Ez történt Szeptemberben

Szil78-tól kaptam ajcsiba :3

Így október másodikán eljutottam oda, hogy megírjam, a mi történt Szeptemberben posztot. Azaz igazság, hogy a legtöbb történésről, ami említésre méltó arról külön posztok is születtek, minthogy nyaralni voltam Montenegróban.

 Könyves téren egyetlen egy darab könyvet szereztem be, azt is ingyen, azaz inkább úgy mondom a postaköltség fejében. Alb Gabriella: Kezdő japán csak lazán / Starter Japanese Just Easily egyelőre nem tudom, hogy mennyire jó ez nekem, de úgy vagyok vele, hogy a postaköltség árát megérte mindenképpen. A japán nyelvtanulásom is kissé parkoló pályára került a nyáron, amikor se olvasni, sem nagyon gondolkodni nem volt erőm. Majd talán most, kezd minden a helyére kattanni, és akkor neki lehet állni újból. Bár jelenleg ki is töröltem az olvasmányaim közül a könyveket, mert frusztrált, hogy ott vannak, de nem haladok velük.

Agnès Martin-Lugand: A boldog emberek olvasnak és kávéznak	2016. szeptember 4., 21:39 →2016. szeptember 6., 21:31	274	>
Danny Wallace: Hamish és a RémDermesztők	2016. július 29., 20:51 →2016. szeptember 11., 22:32	334	>
Marc Elsberg: Blackout	2016. augusztus 30., 22:23 →2016. szeptember 12., 20:20	78	>
Rick Yancey: Az ötödik hullám	2016. augusztus 24., 15:32 →2016. szeptember 13., 22:02	466	>
Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása	2016. szeptember 14., 20:30 →2016. szeptember 22., 20:04	254	>
Bagdy Emőke – F. Várkonyi Zsuzsa – Kádár Annamária – Orosz Katalin: Teljesebbé válni	2016. szeptember 27., 10:59 →2016. szeptember 28., 07:36	168	>
J. Goldenlane: Napnak fénye	2016. június 10., 19:49 →2016. szeptember 30., 21:35	307	>
N. K. Jemisin: Az ötödik évszak	2016. szeptember 23., 06:51 →	166	>

Olvasás ügyileg amúgy elég jól tartottam a szintet. Sikerült befejeznem, egy csomó olyan könyvet, amit elkezdtem már a nyár másik hónapjában. A Hamis és a RémDermesztőket például jóval hamarabb is be lehetett volna fejezni, csak hát hangulat hiányzott. A Boldog emberek olvasnak és kávéznak, borzalmasan pocsék könyv volt, remélem, mostanában nem fogok még egyszer ilyennel találkozni. A Blackout –ot és a Napnak fényét hagytam félbe. Egyiket sem azért, mert rossz. A Blackout előjegyzett volt, így vissza kellett szolgáltatnom a könyvtárnak. A Napnak fénye meg nagyon tetszik, nagyon jó a hangulata, de addig húztam az olvasást, hogy kiestem a lendületből. Feltehetően amint megjön, a hangulat hozzá azonnal újrakezdem, csak most már frusztrált, hogy ott van megkezdve millió hónapja. Igen, sose kezdj könyvet nyáron, ha amúgy sincs kedved ahhoz, hogy olvass :D. Az ötödik hullám viszont meglepett. Sokkalta jobb, mint a film, bár be kell vallanom, hogy azt a színvonalat, amit a film képvisel feltehetően nem volt nehéz überelni.

 Most az ötödik évszakot olvasom, ami tetszik, de kellett mellé egy szakkönyv, mert így felváltva jobb. Meg néha nagyon fura nekem a könyv. Feltehetően mert az egyik szereplős nézetében úgy ír, mintha azt mondaná, ÉN mit csinálok, és ehhez nem vagyok hozzászokva :D

Bagdy Emőke – F. Várkonyi Zsuzsa – Kádár Annamária...

Nyaralás - Harmadik nap (Hajózás - Zanjice)

Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása

Rick Yancey: Az ötödik hullám

Nyaralás - Második nap (Herceg Novi)

Nyaralás - Első nap (érkezés)

Danny Wallace: Hamish és a RémDermesztők

Várólistára került a nyár folyamán

Agnès Martin-Lugand: A boldog emberek olvasnak és ...

Ez történt Augusztusban

A blogra összesen 10 poszt került a hónapban, ebből 5 könyvértékelés,  3 nyaralásos, 1 várólistás, és 1 ami az előző hónapot összefoglalja. Egészen sokat írtam, bár ötletem többre lett volna. No majd talán októberben.

Film és sorozatnézés terén, a Grimm (2011–) harmadik, negyedik évadát sikerült befejeznem és ezzel igazándiból szerintem számomra egy időre a sorozatnak is annyi. Nagyon-nagyon nyögvenyelős és szenvedős volt ez a sorozat, és annyit sajnos nem ér. Ki vagy, doki? (2005–) folytattam a sorozatot, de ez nálam mindig csak pár részt eredményez egymás után, ugyanis mivel a legelejétől kezdtem, így az egész borzalmasan retro, és az idegeim,és a vizuális effekt étvágyamat nagyon nem üti. Norm, az északi (2016) –t sikerült nyaralás alatt lenyomnom, míg vártam, hogy a fájdalomcsillapítóm hasson. Mit is mondhatnék erről…meg lehetett nézni, de nem hagyott mély nyomot. Odaát (2005–) –ot kezdtem végül el nézni. Fura, hogy annyira retró, mint a KI vagy, doki? Mégis azért jobban bírom, az effekttelenségét. Lehet, hogy szellemeket és démonokat könnyebb volt odarakni. Jelenleg a második évad közepén tartok, még nem értem azt a nagy rajongást, amit néhány embernél láttam, de még lehet, hogy megérjük, hogy rajongjak érte. Az első évad amúgy parásabb volt, mint a második, legalábbis eddig. Úgyhogy most megint sorozatnézős estéket tartok. Így elég gyorsan lehet haladni egy-egy sorozattal.