Ugrás a fő tartalomra

Dunaújvárosban találkoztunk - Trónok harcától Arkhamig


 Előre is bocsánat, hogy nem kérdeztem meg, hogy szerepelhet-e a kép itt, de valamivel bizonyítani kell, hogy voltunk, játszottunk, visszatérünk!
 Mert a Molyok nem csak olvasnak, hanem társasoznak is, és ha tudnak akkor sokan és egy helyre tömörülve. A helyet a munkahelyem biztosította, nem voltunk hangosak és senkit sem zavartunk. Remélem lesz folytatás és akkor kevésbé fogok haldokolni. Ez most pont nem jókor volt nekem.
A Trónok harcát, így hogy főleg csak megfigyelő voltam, úgy ahogy kezdtem kapizsgálni, bár az agyi kapacitásom nem terjedt a "miért ájult el a hajód"-on túlra, de na tényleg nagyon szarul voltam. Arkhamnál már hatott a fájdalomcsillapító és az innen-onnan összevadászott csoki mennyiség! Itt is köszi Zsuzsi a kinder csokikért életet mentettek (azért a dobozért is amit nem tudom mikor csempésztél a táskámba :P), és a Mártinak is a csokiért az is nagyon sokat segített. És igen Judit tudom, hogy ilyenkor 1:hülyébb vagyok mint amúgy, 2: nyűgösebb is vagyok mint ami amúgy :D Úgyhogy meg sem kell lepődni!
Tehát Arkhamnál már érzelmi és fájdalmi küszöböm normális volt, és beszálltam a játékba. Apáca lettem...és mivel nem tudtuk a játékot befejezni idő szűke miatt, így szenteltvízzel és feszülettel, égőkarú varázslós akármivel együtt a könyvtárban ragadtam. Ez szerintem egy könyvtárban lévő társasozás során, mint könyvtáros, elég stílusos volt ;)
Köszönet a társasért, meg hogy játszani jöttek: @Adéle -nek és @maerlyn
Köszönet azoknak akik csak benéztek: @suhakata és @Gabye ti legközelebb próbáljatok ám beszállni a játékba, időben érkezni és ott maradni!!! :)
Köszönet a játékért még: @hjuda és Krisztián (legyél moly, hogy molyos nevet tudjak ide írni :D) @Chiara aki jó messziről jött és ma már haza is ment :( Itt hagyott engemet :D

És sajnálom, hogy @mama_gold most nem tudott jönni :( Remélem a következő alkalomkor már te/ti is tudtok jönni!

Tehát remélem még leszünk, még játszunk stb. :) Jó szombat volt!!!!!!!

Megjegyzések

Chiara üzenete…
Lám, én nem voltam szarul, mégsem értettem igazán a játékot! Viszont majd' minden kártyát átneveztem...:P Lett a fosztogatásból-csillagszóró, a hollóból-a boldogság kék madara, lett a nemtommiből- Callai farkas, a (talán jég) kardból-Excalibur. Sztem @maerlyn és @Adéle eltiltanak a következő Trónok harcától...XD De az Arhami rettegés szimpi volt! Végre egy játék, ahol nekem volt a végére a legtöbb "eszem". :D:D:D

És Jeffi drága... Sajnos nem tudtalak észrevétlenül a hátizsákomba dugni... Telepakoltad könyvvel! Ezt -itt is- KÖSZI!!
Jeffi üzenete…
Áh el nem tiltanak minket, szerintem lassan betanítanak, hogy értsük is :P
Igen Arkham nekem is érthetőbb volt. Legalábbis ott már nem voltam annyira szarul, meg kb értettem hogy mi van, bár úgy könnyű, ha mondják, hogy dobj :D Dobni az nem nehéz :)
Jó olvasást hozzájuk :)

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Margareta Magnusson: Végső rendrakás svéd módra

Joggal kérdezhető, hogy az ember 32 évesen, miért olvas olyan könyvet, ami arról szól, hogy miként takarítsd ki magad után, az életedet, hogy aztán a gyerekeidnek, unokáidnak, ne az maradjon meg belőled, hogy mennyi holmid volt, hanem az emlékek.  Hogy miért olvastam? Mert, miért ne? Ugyan nem tervezek meghalni, de ismerjük be, hogy a 21. században sem működik máshogy az élet, tehát hopp meghalhat az ember, akár minden előjel nélkül is. És be kell ismernem, ha valamikor bekövetkezik (mint tudjuk, a halál az egyetlen biztos pont az életünkben), akkor én sem szeretnék teher lenne. Sem a cuccaimmal, sem egyéb dolgaimmal. Plusz érdekelt, hogy erről miként gondolkozik Margareta. Cikket persze olvastam már vele, és az meglehetősen felkeltette az érdeklődésem a téma iránt, de szerettem volna ezt könyv formában is, kicsit bővebben elolvasni.  Ami mindenképpen megfontolandó, a könyv olvasása után, hogy bevezessek én is egy dobozt, hogy "HALÁLOM UTÁN KIDOBANDÓ" felirattal. Olyan do

Lauren Blakely: Kőkemény

G ondoltam, hogy a wellness-re valami könnyed kis könyvet fogok magammal vinni. Ezt a könyvet, már tavaly is néztem, hogy annyira gáz a borító, a fülszöveg és a cím, hogy ezt olvasnom kell. Persze pénzt nem vagyok hajlandó érte adni, de hála az égnek a közelemben kölcsönkérhető volt. Itt is, köszi AniTiger! Kezdjük is a külcsínnel, ha már így azt emeltem ki. Külcsín: 2/5 És meg is mondom mi ez a pontozás. Az 5 nálam az lenne, ha egy ütős és kellemes, a könyvhöz illő borítót kap a könyv, ha van egy szerkesztő, egy akárki, aki átolvassa a könyvet és kijavítja az elütéseket, és a helyesírási hibát, ha egy könyvet jó kézbe venni. Tehát ez lenne az 5 pontos külcsín. Jelen esetben, a borító botrányos, a kiadói marketing botrányos volt, a fülszöveg szintén botrányos. És igen, azért a helyesírást át kellett volna valakinek nézni. 2 pont, mert sokkal több elütést vártam. De körülbelül ennyi a pozitív dolog a könyv kivitelezésében.

Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása

Hmm, jó is ez a könyv, meg nem is. Gyorsan végig lehet rajta futni, és vannak benne információk, de nekem, azaz érzésem támadt, hogy mond is valamit meg nem is. Anorexia és bulimia mondjuk jóval többet szerepelt benne, mint a túlsúly vagy túlevés például. És kétlem, hogy az emberek nagyobb százalékát sújtaná ez a két betegség, és nem a túlsúly, és túlevés…  Minden esetre érdekes könyv. Érdemes elolvasni, mert egy csomó fontos dolgot megtud az ember. Mint például, hogy az evés az emberek egy hányadában úgy működik, hogy esznek, mert unatkoznak, vagy esznek, mert szomorúak, vagy esznek, mert vidámak. Amúgy én általában a hangulat kompenzáláskor könyvet szoktam venni nem enni. Ennek ellenére nem mondom, hogy nincs mit csiszolni a saját életmódomon, és nincs helye annak, hogy változtassak. Már csak anyagi és egészségügyi lehetséges problémák miatt is.  Ami viszont nekem kicsit abszurd volt, hogy vannak emberek, akik havi x száz ezer forintot költenek kajára (már ez is abszurdum az é