Ugrás a fő tartalomra

Nyaralás - Második nap (Herceg Novi)

Úgy döntöttünk, hogy a hajó kirándulásokat átrakjuk péntekre és szombatra, így a csütörtöki nap maradt arra, hogy felfedezzük, hogy milyen is az a partszakasz ahol lakunk. Herceg Novi-ba. Be a belvárosba nem nagyon jutottunk el, mondjuk igény sem volt túlzottan arra, hogy a zsúfolt belvárost bejárjuk. Maradt a part megismerése, és az, hogy rájöjjünk, hogy szombaton, majd honnan indul a hajónk a Kotori öbölbe. Ne akkor kelljen majd keresgélnünk.
Jelentem a part szép, vannak nagyon kavicsos tengerpart szakaszok is, itt meglehetősen viccesen értem vizet, kicsit többet mint akartam. Amúgy szeretnék fürödni, de éppen ez nem az az időszak amikor megtehetem, úgyhogy majd egyszer vissza kell ide jönnöm olyan időbe is. Vagy egy másik tengerhez. A szállóhoz tartozó partszakasz amúgy nem nagyon játszana úgy sem  fürdés szempontjából nekem, mert egy lépcsőn bemész a mély vízbe az nekem nem jó. Én szeretem a fokozatosságot. Homokos esetlegesen kavicsos tengerpartot. Bár tartom, hogy a homokosnak jobban örülnék.
Miután csekoltuk, hogy honnan indul a hajónk tovább mentünk felfelé. Lépcsőkön. Sok-sok lépcsőn. Nem szeretem annyira a lépcsőket csak úgy jelzem. Viszont nagyon jópofák az utcácskák, főleg ha találsz egyet amin nem meredek lépcsőn megy fel az út. A kilátás szép volt, és remek limonádékat árultak. Megjegyezném végre olyan limonádék amik citromból vannak, és nem szirupból! Igazán kellemes volt a délelőtt, valamikor kettő-három környékén elmentünk a közelbe ebédelni is, egy kis fagyit megkóstoltam. Finom, de megleszek nélküle :D

 Utána elsétáltunk a kavicsos-süppedős tenger részhez ahol  jól megáztattam a lábaimat, remélem jót tesz a sebeimnek a tengervíz, más nem kimarja … rontani nem ront rajta. Most már így vacsi után olvasgatok a szobába és készülök a holnapi hajó útra, remélhetőleg kitart a jó időnk :)
Nem a víz volt hideg, hanem a kavicsok süppedtek :D

















Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Margareta Magnusson: Végső rendrakás svéd módra

Joggal kérdezhető, hogy az ember 32 évesen, miért olvas olyan könyvet, ami arról szól, hogy miként takarítsd ki magad után, az életedet, hogy aztán a gyerekeidnek, unokáidnak, ne az maradjon meg belőled, hogy mennyi holmid volt, hanem az emlékek.  Hogy miért olvastam? Mert, miért ne? Ugyan nem tervezek meghalni, de ismerjük be, hogy a 21. században sem működik máshogy az élet, tehát hopp meghalhat az ember, akár minden előjel nélkül is. És be kell ismernem, ha valamikor bekövetkezik (mint tudjuk, a halál az egyetlen biztos pont az életünkben), akkor én sem szeretnék teher lenne. Sem a cuccaimmal, sem egyéb dolgaimmal. Plusz érdekelt, hogy erről miként gondolkozik Margareta. Cikket persze olvastam már vele, és az meglehetősen felkeltette az érdeklődésem a téma iránt, de szerettem volna ezt könyv formában is, kicsit bővebben elolvasni.  Ami mindenképpen megfontolandó, a könyv olvasása után, hogy bevezessek én is egy dobozt, hogy "HALÁLOM UTÁN KIDOBANDÓ" felirattal. Olyan do

Lauren Blakely: Kőkemény

G ondoltam, hogy a wellness-re valami könnyed kis könyvet fogok magammal vinni. Ezt a könyvet, már tavaly is néztem, hogy annyira gáz a borító, a fülszöveg és a cím, hogy ezt olvasnom kell. Persze pénzt nem vagyok hajlandó érte adni, de hála az égnek a közelemben kölcsönkérhető volt. Itt is, köszi AniTiger! Kezdjük is a külcsínnel, ha már így azt emeltem ki. Külcsín: 2/5 És meg is mondom mi ez a pontozás. Az 5 nálam az lenne, ha egy ütős és kellemes, a könyvhöz illő borítót kap a könyv, ha van egy szerkesztő, egy akárki, aki átolvassa a könyvet és kijavítja az elütéseket, és a helyesírási hibát, ha egy könyvet jó kézbe venni. Tehát ez lenne az 5 pontos külcsín. Jelen esetben, a borító botrányos, a kiadói marketing botrányos volt, a fülszöveg szintén botrányos. És igen, azért a helyesírást át kellett volna valakinek nézni. 2 pont, mert sokkal több elütést vártam. De körülbelül ennyi a pozitív dolog a könyv kivitelezésében.

Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása

Hmm, jó is ez a könyv, meg nem is. Gyorsan végig lehet rajta futni, és vannak benne információk, de nekem, azaz érzésem támadt, hogy mond is valamit meg nem is. Anorexia és bulimia mondjuk jóval többet szerepelt benne, mint a túlsúly vagy túlevés például. És kétlem, hogy az emberek nagyobb százalékát sújtaná ez a két betegség, és nem a túlsúly, és túlevés…  Minden esetre érdekes könyv. Érdemes elolvasni, mert egy csomó fontos dolgot megtud az ember. Mint például, hogy az evés az emberek egy hányadában úgy működik, hogy esznek, mert unatkoznak, vagy esznek, mert szomorúak, vagy esznek, mert vidámak. Amúgy én általában a hangulat kompenzáláskor könyvet szoktam venni nem enni. Ennek ellenére nem mondom, hogy nincs mit csiszolni a saját életmódomon, és nincs helye annak, hogy változtassak. Már csak anyagi és egészségügyi lehetséges problémák miatt is.  Ami viszont nekem kicsit abszurd volt, hogy vannak emberek, akik havi x száz ezer forintot költenek kajára (már ez is abszurdum az é