Ugrás a fő tartalomra

Nyomozzunk Agathaval!

 Vannak sorozatok (főleg gyerekkönyveknél), ahol azért szeretem végigvinni a sorozatot, annak ellenére is, hogy nem az én korosztályomnak íródott, vagy esetlegesen nem tetszett annyira minden része, mint vártam. Az Agatha nyomoz című sorozattal is így vagyok. Vannak neki nagyon pozitív oldalai is, de nem az a kiemelkedően jó vagy szórakoztató gyerekkönyv. Olyan kisgyerekeknek való krimi, de ne akarj túlzottan belegondolni a dolgokba, mert akkor fennakadsz pár dolgon.

 Tehát, szeretem ezt a sorozatot annak ellenére is, hogy:

1. Nekem senki se akarja bemagyarázni, hogy egy 12 és egy 14 éves gyereknek mindenki válaszol a kérdésére.
2. Ezeket a gyerekeket, még sosem akarták megölni, pedig olyasmikbe ártják bele magukat, amiben nem kellene. És hiába van ott Mr. Kent, mint az erő demonstráció, azért ő sem túlzottan okos.
3. Larry-t még sosem rúgták ki a titkos ügynök iskolából, annak ellenére sem, hogy tisztában vannak vele, hogy sík hülye az egészhez, és ha Agatha és Mr. Kent nincs akkor ő elbukna mindenhol. Most komolyan, milyen titkos ügynök lesz belőle? Vagy majd Agatha élete végéig kíséri, mert kell egy ész és szerencse is a csapatba és nem csak egy szerencsétlen buta fiú?
4. Agatha bárhova utazgathat Mr. Kenttel, nem kell szólnia senkinek, nem kell engedély hozzá. Értem, hogy gazdagék, tehát a pénz megvan, de olyan fura, hogy egy 12 éves kislány amúgy egymagában a komornyikkal él egy nagy házban, és ha jön egy hívás két óra múlva már a repülőn vannak...
5. és még sorolhatnám tovább.

 Viszont mindezek ellenére, elhiszem, hogy a gyerekeknek nagyon tetszik. Igazándiból nekem sincs gondom vele, ha nem kezdem el elemezni felnőtt fejjel. Ez is amolyan végtelenített sorozat, bármikor bele lehet kapcsolódni, nem kell igazán ismerni az előzményeket. Minden egyes kötet, a világ más-más táján játszódik és más rokon segít nekik az ügy felgöngyölítésében. Mert, hogy tényleg mindenhol a világban élnek Mistery-k.

Titokzatos bűntény az Eiffel-toronynál (Agatha nyomoz 4.)

Ha lehet olyat mondani, az Agatha nyomoz sorozat eddig legkomolyabb ügyét olvashattuk. Általában rablás, csalás stb. Az ügy, jelenleg viszont gyilkosság. És igen, itt jött az, hogy szerintem, talán nem kellene egy 12 és egy 14 éves gyereknek egy idegen országban (Franciaország), csak úgy nyomozgatnia, amikor tudják, hogy ha megtalálják a tettest, az már gyilkolt, tehát nem feltétlen fogja feltenni a kezét, és megadni magát, két kisgyereknek. Persze az ügy csak véletlen kerül Larryhez, mert annyira béna és balszerencsés, hogy majdnem kinyír egy „felettest“.
 Nem tudom, hogy mennyire érthető gyerek fejjel, ez az aljas elgondolásból, mérgezés bosszúból dolog. Feltehetően a szülőnek el kell magyaráznia, hogy azok a kémek, miért kémkedtek, miért történt mindez, és miért kellett megölni szegény diplomatát, aki valójában titkos ügynök stb.

Belbecs: 4/5

Fülszöveg:

Agathának és Larrynek ezúttal nem kisebb feladat jut, mint felderíteni… egy gyilkosságot. Egy orosz diplomata egy bűntény áldozatául esik, éppen az Eiffel torony tetején. Az unokatestvérek késlekedés nélkül a tettes nyomába erednek. Csak egyetlen kiindulási pontjuk van, az áldozat utolsó szavai: vörös rózsa. Vajon elegendő lesz Agatha éles esze, hogy egy olyan hatalmas városban, mint Párizs, megtalálják a bűnöst? Az ifjú nyomozókat most is elkíséri Mr. Kent, a komornyik és Watson, a macska.

Kiadó: Manó Könyvek
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 2014
Oldalszám: 136
ISBN: 9789634030058
Fordította: Ungváriné Simon Nóra
Illusztrálta: Stefano Turconi


Ékszerrablás a Niagara-vízesésnél (Agatha nyomoz 5.)

Izgalmas, lebilincselő, és egészen a végéig nem tudtam, hogy ki lopta el az ékszereket. Ami nagy szó, tekintve, hogy általában az ilyen gyerek krimiknél elég egyértelmű a dolog. Itt azért tényleg kicsit kellett Agatha ésszerű magyarázata. Larry persze itt is szerencsétlen és itt sem ért semmit sem. Komolyan szerintem ő a felesleges láncszem az egész sorozatban. Mert azon kívül, hogy ő a titkos ügynök tanonc és neki van hiperszuper számítógépe, amit amúgy igazán nem is képes használni, nem csinál semmit, csak bajba keveredik, vagy még csak azt sem. Tehát ő az aki ügynöknek tanul, de nincs meg hozzá sem az esze, sem a kitartása, sem a logikus gondolkodása -.-
 Oh és igen, nem értem a borítót, mert még csak a víz közelébe sem mentek, nem hogy hajóztak volna rajta :D

Belbecs: 4/5

Fülszöveg:
A Niagara-vízesés melletti szálló luxuslakosztályának páncélszekrényéből rejtélyes módon eltűnik sok-sok felbecsülhetetlen értékű ékszer. A nyomok egy hírhedt rablóhoz vezetnek. A Mistery unokatestvérek Kanada egyik nemzeti parkjában próbálják elkapni a tettest, az izgalmas éjszakai túra azonban sok váratlan fordulatot rejteget.

Kiadó: Manó Könyvek
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 2015
Oldalszám: 132
ISBN: 9789634030287
Fordította: Ungváriné Simon Nóra
Illusztrálta: Stefano Turconi

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Margareta Magnusson: Végső rendrakás svéd módra

Joggal kérdezhető, hogy az ember 32 évesen, miért olvas olyan könyvet, ami arról szól, hogy miként takarítsd ki magad után, az életedet, hogy aztán a gyerekeidnek, unokáidnak, ne az maradjon meg belőled, hogy mennyi holmid volt, hanem az emlékek.  Hogy miért olvastam? Mert, miért ne? Ugyan nem tervezek meghalni, de ismerjük be, hogy a 21. században sem működik máshogy az élet, tehát hopp meghalhat az ember, akár minden előjel nélkül is. És be kell ismernem, ha valamikor bekövetkezik (mint tudjuk, a halál az egyetlen biztos pont az életünkben), akkor én sem szeretnék teher lenne. Sem a cuccaimmal, sem egyéb dolgaimmal. Plusz érdekelt, hogy erről miként gondolkozik Margareta. Cikket persze olvastam már vele, és az meglehetősen felkeltette az érdeklődésem a téma iránt, de szerettem volna ezt könyv formában is, kicsit bővebben elolvasni.  Ami mindenképpen megfontolandó, a könyv olvasása után, hogy bevezessek én is egy dobozt, hogy "HALÁLOM UTÁN KIDOBANDÓ" felirattal. Olyan do

Lauren Blakely: Kőkemény

G ondoltam, hogy a wellness-re valami könnyed kis könyvet fogok magammal vinni. Ezt a könyvet, már tavaly is néztem, hogy annyira gáz a borító, a fülszöveg és a cím, hogy ezt olvasnom kell. Persze pénzt nem vagyok hajlandó érte adni, de hála az égnek a közelemben kölcsönkérhető volt. Itt is, köszi AniTiger! Kezdjük is a külcsínnel, ha már így azt emeltem ki. Külcsín: 2/5 És meg is mondom mi ez a pontozás. Az 5 nálam az lenne, ha egy ütős és kellemes, a könyvhöz illő borítót kap a könyv, ha van egy szerkesztő, egy akárki, aki átolvassa a könyvet és kijavítja az elütéseket, és a helyesírási hibát, ha egy könyvet jó kézbe venni. Tehát ez lenne az 5 pontos külcsín. Jelen esetben, a borító botrányos, a kiadói marketing botrányos volt, a fülszöveg szintén botrányos. És igen, azért a helyesírást át kellett volna valakinek nézni. 2 pont, mert sokkal több elütést vártam. De körülbelül ennyi a pozitív dolog a könyv kivitelezésében.

Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása

Hmm, jó is ez a könyv, meg nem is. Gyorsan végig lehet rajta futni, és vannak benne információk, de nekem, azaz érzésem támadt, hogy mond is valamit meg nem is. Anorexia és bulimia mondjuk jóval többet szerepelt benne, mint a túlsúly vagy túlevés például. És kétlem, hogy az emberek nagyobb százalékát sújtaná ez a két betegség, és nem a túlsúly, és túlevés…  Minden esetre érdekes könyv. Érdemes elolvasni, mert egy csomó fontos dolgot megtud az ember. Mint például, hogy az evés az emberek egy hányadában úgy működik, hogy esznek, mert unatkoznak, vagy esznek, mert szomorúak, vagy esznek, mert vidámak. Amúgy én általában a hangulat kompenzáláskor könyvet szoktam venni nem enni. Ennek ellenére nem mondom, hogy nincs mit csiszolni a saját életmódomon, és nincs helye annak, hogy változtassak. Már csak anyagi és egészségügyi lehetséges problémák miatt is.  Ami viszont nekem kicsit abszurd volt, hogy vannak emberek, akik havi x száz ezer forintot költenek kajára (már ez is abszurdum az é