Ugrás a fő tartalomra

Ez történt 2017 (3.)

 Húha, kicsit régen írtam már Ez történt posztot. Kivételesen nem azért, mert nem volt mit írnom, hanem, mert vagy kedvem nem volt a megíráshoz, vagy éppen időm nem. Igen-igen a könyvtárosok is tudnak elfoglaltak lenni.

 És, hogy azóta mi történt?

Magánélet / otthon:
 Sikerült összehozni egy beülős délutánt a csajokkal (Szimirza és AniTiger), ugyan nem a szokott helyünkön ültünk, mert onnan kitúrtak minket, de ez a hely sem volt rossz. Bár az asztalon nem fért el a pizza rendesen. A hangulat remek volt, a kaja finom, a dekoráció borzalmas. (ha nem akarsz szívecskék között enni, ne Bálint napon menj étterembe :D). Megünnepeltük az egy héttel korábbi névnapomat, és megkaptam tőlük On Sai: Esővágy című könyvét, amit a közeljövőben tervezek is olvasni. Kellemes délután volt csajok!
 Családi hétvége is volt azóta, ahol szintén meg lettem köszöntve, a szüleimtől wellness hétvégét kaptam, amit majd jövő hétvégén meg is ejtünk :) A tesómtól és a sógornőmtől megkaptam Neil Gaiman: Északi mitológia –ját, amiről írtam is itt már. Bár azt a posztot hamarosan átírom. Ugyanis rá kellett jönnöm, hogy hulla fáradtan az ember ne írjon posztot, mert esetleg a szokottnál is több fura dolog kerül bele. Kaptam egy 107 köves malát is, a régi malám szegény már nagyon ramaty állapotban volt. (minthogy több köve eltört, ne kérdezzétek hogyan, nem tudom. És többször kellett már újrafűzni, mert a madzagjai elvékonyodtak, és többször potyogtak lefelé – nem, nem ettől törtek el, azok, amik elgurultak, nem voltak törékenyek :D).
Annyira tetszik ez a kép :)

 Kaptam új WC ülőkét, ezt csak azért emelem ki, mert szegény tesóm egész hétvégén cserélgette itt ide-oda, mire kiderült, hogy kicsi. Úgyhogy cserélni kellett. Az meg ott állt. Tesómék már visszamentek Pécs-re, és hát mégsem várhatunk márciusig a cserével, ezért gondoltam, na, majd én. Amúgy a képen sokkal egyszerűbbnek tűnik, és amúgy sem bonyolult csak a hajolgatás meg mindenféle volt nagyon fárasztó. De jelentem, Életemben először, kicseréltem a WC ülőkéket. (képet nem kaptok, mert annyira nem izgi :O)
 Tovább selejteztem a cuccaimat, meg próbáltam kicsit nagyobb rendet teremteni a szobámban. Oké, most éppen nem látom a rendet, de mindjárt felszedem a ruhákat a földről. Tehát a szekrényekből pár ruha kikerült, amik mennek a rászorulókra, a szobámból kikerült egy éjjeliszekrény (felraktam a padlásra), mert nem tartottam benne semmit, most ott áll, és ha sokáig nem kell, akkor majd kitaláljuk, mi legyen vele. Túl vagyok az év eleji papír selejtezésen is. Rendszereztük az iratokat, hogy tényleg csak a kellők maradjanak, azok évre lebontva. Úgyhogy ott is rend lett. Voltak dolgok, amiket bevittem a munkahelyemre, hogy „kell-e valakinek”, volt, amit a szegényeknek – adományos zsákba raktam, volt, amit kidobtam. De még egy jó ideig még ez el fog tartani.

Munka:


A Tini sarokkal elkészültünk. Mármint úgy nagyjából, mert feltehetően hónapok kérdése, hogy tényleg úgy nézzen ki, ahogyan azt elképzeltük, de már egészen jó lett. Erről lesz itt kép is. Szereztek a munkatársaim jó kis plakátokat meg karton figurákat a mozitól, úgyhogy kicsit fel lett dobva az egész.
 Alakulóban van az életrajzos, életrajzi regényes külön szedett polc részlet is. Egyelőre még csak a könyvek odaválogatásán vagyunk túl, majd még meg kell őket valahogy jelölni is, hogy vissza hozatalkor ne keveredjen vissza a könyv a szépirodalom közé.
 Emelkedett a fizetésem! Há, úgyhogy rögtön megrendeltem (rögtön... oké... tegnapelőtt :P) Melanie Trede – Lorenz Bichler: Hirosige című könyvét. Amit úgy 5 éve akartam már. Csak hát drága. De most úgy döntöttem, hogy megérdemlem, és kerestem egy -24% Book24-es kupont is, így csak 9876 Ft. Igen-igen ez még így is nagyon húzós, de nekem kell ez a könyv. Ha más könyvet nem is veszek idén, ebben biztos voltam 100%-ig. És akkor kell ilyet venni, amikor még nem idomul az ember az új fizetéséhez. Bár most speciel azt csináltam, hogy amennyivel több lett kivettem, elraktam. Így olyan mintha nem is lenne. Ha eddig is megvoltam nélküle, és megoldottam mindent akkor ezután is menni fog. Annyi, hogy lesz egy kis tartalékom itthon. Hisz bármikor jól jöhet, ha van.





Film nézés és könyv olvasás:



Az előző Ez történt óta ezeket a könyveket olvastam. Nagyrészt amúgy tetszettek.

Ruby Wax: Mindfulness-kalauz – nem szerettem
Nury Vittachi: A feng shui detektív (A feng shui detektív 1.) – sokat javított volna rajta, egy szerkesztő. Elmegy kategória.
Matt Haig: Miért érdemes életben maradni? – annak ellenére, hogy a depresszióról szól, szerettem! Jól megírt könyv!

A S.H.I.E.L.D. ügynökei (2013–) – Elkezdtem a 2. évadot is nézni. Igazándiból egy részig jutottam eddig, bele kell rázódni újból a Marvel univerzumba :D
A barátságos óriás (2016) – Egynek elmegy, de nem hozta meg a kedvet a könyvhöz, úgyhogy egyelőre napolom az olvasását.
Sherlock (2010–) – Már csak a 3. évad utáni kiegészítő rész van, meg a 4. évad.
Ki vagy, doki? (2005–) – befejeztem az 1. évadot, és a 2. évad közepén tartok már.
Kubo és a varázshúrok (2016) – Sikerült végre megnéznem a Kubo-t is, és nagyon-nagyon tetszett. Amúgy sikerült egy plakátot is szereztetnem a moziból, úgyhogy most az ajtómon Kubo plakát van J
Anyák napja (2016) – Maradjunk abban, hogy egyszer nézős film. Nem volt vészesen rossz, de a jótól is távol volt :D

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Margareta Magnusson: Végső rendrakás svéd módra

Joggal kérdezhető, hogy az ember 32 évesen, miért olvas olyan könyvet, ami arról szól, hogy miként takarítsd ki magad után, az életedet, hogy aztán a gyerekeidnek, unokáidnak, ne az maradjon meg belőled, hogy mennyi holmid volt, hanem az emlékek.  Hogy miért olvastam? Mert, miért ne? Ugyan nem tervezek meghalni, de ismerjük be, hogy a 21. században sem működik máshogy az élet, tehát hopp meghalhat az ember, akár minden előjel nélkül is. És be kell ismernem, ha valamikor bekövetkezik (mint tudjuk, a halál az egyetlen biztos pont az életünkben), akkor én sem szeretnék teher lenne. Sem a cuccaimmal, sem egyéb dolgaimmal. Plusz érdekelt, hogy erről miként gondolkozik Margareta. Cikket persze olvastam már vele, és az meglehetősen felkeltette az érdeklődésem a téma iránt, de szerettem volna ezt könyv formában is, kicsit bővebben elolvasni.  Ami mindenképpen megfontolandó, a könyv olvasása után, hogy bevezessek én is egy dobozt, hogy "HALÁLOM UTÁN KIDOBANDÓ" felirattal. Olyan do

Lauren Blakely: Kőkemény

G ondoltam, hogy a wellness-re valami könnyed kis könyvet fogok magammal vinni. Ezt a könyvet, már tavaly is néztem, hogy annyira gáz a borító, a fülszöveg és a cím, hogy ezt olvasnom kell. Persze pénzt nem vagyok hajlandó érte adni, de hála az égnek a közelemben kölcsönkérhető volt. Itt is, köszi AniTiger! Kezdjük is a külcsínnel, ha már így azt emeltem ki. Külcsín: 2/5 És meg is mondom mi ez a pontozás. Az 5 nálam az lenne, ha egy ütős és kellemes, a könyvhöz illő borítót kap a könyv, ha van egy szerkesztő, egy akárki, aki átolvassa a könyvet és kijavítja az elütéseket, és a helyesírási hibát, ha egy könyvet jó kézbe venni. Tehát ez lenne az 5 pontos külcsín. Jelen esetben, a borító botrányos, a kiadói marketing botrányos volt, a fülszöveg szintén botrányos. És igen, azért a helyesírást át kellett volna valakinek nézni. 2 pont, mert sokkal több elütést vártam. De körülbelül ennyi a pozitív dolog a könyv kivitelezésében.

Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása

Hmm, jó is ez a könyv, meg nem is. Gyorsan végig lehet rajta futni, és vannak benne információk, de nekem, azaz érzésem támadt, hogy mond is valamit meg nem is. Anorexia és bulimia mondjuk jóval többet szerepelt benne, mint a túlsúly vagy túlevés például. És kétlem, hogy az emberek nagyobb százalékát sújtaná ez a két betegség, és nem a túlsúly, és túlevés…  Minden esetre érdekes könyv. Érdemes elolvasni, mert egy csomó fontos dolgot megtud az ember. Mint például, hogy az evés az emberek egy hányadában úgy működik, hogy esznek, mert unatkoznak, vagy esznek, mert szomorúak, vagy esznek, mert vidámak. Amúgy én általában a hangulat kompenzáláskor könyvet szoktam venni nem enni. Ennek ellenére nem mondom, hogy nincs mit csiszolni a saját életmódomon, és nincs helye annak, hogy változtassak. Már csak anyagi és egészségügyi lehetséges problémák miatt is.  Ami viszont nekem kicsit abszurd volt, hogy vannak emberek, akik havi x száz ezer forintot költenek kajára (már ez is abszurdum az é