Ugrás a fő tartalomra

Emily Dickinson – Károlyi Amy: Emily Dickinson válogatott írásai / Károlyi Amy fordításai és tanulmányai

Nos, aki ismer az tudja, hogy nem vagyok egy költészetér rajongó ember. A verseket sosem szerettem, és ez nem nagyon változott az évek folyamán sem. A modern verseket amúgy jobban utálom a régieknél, mert a régiekben legalább van rím, a modern versben meg, csak ha a véletlen úgy szüli, akkor kerül rím.
 Hogy akkor miért olvasok verseket? Nos, általában nem olvasok ilyesmiket, viszont Emily ​Dickinson nevével folyamatosan találkoztam az olvasmányaim folyamán. És amikor a 20. író utal arra, hogy hát Dickinson mekkora költő volt, és mennyire inspirálja, akkor azt hiszem, más is azt tenné, amit én. Vers utálat ide vagy oda, de lássuk, mit tud Dickinson.
 Nos, meglehetősen Jónak találtam a jelenlegi kötetet, és azt hiszem jó döntés volt, hogy ezzel és nem a Emily Dickinson: Emily Dickinson versei –vel kezdtem. Méghozzá azért, mert itt egy úgy, ahogy életrajzot is kaptam, magyarázatokat, levéltöredékeket, és ez rengeteg dolgot megmagyaráz, amit feltehetően, ha csak a verseit olvasom nem jött volna át. Tehát jó kezdés volt, és tervezem is a verseit olvasni.
 Emily Dickinson fura fazon volt, és peches (bár feltehetően nem ezzel a jelzővel illetné más), de ismerjük be, hogy fura volt a családja, remek verseket írt, de ezt, míg élt nem adták ki, levelezet olyan emberekkel, akik felismerték a tehetségét, de ennek ellenére a nagy közönség csak akkor ismerte meg a költészetét, amikor meghal. Amúgy ez szívás. Mármint, borzalmas belegondolni abba, hogy íród-íród a verseidet, tehetségesnek gondolod magad, írsz a kiadónak, az visszaküldi, hogy jó-jó, de a jelen korban ez fura, úgyhogy ha máshogy írnál, simán kiadhatnák, de így nem. Ennek ellenére írogatod a verseidet tovább, nem foglalkozva azzal, hogy a sablonba húzd őket, megmaradsz olyan formabontónak amilyen voltál... meghalsz, és rá pár évre kiadják a verseidet, és világhíres leszel. Ez a szívás...
 Szegényt úgy sajnálom, mert azt hiszem fontos lett volna neki a nagyobb visszajelzés, és hogy tudja, amit ír az jó. És ez, amit egész életében, talán ha pár embertől megkapott, de sosem lett elismert költő.
 Tetszett, és szerettem. Ennek ellenére a versekért ezután sem rajongok. De elhiszem, hogy tényleg annyi embert képes volt inspirálni, mert inspiráló ez nem tagadható el tőle!

Fülszöveg:

Minden ​versének négy összetevője van: természet, érzelem, halál és öröklét. Tehát a van és a nincs. A halál csak annak okozhat ilyen élethossziglani problémát, aki minden ízében élvezi az életet.
Verseinek sokkal kevesebbet mond az életrajz. Emily Dickinson 1830-ban született Amherstben, Massachusetts államban. Verseit az akkor legtekintélyesebb amerikai irodalmi folyóirat szerkesztőjének küldi el. Az megsejt valamint a rendhagyó géniuszból, és bátorítja, hogy írjon formában és tartalomban is kerékvágásba illő verseket. Emily Dickinson erre nem volt hajlandó, ezért a jövőbe, érvényesülésbe vezető út bezárult előtte.
Ami nem sikerült az élőnek, sikerült a holtnak. 1886-ban halt meg, és már 1890-től kezdve gyors egymásutánban jelentek meg kis kiadásokban versei. De voltaképpen 1945-től indult el Emily Dickinson útja a világhír felé. Az értékelés ingamozgása, mely addig Poe-t és Whitmant lendítette magasba, most Emily Dickinsont repíti.
Emily Dickinson verseivel való foglalkozás élethossziglani elfoglaltságot jelent a fordítónak. A több mint 40 verssel kibővített második kiadást szeretettel adja át az olvasónak Károlyi Amy.

Könyv: Emily Dickinson – Károlyi Amy: Emily Dickinson válogatott írásai / Károlyi Amy fordításai és tanulmányai
Kiadó: Magvető
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 1978
Oldalszám: 136
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9632707435
Fordította: Károlyi Amy
Címkék:

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Margareta Magnusson: Végső rendrakás svéd módra

Joggal kérdezhető, hogy az ember 32 évesen, miért olvas olyan könyvet, ami arról szól, hogy miként takarítsd ki magad után, az életedet, hogy aztán a gyerekeidnek, unokáidnak, ne az maradjon meg belőled, hogy mennyi holmid volt, hanem az emlékek.  Hogy miért olvastam? Mert, miért ne? Ugyan nem tervezek meghalni, de ismerjük be, hogy a 21. században sem működik máshogy az élet, tehát hopp meghalhat az ember, akár minden előjel nélkül is. És be kell ismernem, ha valamikor bekövetkezik (mint tudjuk, a halál az egyetlen biztos pont az életünkben), akkor én sem szeretnék teher lenne. Sem a cuccaimmal, sem egyéb dolgaimmal. Plusz érdekelt, hogy erről miként gondolkozik Margareta. Cikket persze olvastam már vele, és az meglehetősen felkeltette az érdeklődésem a téma iránt, de szerettem volna ezt könyv formában is, kicsit bővebben elolvasni.  Ami mindenképpen megfontolandó, a könyv olvasása után, hogy bevezessek én is egy dobozt, hogy "HALÁLOM UTÁN KIDOBANDÓ" felirattal. Olyan do
3 megjegyzés
Korábbi bejegyzések »

Lauren Blakely: Kőkemény

G ondoltam, hogy a wellness-re valami könnyed kis könyvet fogok magammal vinni. Ezt a könyvet, már tavaly is néztem, hogy annyira gáz a borító, a fülszöveg és a cím, hogy ezt olvasnom kell. Persze pénzt nem vagyok hajlandó érte adni, de hála az égnek a közelemben kölcsönkérhető volt. Itt is, köszi AniTiger! Kezdjük is a külcsínnel, ha már így azt emeltem ki. Külcsín: 2/5 És meg is mondom mi ez a pontozás. Az 5 nálam az lenne, ha egy ütős és kellemes, a könyvhöz illő borítót kap a könyv, ha van egy szerkesztő, egy akárki, aki átolvassa a könyvet és kijavítja az elütéseket, és a helyesírási hibát, ha egy könyvet jó kézbe venni. Tehát ez lenne az 5 pontos külcsín. Jelen esetben, a borító botrányos, a kiadói marketing botrányos volt, a fülszöveg szintén botrányos. És igen, azért a helyesírást át kellett volna valakinek nézni. 2 pont, mert sokkal több elütést vártam. De körülbelül ennyi a pozitív dolog a könyv kivitelezésében.
Megjegyzés küldése
Korábbi bejegyzések »

Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása

Hmm, jó is ez a könyv, meg nem is. Gyorsan végig lehet rajta futni, és vannak benne információk, de nekem, azaz érzésem támadt, hogy mond is valamit meg nem is. Anorexia és bulimia mondjuk jóval többet szerepelt benne, mint a túlsúly vagy túlevés például. És kétlem, hogy az emberek nagyobb százalékát sújtaná ez a két betegség, és nem a túlsúly, és túlevés…  Minden esetre érdekes könyv. Érdemes elolvasni, mert egy csomó fontos dolgot megtud az ember. Mint például, hogy az evés az emberek egy hányadában úgy működik, hogy esznek, mert unatkoznak, vagy esznek, mert szomorúak, vagy esznek, mert vidámak. Amúgy én általában a hangulat kompenzáláskor könyvet szoktam venni nem enni. Ennek ellenére nem mondom, hogy nincs mit csiszolni a saját életmódomon, és nincs helye annak, hogy változtassak. Már csak anyagi és egészségügyi lehetséges problémák miatt is.  Ami viszont nekem kicsit abszurd volt, hogy vannak emberek, akik havi x száz ezer forintot költenek kajára (már ez is abszurdum az é
Megjegyzés küldése
Korábbi bejegyzések »