2015. április 12., vasárnap

Vasárnapi merengés

 A hétvégén sikerült egy kicsit összerendeznem a dolgaimat a szobámban. Nem, nem csinálok róla most képet, mert azért annyira sok nem változott. Sikerült a könyvfesztiválra felmenő pakkomat kettészedni, így nem a hátamat vagy a vállamat húzza ~8kg könyv, hanem körülbelül 4-4 megosztva a hátam és a vállam között a súlyt. Emellett molyon sikerült bejelölnöm minden olyan könyvet olvasottnak, amik jelenleg az ágyamban laknak (ami mint éjjeliszekrény működik), így most az oldalsávban is látható, hogy erősen olvasásszédelgőbe mentem át. Ezekből persze egyszerre csak egyet olvasok, de mondjuk párhuzamosan úgy… 3-at, 4-et talán.
 Visszatérve a szobámra. A TV állványra kerültek az idei beszerzéseim, megjegyezném, hogy ezzel be is telt a TV állvány, úgyhogy most már kezdenem kell vele valamit, vagy nem hazahordani könyveket. Ami persze könnyű kijelentés, de pénteken is a pocséknak mondható hetem zárásaként még munkám utolsó 5 percében el tudták rontani a kedvemet annyira, hogy a munkatársammal Glamur napot tartsunk az Alexandrába. Igen, a könyvvásárlás általában megnyugtat, legalábbis részben egy kicsit nyugtat rajtam. Amúgy most már jól vagyok, kevésbé idegesen és kevésbé érdekel az egész. Mérlegeltem, ide-oda rakosgattam az emberek régi és új megjegyzéseit és úgy döntöttem, hogy amíg nincs írásban a dolog, addig nem foglalkozom azzal, ami amúgy sem az én dolgom. Sőt azt hiszem, most megint egy ideig visszatérek arra a stádiumra, hogy csak és kizárólag azt csinálom a munkaidőmben, ami a munkaköri leírásomban van, vagy a felettesem mond. Minden egyéb, amit amúgy szívesen csináltam egyelőre felfüggesztődik. Persze ismerem magam, tehát pár nap és úgyis csinálni fogom, de most még tartom magam ehhez.
 Tehát a TV állványt elfoglalják a 2015-ös beszerzéseim, az ágyammal szemben felül a könyvtári könyvek foglalnak helyet. Ahol úgy gondolom, hogy míg nincs full-on addig még nem kell stresszelnem, hogy a fél könyvtár nálam van. Az alatta lévő polcon foglalnak helyet a recenziók. Amikkel roppant mód el vagyok havazva (roppant mód = ide amúgy egy sokkal trágárabb dolgot akarta írni, de valahogy írásban nem szoktam káromkodni :D). Tehát nagyon el vagyok havazva, vannak itt két éve itt dekkoló könyvek is, ami ismerjük be, hogy gáz. És mit olvasok? Könyvtári könyveket -.- Pedig amúgy a recenziók 99% olyan, ami érdekel is, és hűde olvasnám is, csak aztán közbejön valami, és akkor már teljesen mást olvasok. A tipikus „itt van, bármikor leemelhetem” státusz, amit mondjuk recenziónál el kéne kerülni. Éppen ezért a friss kettő darabomat aktuálisan is olvasom, mert ha felkerül oda a polcra, akkor ennyi volt, sose kerül sorra! És idén nem is igen kérek ugyebár recenziót, kivéve, ha az itt lévő úgy… 40 könyv eltűnik.
 Posztokkal is el vagyok maradva egy cseppet. Főleg, mert eldöntöttem, hogy minden kiolvasott könyvemről írok is, jelenleg úgy 5 posztos elmaradásban vagyok ehhez képest. Jelenleg éppen azon gondolkodom, hogy mivel mindegyik ifjúsági irodalom, egy összefoglaló poszttal fogom letudni azt a 6-ot. (Emlékek tava, Üveggyerekek, Égboltmesék, Mit keresett Jakab az ágy alatt?, Rossz Cica fürdik, Pozitív gondolatok naplója, és ma már az Aranyhajat is elolvastam). Legalábbis egyelőre így gondolom, aztán lehet délután kedvem lesz, és egyenként megírom a véleményemet róluk, csak az a baj, hogy ahogy haladok előre a könyvekben, úgy egyre nehezebb írni a már olvasottakról, ezért is rossz, hogy ekkora elmaradásba kerültem.
 No meg imádom a blogomat, így szívesen írok ide bármit, és legszívesebben naponta-kétnaponta írnék könyvekről, vagy filmekről (Például a héten megnéztem a Bosszúállókat!). Úgyhogy remélem, hogy az írói válságom lassan elmúlik, és akkor rátok zúdíthatom a posztjaimat. Tegnap már pont ezért is szedtem össze, hogy könyvfesztiválos megjelenésekből mi érdekel. Legalábbis első ránézésre, mert még lehet addig jön róla poszt, hogy mi maradt ki amit pedig nagyon olvasnék. A listáról amúgy az első kettő az, amit biztosan meg fogok venni (Madarak a dobozban és a Horrorstör), mert valami miatt most értem el majdnem 29 évesen arra, hogy horrort akarok olvasni, vagy thrillert. Olyan kis félőset, bár azaz igazság, hogy mostanában olvastam ilyeneket és annyira húdenagyon nem féltem, de ez a két könyv nagyon bizalomgerjesztő, és hát a borítójuk is tetszik. A Gyilkosság világvége előtt már most látható, hogy elnapolandó, sorozat is és annyira már nem vonz (azért mert sorozat), úgyhogy úgy döntöttem az már könyvtári olvasás lesz, remélem, megveszi a könyvtár.
 Fura, amikor kicsit kettéágaznak az olvasmányaim. Horror és ifjúsági irodalommá. Azért ismerjük be, hogy nem rokon témakörök. Bár az Üveggyerekek pont beleesik mind a kettő témakőrbe. Próbáltam arra is rájönni, egy kérdőív kitöltése után, ahol kérdezték, hogy mit olvasok, mely témaköröket, hogy erre mégis mit írjak? Azt írtam, hogy relatíve mindent. Ifjúsági és mese könyveket előszeretettel, sci-fi-t is olvasok, bár arra már rájöttem, hogy a hard sci-fi nem nekem való. Fantasy-t is olvasok, de elhanyagolható. Krimit is biztosan, bár néha utólag tűnik fel a címkék között a krimi címke és innen tudom, hogy „jah akkor ez krimi volt”. Nehezen határolok be ugyanis egy könyvet, hogy micsoda. Mert a sci-fi sem abban merül ki, hogy űrhajók vannak benne, mert pl. a Wayward Pines, ami az óta kedvenc lett szintén kapott sci-fi címkét még sincs benne űrhajó, mondjuk thrillert és krimi címkét is kapott és nem éreztem, hogy félős lenne, kivéve pár fejezetnél. Most, például amit olvasok, a Rose-projekt teljesen elüt mindentől, amit olvasni szoktam a maga kis fura szerelmes cuccával. Mindegy is, a lényege ennek az egésznek, hogy nem tudom körbehatárolni, hogy pontosan miket olvasok, mert nincs tematikám, nincs olyan, amire azt mondom, hogy nem olvasnék ilyet egyáltalán.

 Nos itt csatolva az aktuális olvasmánylistám, ha valaki be tud ez alapján határolni, mit olvasok, az írja kommentbe ide :D


Vélemények:

0 megjegyzés: