2012. november 12., hétfő

Lezsák Levente - Emerson & Tsa., avagy a titokzatos mordiai bűneset





Fülszöveg:
Van egy ország, Mordia, ahol sohasem süt ki a nap, ahol mindig borongós az idő, és ahol az embereknek soha sincsen jókedvük. De még egy árva huncut pillanatra sem. És így megy ez már emberemlékezet óra. Egészen addig, amíg valami szörnyű dolog nem történik: IV. Burgum, Mordia királya egy reggel JOBB LÁBBAL kel fel!

Vélemény és egyéb nyalánkságok: 
Először is köszönet a Cor Leonis Kiadónak, hogy rendelkezésemre bocsátották a könyvet.

Történet, és alaptörténet:
Az alap sztori tetszett, tehát ebből lehet egy nagyon jó kis mesét írni, peregnek az események és ahogy haladunk előre, úgy válik minden egyre érthetőbbé. A történet vezetéssel sem volt gondom, bár megjegyezném, hogy szerintem nem célközönsége vagyok már a könyvnek (26 évesen), tehát egy nálam úgy tizenhárom évvel fiatalabb gyerek sokkalta izgalmasabbnak találta volna a történetet. Tehát volt mágia, bűntény(nem mégsem, nem nevezném annyira bűnténynek), összeesküvés, száműzött trónörökös, szökött királylány, minden...talán sok is volt ami benne volt.

Írásmód:
Nem vagyok író, nem jelent meg könyvem, így igazándiból nem fair kritizálni az írót. Nem is kritika ez, inkább nemtetszés. Szeretem azt ha a történet halad a maga útján, és az író nem kotyog bele minduntalan, mire azt hinném, hogy nem fog, és megtanulta, hogy nem kell jópofáskodni, mindig beszúrt egy zárójeles mondatot, vagy egy megjegyzést, és így elvesztettem a fonalat. Nekem ez nem tetszik. Mondom, lehet hogy a fiatalabb korosztály ezt szereti, de én nem :(

Illusztrációk:
Érdekesek voltak, elsőre nem találtam annyira szépnek őket, mert inkább az érdekes kategória, a szokatlan inkább úgy mondanám. De utána megszoktam, és relatíve tetszenek is. :)

Nevek:
Elég beszédes neveket adott az országoknak, és a szereplőknek is az író. Valójában ezzel nem is volt gond, még ha némelyiktől (Bikacsöki Balambér -tól ) példának okáért agyzsibbadást kaptam. De amúgy komolyan a nevekkel nem volt gond, érdekesek de illettek a szereplőkhöz.

Szereplők:

Emerson: Nem nagyon sikerült megismernem őt, bár a könyv rövidsége miatt senkit sem igazán. De egy roppant idegesítő, egoista dög. Aki nagyzol, hazudik,kihasznál mindenkit és még hülye is (bocsánat a szóért). Az a durva, hogy van ilyen ember, tehát nem elképzelhetetlen, csak vele együtt meglett az első utálom szereplő a könyvben. Nem csoda, hogy csődbe megy a detektív iroda, ha egy ilyen a fődetektív!

Jones: Már elsőre szimpatikus fiatalember, Emerson teljes mértékű ellentéte. Mert szép, okos, lökött és annak ellenére, hogy nem tud mindent, azért van logikai érzéke. Meg persze szíve is amit bizonyít is a tündérnél, és nem kíván semmi rosszat, csak egy normális világot :)

Cilla: Nekem ez a név akkor is fura. Mármint nehezen szoktam meg, a nevét a királykisasszonynak. De karakterileg elég emberi, és aranyos, ahogy segít Jones-nak, meg aggódik az apjáért. A dadája sem semmi, azért nem lennék annak a helyében akire a dada rászáll. Az öccse(?) a trónváromány Ulrik szintén nagyon aranyos, leleményes nyolc éves fiúcska, olyan tipikusan rosszcsont :)

Összességében, érdemes elolvasni a könyvet, de főleg fiatalabb korosztály számára. Én már kiöregedtem belőle. A képek és a kivitelezés tényleg jól sikerült, a történettel sincs semmi gond.


Vélemények:

0 megjegyzés: