudtam ott lenni, pedig nagyon nagyon szerettem volna :D