Ugrás a fő tartalomra

Derek Fagerstrom – Lauren Smith: Mit hogyan

Fülszöveg:
MI VAN, ha megtámad egy krokodil, ha az asztal alatt akarsz kikezdeni az aktuális pasival, ha lábadnál fogva akasztanának fel és szeretnél kiszabadulni, ha netán még mindig nem tudod megkötni a nyakkendődet és még a WC is eldugul, ha általában csak meg akarsz őrülni és mindenkit magaddal rántanál, akkor vedd meg ezt a könyvet…
Képes használati utasítás, technikai tanács, hasznos praktika 500 tevékenység elvégzéséhez.
492 tanács lépésről lépésre hétköznapi és különleges helyzetekre, és még 8 dologra, amire nem mindenki képes. A szokatlan könyv összeállítói bizton állítják, a mai világban igenis nagy szükség van világos és egyértelmű használati utasításokra az olyan égetően fontos dolgok elsajátításához, mint például hogyan készítsünk gyurmából szörnyikéket, hogyan szőjünk szőnyeget régi bevásárlószatyrokból, hogyan éljük túl a mocsáron való átkelést, vagy hogyan meneküljünk egy párduc láttán.

 Nem ismertem ezt a könyvet, és csak a véletlen tehet róla, hogy a kezem közé került. Tavaly valamikor rukkolán bejelöltem, hogy happolnám, talán egy karcot láttam róla, hogy ez valami vicces, hasznos könyv. Aztán a rukkola számomra eléggé leáldozóban volt, mert senki nem rakott fel olyan könyvet ami a listámon lett volna, vagy rakott, de én nem elől voltam a happolók között és így nem is értesültem róla. A rukkola csak úgy volt nekem. Aztán idén ezzel a könyvvel kezdődött, a happoló szériám (már amennyiben 2 happ, 2 hónap alatt szériának nevezhető). Örültem neki, bár már el is felejtettem, hogy a listámon volt.


 Amikor kibontottam a csomagot, egy mély levegő…súlyos. Tényleg, őrülten nehéz, nem csoda, hogy nem olyan sokan rukkolják, mert egy vagyon lehet feladni (az én rukkolóm, mondjuk x. falú vagy város önkormányzatán dolgozott és így nem ő fizette a feladást :D). Rögtön el is döntöttem, hogy bár jófejség rerukkolni, de…NEM. Nincs az a pont mennyiség amiért egy ekkora súlyú könyvet én feladjak.
 Belelapozva az első benyomásom az volt, hogy ez egy nagy baromság, képekbe 1-2 mondatos szövegben leírva. Megjegyezném, további benyomásaim szintén az, hogy ez egy nagy baromság képekben összeszerkesztve :D


 Voltak tényleg érdekes, és hasznos dolgok benne, sőt talán a többség ilyen is, csak aztán lapozol, és „Hogyan csinálj és használj vudubabát” résznél felnevettem, mert hát tényleg ez egy nagyon sűrűn használható dolog. Ahogy nem sokkal később, a „hogyan készíts láncinget” egy nagy sárkánnyal a háttérben, előtérben a láncinges amazon :D, volt még „hogyan maszkírozd magad zombivá”, ez így a zombiapokalipszis közeledtével lehet tényleg hasznos :D
  Ha nem is a leghasznosabb könyv, de tény és való, hogy remekül lehet szórakozni, miközben olvassa az ember. Lehetetlen helyzetek, lehetetlen ötletek.  Mindenkinek ajánlom, hogy egyszer lapozzon legalább bele. Mert érdemes.
 Kiadásilag, egyetlen sérelmem van, hogy van egy egész tanács, amit úgy konkrétan elfelejtettek lefordítani :D

Belbecs – 5/5 : mert ha nem veszed komolyan akkor jó. Azért túlélést talán nem ebből tanulok.

Külcsín – 5/5 : szép kiadás, jó kivitelezés, és önvédelmi fegyvernek is jó,  a maga majdnem másfél kilójával.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Margareta Magnusson: Végső rendrakás svéd módra

Joggal kérdezhető, hogy az ember 32 évesen, miért olvas olyan könyvet, ami arról szól, hogy miként takarítsd ki magad után, az életedet, hogy aztán a gyerekeidnek, unokáidnak, ne az maradjon meg belőled, hogy mennyi holmid volt, hanem az emlékek.  Hogy miért olvastam? Mert, miért ne? Ugyan nem tervezek meghalni, de ismerjük be, hogy a 21. században sem működik máshogy az élet, tehát hopp meghalhat az ember, akár minden előjel nélkül is. És be kell ismernem, ha valamikor bekövetkezik (mint tudjuk, a halál az egyetlen biztos pont az életünkben), akkor én sem szeretnék teher lenne. Sem a cuccaimmal, sem egyéb dolgaimmal. Plusz érdekelt, hogy erről miként gondolkozik Margareta. Cikket persze olvastam már vele, és az meglehetősen felkeltette az érdeklődésem a téma iránt, de szerettem volna ezt könyv formában is, kicsit bővebben elolvasni.  Ami mindenképpen megfontolandó, a könyv olvasása után, hogy bevezessek én is egy dobozt, hogy "HALÁLOM UTÁN KIDOBANDÓ" felirattal. Olyan do

Lauren Blakely: Kőkemény

G ondoltam, hogy a wellness-re valami könnyed kis könyvet fogok magammal vinni. Ezt a könyvet, már tavaly is néztem, hogy annyira gáz a borító, a fülszöveg és a cím, hogy ezt olvasnom kell. Persze pénzt nem vagyok hajlandó érte adni, de hála az égnek a közelemben kölcsönkérhető volt. Itt is, köszi AniTiger! Kezdjük is a külcsínnel, ha már így azt emeltem ki. Külcsín: 2/5 És meg is mondom mi ez a pontozás. Az 5 nálam az lenne, ha egy ütős és kellemes, a könyvhöz illő borítót kap a könyv, ha van egy szerkesztő, egy akárki, aki átolvassa a könyvet és kijavítja az elütéseket, és a helyesírási hibát, ha egy könyvet jó kézbe venni. Tehát ez lenne az 5 pontos külcsín. Jelen esetben, a borító botrányos, a kiadói marketing botrányos volt, a fülszöveg szintén botrányos. És igen, azért a helyesírást át kellett volna valakinek nézni. 2 pont, mert sokkal több elütést vártam. De körülbelül ennyi a pozitív dolog a könyv kivitelezésében.

Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása

Hmm, jó is ez a könyv, meg nem is. Gyorsan végig lehet rajta futni, és vannak benne információk, de nekem, azaz érzésem támadt, hogy mond is valamit meg nem is. Anorexia és bulimia mondjuk jóval többet szerepelt benne, mint a túlsúly vagy túlevés például. És kétlem, hogy az emberek nagyobb százalékát sújtaná ez a két betegség, és nem a túlsúly, és túlevés…  Minden esetre érdekes könyv. Érdemes elolvasni, mert egy csomó fontos dolgot megtud az ember. Mint például, hogy az evés az emberek egy hányadában úgy működik, hogy esznek, mert unatkoznak, vagy esznek, mert szomorúak, vagy esznek, mert vidámak. Amúgy én általában a hangulat kompenzáláskor könyvet szoktam venni nem enni. Ennek ellenére nem mondom, hogy nincs mit csiszolni a saját életmódomon, és nincs helye annak, hogy változtassak. Már csak anyagi és egészségügyi lehetséges problémák miatt is.  Ami viszont nekem kicsit abszurd volt, hogy vannak emberek, akik havi x száz ezer forintot költenek kajára (már ez is abszurdum az é