Ugrás a fő tartalomra

Paul Finch: Ne sikíts!

A könyv végéig nem tudtam, hogy ez sorozat… Már megint egy sorozat….Pedig megfogadtam, hogy idén, nem kezdek új sorozatban lehetőleg, mert akkor újra nő a lista, hogy és akkor ennek is figyeljem, hogy mikor jön majd a folytatása, meg ennek is, meg ennek is. Tehát sorozat, és ezt nem szerettem csak benne!
 Önálló kötetként is megállja amúgy a helyét, mert feljön az alap sztori, lassan beindul az egész, aztán felpörögnek az események és végül az alap sztori megoldódott. Csak hagyott, egy mellék szálat, amiből tovább lehet az egészet göngyölíteni, szerintem amúgy a végtelenségig, amíg van vevő a sorozatra, tehát még évekig megjelenhet újabb és újabb rész, és ha megunja az írást, akkor egy egyszerű csavarral le lehet zárni.
 Az alap sztori ugyebár az, hogy eltűnnek nők, akik sosem kerülnek elő. Folyamatosan, és 3 év után, 38 eltűnt nő után úgy dönt a rendőrség, hogy akkor ennyi volt, nem került meg a tettes, akkor ezt az ügyet most lezárják. És ez a világ leghülyébb logikátlansága, de elnézem a brit rendőrségnek. Elveszik az ügyet attól aki igazándiból, már fejből fújja a nők adatait, aki mindent tud már szinte róluk, és elküldik szabadságra. Wtf? A könyvben ennél a résznél kicsit megálltam az olvasásban, és leraktam a könyvet. A könyv eleje nekem teli volt ilyen furaságokkal, amiket a normál életben nem tudtam elképzelni, hogy tényleg megtörténik.
 Két szálon indultunk, egy élő nővel… meg a rendőrrel. Utána már csak a rendőr volt, meg az ex katona fekete bőrű  nő. Akik kapásból majdnem meghaltak, és máris üldözik őket! Ha összeszámolom, akkor az ügy amúgy körülbelül 4-5 nap alatt megoldódik, míg 3 évig nem sikerült még használható nyomot sem találni! Kellett Lauren a megfejtéshez? Bár túl sokat elejével nem adott hozzá az erején kívül. Bár az is marha vicces, hogy egy férfit egy nő véd meg, de ez Heck baja :D. tehát itt is kicsit megálltam, hogy oké, hogy felpörög, betörnek, lőnek rájuk, kikérdeznek, lelőnek stb. és hopp megoldódott az egész probléma és ügy. Elnézem az irrealitást, mert jól írta meg. Mert valójában mindezeken már olvasás után gondolkodom. Hiszen csak úgy faltam a könyv felétől az oldalakat.
 Vannak karakterek akiket lehet tudni, hogy mi fog velük történni. Ian pl. ilyen volt, lehetett tudni, hogy mire megy ki minden, és hogy mi az ő szerepe, ahogy  a könyv kezdése Louise szál is pontosan sejthető, hogy mikor és hogy fog véget érni. Lauren fináléja miatt kicsit haragszom, meg az utolsó rendőrőrsön lévő párbeszédért is. Az olyan…olyan. Nincs rá jó szó.
Mellékesen Heck egy félig lezárt ügyben van, és megint szabadságolják, na vajon mégis mit fog csinálni? Megy igazságot szolgáltatni…
 Amúgy viccesnek találtam, hogy egy ilyen szervezet, akik tényleg nagyon jól össze vannak szokva, és soha nem buknak le, hirtelen mégis lebuknak. No meg, hát ilyen nevet, hogy Kedves Fiúk... 
A borítóról: nekem nem teljesen tiszta, miért van egy megkötözött nő-pók rajta…vagy nő és mögötte pók. Megnéztem az eredeti borítót ami mellékesen kb. tucat borító (tehát az sem tetszik :D), és azt sem tudom társítani a könyvhöz. Egy skorpiót, vagy két skorpiót simán társítani tudnék a történethez, és még menő is lenne. De amúgy figyelemfelkeltő borító…csak…csak szeretem, ha köze van a történethez a borítónak, és nem szimplán szép. És mire a könyvet elolvastam sikerült megnéznem közelről, hogy az egy letakart fejű, meztelen térdelő nő…
Viszont a könyv mérete nekem tetszik, még mindig szeretem ezt a kis méretet.

Külcsín: 4/5
Belbecs: 4/5

Köszönet a könyvért az Athenaeum kiadónak!


Fülszöveg:
Elég, ha megnevezed a nőt, akit akarsz. Mi leszállítjuk neked.
38 nő tűnt el nyomtalanul. Mark Heckenburg nyomozó még nem szembesült ilyen szövevényes és ördögi esettel. Útja London elegáns lakosztályaiból egyenesen Manchester kies ipari negyedébe vezet, a csillogásból a mocsokba. Cégvezetők, iparmágnások, nagyhatalmú politikusok és korrupt tisztviselők, akiket kibogozhatatlan szálak kötnek össze egy alvilági szervezettel. A „klub", amelynek nevét nem sokan merik kimondani fényes nappal, amelynek létezésében illik kételkedni, amely élő szexuális játékszereket szállít rendelésre, teljes diszkréció mellett…

A Ne sikíts! a thriller műfa egyik legjobbja; benne a Scotland Yard legalja és legjava, pörgős cselekmény, vérfagyasztó fordulatok, és egy nyomozó, aki többet tud a kelleténél.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Margareta Magnusson: Végső rendrakás svéd módra

Joggal kérdezhető, hogy az ember 32 évesen, miért olvas olyan könyvet, ami arról szól, hogy miként takarítsd ki magad után, az életedet, hogy aztán a gyerekeidnek, unokáidnak, ne az maradjon meg belőled, hogy mennyi holmid volt, hanem az emlékek.  Hogy miért olvastam? Mert, miért ne? Ugyan nem tervezek meghalni, de ismerjük be, hogy a 21. században sem működik máshogy az élet, tehát hopp meghalhat az ember, akár minden előjel nélkül is. És be kell ismernem, ha valamikor bekövetkezik (mint tudjuk, a halál az egyetlen biztos pont az életünkben), akkor én sem szeretnék teher lenne. Sem a cuccaimmal, sem egyéb dolgaimmal. Plusz érdekelt, hogy erről miként gondolkozik Margareta. Cikket persze olvastam már vele, és az meglehetősen felkeltette az érdeklődésem a téma iránt, de szerettem volna ezt könyv formában is, kicsit bővebben elolvasni.  Ami mindenképpen megfontolandó, a könyv olvasása után, hogy bevezessek én is egy dobozt, hogy "HALÁLOM UTÁN KIDOBANDÓ" felirattal. Olyan do

Lauren Blakely: Kőkemény

G ondoltam, hogy a wellness-re valami könnyed kis könyvet fogok magammal vinni. Ezt a könyvet, már tavaly is néztem, hogy annyira gáz a borító, a fülszöveg és a cím, hogy ezt olvasnom kell. Persze pénzt nem vagyok hajlandó érte adni, de hála az égnek a közelemben kölcsönkérhető volt. Itt is, köszi AniTiger! Kezdjük is a külcsínnel, ha már így azt emeltem ki. Külcsín: 2/5 És meg is mondom mi ez a pontozás. Az 5 nálam az lenne, ha egy ütős és kellemes, a könyvhöz illő borítót kap a könyv, ha van egy szerkesztő, egy akárki, aki átolvassa a könyvet és kijavítja az elütéseket, és a helyesírási hibát, ha egy könyvet jó kézbe venni. Tehát ez lenne az 5 pontos külcsín. Jelen esetben, a borító botrányos, a kiadói marketing botrányos volt, a fülszöveg szintén botrányos. És igen, azért a helyesírást át kellett volna valakinek nézni. 2 pont, mert sokkal több elütést vártam. De körülbelül ennyi a pozitív dolog a könyv kivitelezésében.

Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása

Hmm, jó is ez a könyv, meg nem is. Gyorsan végig lehet rajta futni, és vannak benne információk, de nekem, azaz érzésem támadt, hogy mond is valamit meg nem is. Anorexia és bulimia mondjuk jóval többet szerepelt benne, mint a túlsúly vagy túlevés például. És kétlem, hogy az emberek nagyobb százalékát sújtaná ez a két betegség, és nem a túlsúly, és túlevés…  Minden esetre érdekes könyv. Érdemes elolvasni, mert egy csomó fontos dolgot megtud az ember. Mint például, hogy az evés az emberek egy hányadában úgy működik, hogy esznek, mert unatkoznak, vagy esznek, mert szomorúak, vagy esznek, mert vidámak. Amúgy én általában a hangulat kompenzáláskor könyvet szoktam venni nem enni. Ennek ellenére nem mondom, hogy nincs mit csiszolni a saját életmódomon, és nincs helye annak, hogy változtassak. Már csak anyagi és egészségügyi lehetséges problémák miatt is.  Ami viszont nekem kicsit abszurd volt, hogy vannak emberek, akik havi x száz ezer forintot költenek kajára (már ez is abszurdum az é