2015. október 9., péntek

Ruth Symes: Bella Donna – Varázsözön (Bella Donna 2.)

 Jelenleg nem szenvedek olvasási válságban *lekopogom*
Igazándiból jelenleg inkább az a baj, hogy rengeteget olyan könyvbe futok bele amit olvasni szeretnék. Független attól, hogy ez gyermekirodalom vagy felnőtt szórakoztató irodalom vagy éppenséggel ismeretterjesztő könyv. Bár végignézve a „mi van nálam éppen a könyvtárból“ polcomon azt hiszem, kiraboltam a gyermekkönyvtárat. Bocsi Sicc ;)
 Amikor a gyerek könyvtárból kölcsönzöm mindig van egy olyan belső motiváció (oké a felnőttnél is), hogy gyorsan kellene elolvasni a könyvet, mert hát a gyerekek (felnőttek, felnőttes gyerekek és gyerekes felnőttek :D) várnak rá, ne heteljen-havoljon nálam a könyv. Ebből adódóan a rövidebbeket gyors ütemben ledarálom, a hosszabbakat meg nézegetem, és néha rám tör a visszacipelés láz és akkor olvasatlanul visszaviszem őket. Ez amolyan megsétáltatós dolog nálam, sokszor csinálom, bár próbálok leszokni róla.
 A nagy ledarálásba került hozzám, a roppant édes borítóval megáldott Bella Donna sorozat darabja is. Rögtön a második rész, ami már csak itthon derült ki, mert hát minek fordítottam volna meg a könyvet? Féltem, hogy gondok lesznek, mert hát az elsőt nem olvastam, és nem fogok érteni dolgokat. Nos, félelmem teljesen alaptalan, mert a 186 oldalba belefér egy 50 oldalnyi visszautalás és elmesélése az első kötetnek, tehát el sem kell olvasnom azt, mert összefoglalták nekem 50 oldalban.

 Aranyos mese, de:

- A Vajákos út... - kezdetű mondatból úgy... 50 tuti van benne.
- A tőmondatoktól idegzsábát kaptam.
- Azoktól a tőmondatoktól pláne, ami úgy kezdődött, hogy a Vajákos úton...

 Amúgy, akik szeretik a boszorkányokat, azoknak tetszeni fog. A főhős aranyos és kedves kislány, olyan tipikus boszorkány. Van egy rózsaszínmániás barátnője, egy állatbolond barátja, és persze ezek ketten nem tudhatnak róla, hogy boszorkány. Kivéve a srác, mert az előző részben egy csomó mindent csináltak vele (láthatatlanná változtatta meg hasonló), és így tud a boszorkákról. Persze kis boszink extra naftával bír, tehát foghegyről megy a bájolás neki.
 A történet két szálon futott, az egyik az Új tanár jön - jófej - de mégsem szál. A másik a boszorkánytanonc verseny, ami eléggé le lett butítva sajnos, mert úgy 20 oldalon belül már a döntőnél voltunk, az meg három oldalba el lett intézve.
 És voltak logikai bakik, vagy a varázsló nemzedék sem szavahihető. A verseny döntőjében, ugyanis egyetlen egy feladat volt (nekem amúgy úgy rémlik, hogy azt mondták kettő lesz...). bájolni kell, de teljesen mindegy, hogy mit, nem a látvány és hasonlók számítanak, hanem a hibátlan kivitelezés. Ami teljesen jó, csak persze az nyerte aki a leglátványosabbat produkált.
 (itt megjegyezném, hogy ha random tudok bájolni egy sárkányt, amin tudok repülni, akkor azért elég parás a világ amiben játszódik, mert azért a kiscsaj csak 13 éves volt... nem mondanám érett gondolkodású mágusnak, és ilyenekkel dobálózik akkor félnék!)

 A varázslás alapja a könyvben:


1. végy egy üstöt
2. dobálj bele mindenféle gizgazt
3. beszélj érthetetlenül, lehetőleg tömbösített magánhangzókkal, ami leírva őrülten vicces

A legtöbb bájoláshoz üst kellett a mesében, mégis a Gonosz boszorka vs. Gyerekek akcióban nem kellett, sőt, még leírni sem írta le a jó kis varázsigét az írónő csak egy „és eszébe jutott az ige, és tádám, legyőzte“ harcjelenet volt.... Nos tehát, ahhoz képest, hogy még a felnőttek is az üstöt használták, Bella Donnának sikerült használni egy olyan varázsigét (bájolóigét), amit nem is igen ismert, csak hallott valamikor róla!

Fordulatok a történetben:

Azok nincsenek. Kiszámítható, sejthető minden momentuma.

Kedvenc jelenet:

A party a végén, az menő!

Kedvenc szereplő:

A nem tudom, hogy hogy hívják csávó (nem jegyeztem meg), akinek élő pókok alkotják a ruháját. Ezt vizualizáltam, és mondjuk úgy, hogy ezt felnőtt fejjel vicces vizualizálni :D

Összefoglalva:

 A gyerekek szerethetik, mert tényleg nem egy bonyolult dolog, teli van mágiával, és vannak aranyos karakterek. A felnőttek lehet idegzsábát kapnak tőle. A könyv elolvasásához felesleges elolvasni az első részt, mert konkrétan elmesél mindent, ami nem volt fontos azt is!

Belbecs: 3/5

Külcsín: 4/5
Az a borítón egy szárnyas banán??? :D

Fülszöveg:
Bella Donna első ránézésre pontosan olyan, mint bármelyik kislány bármelyik iskolában ám van egy nagy titka: igazából boszorkány! Egy szép napon elhatározza, hogy megnyeri a Boszitanoncok igézőversenyét, még akkor is, ha rengeteget kell hozzá gyakorolnia. Ám egyre furcsább dolgok történnek az iskolában, amelyek elgondolkodtatják arról, hogy tud-e uralkodni egyáltalán a varázserején?

Eredeti cím: Too Many Spells
Eredeti megjelenés éve: 2010
Kiadó: Napraforgó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 2015
Oldalszám: 186
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9789634456445
Fordította: Pataki Andrea
Illusztrálta: Marion Lindsay
Vélemények:

0 megjegyzés: