2014. március 26., szerda

Rhonda Byrne: The Secret – A Titok

Fülszöveg:
Nemzedékről nemzedékre örökítették, mohón sóvárogtak utána, elvesztették, ellopták, hihetetlen pénzekért adták-vették. Az évezredes Titok tudói olyan történelmi nagyságok voltak, mint Platón, Galilei, Beethoven, Edison, Carnegie, Einstein és még sok más feltaláló, teológus, tudós és elismert gondolkodó. De most végre fellibben róla a fátyol.
„"Ha megismered a Titkot, megtudod, hogyan érhetsz el és tehetsz magadévá bármit, amit csak szeretnél. Igaz valód tárul fel előtted. Rájössz, hogy micsoda nagyszerű dolgok várnak rád az életben.” – a Bevezetésből
A Titok filmes változatáról a www.thesecret.tv internetes honlapon olvashatsz angol nyelven.




Mostanában elég sok önszuggesztiós könyvet olvasok, főleg azért, hogy kicsit pozitívabb beállítottságú legyek, mint ami voltam.  Tehát kellenek a pozitív behatások olvasás ügyileg is. Kezembe akadt (szánt szándékkal) Rhonda Byrne: The Secret – A Titok című könyve. Nem elsőként, mert már valamikor régen egyszer nekikezdtem, csak annyira elcsépeltnek találtam, hogy aztán nem olvastam végig.
 Most ellenben végigolvastam. Nem mondom azt, hogy tökéletes a könyv, mert nem az. Sőt néha annyira szájbarágós, hogy majdnem leraktam, és azt mondtam, hogy „hagyjon már békén a hülyeségeivel”. Túl sok ismétlés, és túl nagyvonalakban minden. Szerintem az említett Titokról túl sokat nem mond el, feltehetően nem is tud mit mondani. De hiszem, és igazat adok neki abban, hogy amire gondolsz, azt vonzod be. Tehát, ha negatívan állsz a dolgokhoz, és nem látsz meg semmi jót és csak azt ismételgeted, hogy mi szar az életedbe, akkor ezt vonzod be. Ritkán látni olyan embert, aki szapul mindenkit, reklamál folyamatosan, és emellett boldog. Talán nem véletlen.
 Én próbálok pozitív lenni, pozitív dolgokat gondolni, és hálát adni rengeteg dolog miatt. Elképzelni, amit szeretnék, és elhinni, hogy ez vagy az már az enyém is.
 Ma beszéltük éppen az egyik olvasóval, mert látta mit olvasok (Rhonda Byrne: Határtalan gondolatok), és azt hitte a Titkot olvasom, hogy neki bejött a Titokban leírt, bár vagy egy évig szuggerálta a dolgot. Mondtam neki, hogy végtére is az a lényeg, hogy meglett, az hogy mikor az már csak részlet kérdés. A könyv is elmondta, hogy az idő relatív, lehet tíz perc a teljesülés, lehet napok, hetek, hónapok kérdése. Csak hinni kell, és teljesül.
 Aztán tegnap megnéztem a könyvből készült filmet, vagy a filmből készült a könyv? Nem tudom pontosan, mert a könyvben még a film csak készült, de olyan érzésem volt a film nézése közben, hogy úgy a szövegkönyvet átrakták szép borítóba és kiadták. Minden ott is százszor elhangzott, százszor és százszor, kicsit talán érthetőbb volt, talán kicsit világosabb minden. Majd meglátjuk. Minden esetre érdemes elolvasni a könyvet és túllépni azon, hogy kissé hülyén van szerkesztve.
 A könyv amúgy nagyon szép kívülről, szerintem nagyon igényes kiadás. Csak az a baj vele, hogy a főcímszavak és főcímek benne olyan betűtípussal íródtak, ami ritka rosszul olvasható. Vagy csak nekem volt gondom azzal, hogy néha felismerjem a dolgokat. Minden esetre szép kiadás, igényes kis fényes lapok, régies hatású.
Könyv:
Külcsín: 4/5
Belbecs: 4/5

Film:
Belbecs: 4/5
Külcsín: 3/5 – ezt azért összeszedettebben is meg lehetett volna csinálni, mert elsőre, ha az ember nem olvasta a könyvet akkor kb. olyan hatása van az egésznek, mintha valami szekta bepalizós műsorát nézné (lehet a magyar hangok még ráadtak erre a hatásra egy kicsit :D)
Vélemények:

0 megjegyzés: