2015. április 1., szerda

Márciusi könyvtárazás


Könyvtárazós posztom következik. Mert, hogy Márciusban is jártam könyvtárban. Mármint a munkámon kívül is, mert abból adódóan ugyebár minden nap ott vagyok! Molyon felmerült több könyvtárosban is, hogy hát remek, hogy könyvtárban dolgozunk, csak akkor a magánkönyvtár kerül háttérbe, és megerősítem, ez tényleg így van! Ugyanis, mindig(de tényleg mindig) szembejön veled valami amit olvasni szeretnél. A nagyobb önerővel bíró egyedek persze max. várólistára rakják, de akik gyengék azok hazaviszik és halmoznak és halmoznak … :D Jah nem, ez csak a hörcsögökre vonatkozik, mint amilyen én vagyok :D
Márciusban feltöltöttem a készletemet, csordulásig (tehát ahány nevem van, annyin és azok körülbelül teli is lettek). Ők jöttek haza velem, egy közepes hányaduk már visszakerült a könyvtárba, mert elolvastam őket:

Alessandro Baricco: Harag-várak
Alessandro Baricco: Háromszor hajnalban
Alessandro Baricco: Mr. Gwyn
Alessandro Baricco: Történet
Böszörményi Gyula: Égboltmesék
Chris Anderson: Kreátorok
Csoma Mózes: 1989 – Diszkózene a Kvangbok sugárúton
Csoma Mózes: Korea – Egy nemzet, két ország
Dan Millman: Élj céltudatosan!
Dániel András: Mit keresett Jakab az ágy alatt? (és mi történt ott vele?)
David Carlyle: Skyland – Sziget a szélben
Dmitry Glukhovsky: Futu.re
Franck Thilliez: E-szindróma
Graeme Simsion: A Rosie projekt
Guus Kuijer: Minden dolgok könyve
Guy Kawasaki: Elbűvölés
Irene Adler: Sherlock, Lupin és én – A katedrális árnyéka
Isaac Asimov: Azazel
Joe Hill: NOS4A2 
John Armstrong: Hogyan aggódjunk kevesebbet a pénz miatt?
Jorge Bucay: 20 lépés előre
Jorge Bucay: Az autodependencia útja
Kosztolányi Dezső: Pacsirta
Kristina Ohlsson: Az üveggyerekek
Limpár Ildikó: Emlékek tava
Maggie Stiefvater: The Raven Boys – A hollófiúk
Manfred Kets de Vries: A boldogság egyenlete
Marie-Aude Murail: Lakótárs kerestetik!
Mats Strandberg – Sara B. Elfgren: Kulcs
Miskolczi Miklós: Kacagtató Sztalin-városi anekdoták
Murakami Haruki: Köddé vált elefánt
Nick Bruel: Rossz Cica fürdik
Őszentsége a XIV. Dalai Láma – Dr. Howard C. Cutler: A boldogság művészete a munkában
Philippa Perry: Hogyan maradjunk normálisak?
Rögtönzött beszédek a zen meditációról
Shodo Harada: Bódhidharma ösvényén
Shunryu Suzuki: A zen szellem az örök kezdők szelleme 
Sunrjú Szuzuki: Zen szellem, a kezdő szellem
Tonya Hurley: Szellemlány – Vágyakozás
Victoria Schwab: Felszabadulás
Z. Vincze György: Vendégként az örömök kertjében


 Van pár amiről poszt még nem született, de már olvastam őket, azokat jelzem valahogy, mindenről szeretnék posztolni, szimplán az időm és kreativitásom szab határt a dolognak esetlegesen az ihlethiány. Tehát, ezek közül nincs mind már nálam! Megfogadtam, hogy nem viszek vissza addig könyvet, míg nem olvasom el, eddig ez egyetlen egy kivételt élvezett (A Kulcs), mert előjegyezték, és azért nem tartom itt, és nem túl vékony, hogy hopp nekiugorjak. A többit viszont elolvastam, és úgy került vissza a könyvtárban. Mesekönyveknél próbálok gyorsan végezni és gyorsan visszaszolgáltatni, mert azok tényleg nem tartanak túl sokáig, és a gyerekek is olvashassák (végtére is nekik van szánva :D)

Nincsenek megjegyzések:

Magamról

Saját fotó
Munkámat tekintve könyvtári adminisztrátor vagyok. 2006.12.01-e óta, a József Attila könyvtárban (Dunaújvárosban). Kölcsönzés a fő munkaterületem, de emellett, foglalkozom a beérkezett ajándékkönyvekkel, javítom a katalógus hibáit, és a könyvtár Molyos profilját is én használom, tehát én töltöm fel az új könyveinket, és rakom fel oda a híreket. Emellett még ezer más dolgot csinálok, amit általában az éves beszámolóba is elfelejtek beírni, mert már annyira alap :D Nagyvenyimen élek édesanyámmal, egy kertes házban, Bogi kutyánkkal, aki mindenkit szeret, főleg ha kap simogatást és ennivalót :) Érdeklődési körömet elég könnyű lekövetni a blogon, igen a legaktívabb a könyvek szeretete, utána jön az írás. Témakörben a Kelet, a spiritualitás, a buddhizmus, az önsegítő irodalom. Ha szépirodalomra vetemedek, akkor inkább fantasy, minimális romantika, de amúgy bármit szívesen kipróbálok (maximum az első 50 oldal után abbahagyom). Koromból adódóan már megtanultam, hogy nem MUSZÁJ elolvasni egy könyvet, ha nem vonz be, akkor el kell engedni, akkor nem nekem íródott.