Meglepetések érik az
embert, ha olyan könyvet olvas, aminek nem tudja a történetét. Nem olvas
fülszöveget, csak cím és borító alapján dönt arról, hogy el fogja olvasni. Vagy
ajánlják neki a könyvet, de ugyebár az ajánlás nem egyenlő azzal, hogy ismeri
is a történetet. A könyvet azért olvastam, mert @Rebel ajánlotta nekem, tavaly, hogy 2014-ben kerítsek sort rá. Sokkal
kevésbé szívatós listával ajándékozott meg, mint @Liliane_Evans. Úgyhogy éppen ideje volt elkezdenem a könyvet.
Ness –ről, a
könyvfesztiválon hallottam, már bánom, hogy nem mentem el @Sicc –cel a beszélgetésre az íróval. Előbb kellett volna olvasni a könyvet, no így
jártam. Minden esetre most is csak azért került sorra, mert előjegyezték, és
vissza kellett vinnem a könyvet, és gondoltam, hogy talán még belefér előtte. Egy
nap sem kellett, hogy végezzek a könyvvel. Ez persze köszönhető annak, hogy nem
túl vastag (224 oldal), és teli van illusztrációkkal néha kétoldalasakkal, és
persze gyorsan haladós.
Az elején, azért már
sejteni lehetett, hogy mi lesz a vége, és mi a téma. Nekem, amúgy cím alapján
nem ez jutott eszembe. Hanem, valami szörnyes, olyan valóságos szörnyes dolog. Nem
is tudom, hogy ismerek-e másik olyan könyvet ami ezt a témát így feszegetné,
így oldaná meg. mert nagyon komor, nagyon ijesztő és lehangoló néha, még azaz
érzésed volt, hogy rengeteget segíthet, ha te is azt éled át amit Conor.
Mesék a mesében
szintén nagyon jó megoldások voltak, és néha én sem értettem elsőre, hogy miért
is jó amit mesél, mire akar kilyukadni, és miért az a rossz, és miért az a jó
akit a szörny annak vél. Az első történetet totálisan nem tudtam megfejteni,
akkor amikor olvastam, persze a szörny magyarázata egyértelművé tette. A másodiknál,
viszont már teljesen egyetértettem a döntéssel, hogy ki a jó fiú és ki a rossz
fiú, és miért. A rombolás meg adott volt, az inkább Conor belső és külső
rombolása.
Az iskolás rész, és a
láthatatlanság kérdése megint más. Sajnáltam Conort, mert azért, mert olyan a
háttere amilyen, mert beteg és haldoklik az édesanyja, egyszerűen a többiek
számára megszűnt létezni. De miért? Ezt az emberi viselkedést sosem fogom
megérteni, miért kell egy ilyen gyereknek láthatatlanná válni? Miért nem lehet,
normális emberként tekinteni rá, miért nem lehet esetlegesen segíteni neki. Conor
vágyott arra, hogy észrevegyék, és megbüntessék. Vágyott rá, mert akkor egálnak
érezte volna a világot, de nem büntetik meg…semmiért.
Conor halmozottan
hátrányos helyzetben van, a szülei elváltak, az anyjával ér, aki haldoklik, bár
folyamatosan azt mondja, meg fog gyógyulni, a nagymamáját nem szereti, pedig
ott kell leélnie majd az életét, az apjával ritkán találkozik, akkor sem igazán
értik meg egymást mert már eltávolodtak egymástól. Az egyetlen akivel nyíltan
beszélhet az a Szörny. Ő hívta, nem a szörny hívta őt. És ott vannak a belső
vívódásai, ami végigvezet a könyvön, és végül megoldást talál rá. Kimondja az
igazságot, pedig nagyon fáj neki.
A vége felé már azt hiszem,
mindenki tudja, mi történik 12.07-kor. Szomorú dolog, szomorú könyv, gyönyörűen
megírva.
Belbecs: 5/5
Külcsín: 5/5
Gyönyörű, és félelmetes illusztrációk. Nagyon szép kiadás. A
borító is tetszik, bár nekem az eredeti borítók, valahogy jobban bejönnek. Ennek
ellenére szerintem a magyar kiadás is kifejezetten szép lett.
Fülszöveg:
A szörny, ahogy a szörnyek szokása, nem sokkal éjfél után
jelent meg. Conor ébren volt, amikor megérkezett. Rémálomból riadt fel. Nem egy
rémálom volt ez, hanem az a rémálom, amit annyiszor álmodott mostanában. Az,
amiben sötét van és vihar és sikoltás. Az, amiben kicsúszik keze szorításából a
másik kéz, akárhogy is próbálja megtartani. Amelyik mindig úgy végződött, hogy
…
De ez a szörny valahogy másmilyen volt, nagyon öreg és vad,
és a legveszélyesebb dolgot akarta Conortól.
AZ IGAZSÁGOT.
Conor rákban szenvedő anyjával él. Rémálom gyötri, amiben
kicsúszik keze szorításából egy másik kéz, akárhogy is próbálja megtartani.
Aztán megjelenik egy szörny előtte, de az nem a rémálombeli szörny, nem olyan
rémisztő, és három történetet mond el neki. A negyediket Conortól várja, amiben
Conornak ki kell mondania az igazságot. Az igazságot, amelyben Conor ki meri és
ki tudja mondani, hogy legyen már vége a szenvedésnek, legyen már vége az
elhallgatásoknak, a félig kimondott mondatoknak, a vele szemben tanúsított
lelkét pusztító kíméletnek.
A Szólít a szörny (A Monster Calls) mintegy 40 országban
jelent meg, a díjak történetében első alkalommal elnyerte valamennyi angliai
ifjúsági nagydíjat, a német ifjúság díjat (Deutsche Jugendliteratur Preis).
Készül a forgatókönyv a műből.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése