Fülszöveg:
John Wayne Cleavernek hívnak.
15 éves vagyok, és a hullák a hobbim.
A terapeutám szerint szociopata vagyok.
De nem vagyok sorozatgyilkos.
John veszélyes, és ezt ő is tudja magáról. Megszállottan érdeklődik a sorozatgyilkosok iránt, de nem szeretne hozzájuk hasonlóvá válni. Pedig óriási a kísértés…
Mivel gyerekkora óta a családja által üzemeltetett halottasházban segédkezik, hozzászokott a holttestek látványához és meg is kedvelte őket. Azok legalább az élőktől eltérően nem kérnek számon rajta minduntalan emberi érzéseket.
Amikor egy brutális sorozatgyilkos elkezdi áldozatait szedni a kisvárosban, kénytelen felülírni a maga számára alkotott szabályokat, amelyekkel eddig kordában tartotta a benne lakozó sötétséget. Nyomozni kezd a tettes után, akiről egyre inkább az a benyomása: emberfeletti képességekkel bír.
“A Dexter könyvek és a belőlük készült tv-sorozat rajongói imádni fogják Dan Wells kirobbanó sikerű debütáló regényét.” – Publishers Weekly.
Vélemény és egyéb nyalánkságok:
Köszönöm a Fumax Kiadónak, hogy olvashattam a könyvet, nélkülük ez nehezen ment volna és ki tudja mikor jutok hozzá a könyvhöz.
Kicsit félve, kicsit kételkedve kértem recenziós példányt a könyvből, mert nem annyira olvasok ilyesmiket. Mármint horrort és gyilkolászós könyveket. Nem azért, mert nem szeretem, vagy nem tudom élvezni őket, hanem csak azért mert időm véges, és valahogy erre kevés marad már. De nem bántam meg, hogy kértem, és kaptam, mert eszméletlen jó könyv. A könyv felénél már tudjuk ki a gyilkos, így folyamatosan azon kattogott az agyam, hogy "jó, de ha tudjuk mi lesz mégis a vége". Mert ott van John, aki odavan a sorozatgyilkosokért és sikerül rájönnie, szemtanúja lesz a gyilkolásnak, de ez még mindig semmi. Mert ugyanúgy gyilkol a tettes, ugyanúgy hullanak az emberek, sőt kissé gyorsabban is. Csak már van egy ellenlábasa, aki az orra alá is dörgöli, hogy "tudom mit tettél, tudom ki vagy, és meg foglak állítani". De tekintve a misztikus vonalat, nem olyan egyszerű a dolga. Ember ellen simán lett volna esélye, mert John roppant intelligens fiú, szociopata ez tény, nem nagyon vannak érzelmei ez tény, de a témában egy zseni. És nem gyilkos...még(?)
A kérdés jogos, hogy még nem-e ,vagy sosem lesz az. Benne van a pakliban tökéletes sorozatgyilkossá tudna válni, ha hagyná, hogy ez megtörténjen. A regényen végig követhetjük, ahogy lassan a saját szörnyetegét elereszti, hogy le tudja győzni azt aki ténylegesen öl, hogy túl tudjon járni az eszén. Csakhogy, ezzel saját magát is bajba sodorja, és a családját is, mert már érez...csak az érzései a gyilkolással kapcsolatosak. Élvezi, hogy bánthat, és hogy félnek tőle.
Próbáltam beleképzelni magam a helyzetébe, de még keveset tudunk róla, eleve persze nem lehet felemelő érzés hullaházban dolgozni, ott lakni felette, de ő élvezi (fene a gusztusát), és csonka családban felnőni, tehát van egy rakat indítéka arra, hogy Ne legyen normális ember. De emellett az anyja tényleg szereti, a végén látszik ez főleg, kiáll érte, és hisz neki amikor beadja a "hangokat hallottam, kimentem, és stb..." mesét, ami eleve kissé sántított.
Kíváncsi leszek, mi lesz Johnból, hogy gyilkossá válik-e, pardon sorozatgyilkossá, mert az nem ugyanaz!
Karakter akit nagyon bírtam: Mr. Neblin, mert ő tényleg nagyon értett a szakmájához. Sajnáltam ami vele történt, és reméltem, hogy azért nem gyilkolják le, de hát amennyi szerencsém van, mindig a szimpatikus egyének halnak... :(
Külcsín: Eszméletlen szép lett a borító, de tényleg, élőben amúgy sokkal jobban látszik az egyedisége mint képről. Imádom az ilyen enyhén kidomborodós borítókat, úgyhogy ez itt is lenyűgözött.
Tízes skálán a történet tízes, maximálisan azt kaptam amit vártam, kis borzongás, kis nyomozás, kutakodás, jellemrajzok, és belső vívódások. Szerintem maximálisan jól elosztva, semmiből sem túl sok, mindenből egy kicsi, pont elég.
15 éves vagyok, és a hullák a hobbim.
A terapeutám szerint szociopata vagyok.
De nem vagyok sorozatgyilkos.
John veszélyes, és ezt ő is tudja magáról. Megszállottan érdeklődik a sorozatgyilkosok iránt, de nem szeretne hozzájuk hasonlóvá válni. Pedig óriási a kísértés…
Mivel gyerekkora óta a családja által üzemeltetett halottasházban segédkezik, hozzászokott a holttestek látványához és meg is kedvelte őket. Azok legalább az élőktől eltérően nem kérnek számon rajta minduntalan emberi érzéseket.
Amikor egy brutális sorozatgyilkos elkezdi áldozatait szedni a kisvárosban, kénytelen felülírni a maga számára alkotott szabályokat, amelyekkel eddig kordában tartotta a benne lakozó sötétséget. Nyomozni kezd a tettes után, akiről egyre inkább az a benyomása: emberfeletti képességekkel bír.
“A Dexter könyvek és a belőlük készült tv-sorozat rajongói imádni fogják Dan Wells kirobbanó sikerű debütáló regényét.” – Publishers Weekly.
Vélemény és egyéb nyalánkságok:
Köszönöm a Fumax Kiadónak, hogy olvashattam a könyvet, nélkülük ez nehezen ment volna és ki tudja mikor jutok hozzá a könyvhöz.
Kicsit félve, kicsit kételkedve kértem recenziós példányt a könyvből, mert nem annyira olvasok ilyesmiket. Mármint horrort és gyilkolászós könyveket. Nem azért, mert nem szeretem, vagy nem tudom élvezni őket, hanem csak azért mert időm véges, és valahogy erre kevés marad már. De nem bántam meg, hogy kértem, és kaptam, mert eszméletlen jó könyv. A könyv felénél már tudjuk ki a gyilkos, így folyamatosan azon kattogott az agyam, hogy "jó, de ha tudjuk mi lesz mégis a vége". Mert ott van John, aki odavan a sorozatgyilkosokért és sikerül rájönnie, szemtanúja lesz a gyilkolásnak, de ez még mindig semmi. Mert ugyanúgy gyilkol a tettes, ugyanúgy hullanak az emberek, sőt kissé gyorsabban is. Csak már van egy ellenlábasa, aki az orra alá is dörgöli, hogy "tudom mit tettél, tudom ki vagy, és meg foglak állítani". De tekintve a misztikus vonalat, nem olyan egyszerű a dolga. Ember ellen simán lett volna esélye, mert John roppant intelligens fiú, szociopata ez tény, nem nagyon vannak érzelmei ez tény, de a témában egy zseni. És nem gyilkos...még(?)
A kérdés jogos, hogy még nem-e ,vagy sosem lesz az. Benne van a pakliban tökéletes sorozatgyilkossá tudna válni, ha hagyná, hogy ez megtörténjen. A regényen végig követhetjük, ahogy lassan a saját szörnyetegét elereszti, hogy le tudja győzni azt aki ténylegesen öl, hogy túl tudjon járni az eszén. Csakhogy, ezzel saját magát is bajba sodorja, és a családját is, mert már érez...csak az érzései a gyilkolással kapcsolatosak. Élvezi, hogy bánthat, és hogy félnek tőle.
Próbáltam beleképzelni magam a helyzetébe, de még keveset tudunk róla, eleve persze nem lehet felemelő érzés hullaházban dolgozni, ott lakni felette, de ő élvezi (fene a gusztusát), és csonka családban felnőni, tehát van egy rakat indítéka arra, hogy Ne legyen normális ember. De emellett az anyja tényleg szereti, a végén látszik ez főleg, kiáll érte, és hisz neki amikor beadja a "hangokat hallottam, kimentem, és stb..." mesét, ami eleve kissé sántított.
Kíváncsi leszek, mi lesz Johnból, hogy gyilkossá válik-e, pardon sorozatgyilkossá, mert az nem ugyanaz!
Karakter akit nagyon bírtam: Mr. Neblin, mert ő tényleg nagyon értett a szakmájához. Sajnáltam ami vele történt, és reméltem, hogy azért nem gyilkolják le, de hát amennyi szerencsém van, mindig a szimpatikus egyének halnak... :(
Külcsín: Eszméletlen szép lett a borító, de tényleg, élőben amúgy sokkal jobban látszik az egyedisége mint képről. Imádom az ilyen enyhén kidomborodós borítókat, úgyhogy ez itt is lenyűgözött.
Tízes skálán a történet tízes, maximálisan azt kaptam amit vártam, kis borzongás, kis nyomozás, kutakodás, jellemrajzok, és belső vívódások. Szerintem maximálisan jól elosztva, semmiből sem túl sok, mindenből egy kicsi, pont elég.
Remélem jönnek magyarul a folytatások is, mert hogy vannak:
Könyv adatai:
Kiadó: Fumax Kiadó
Kiadó: Fumax Kiadó
Megjelenés: 2012
Írta: Dan Wells
Fordította: Szebegyinszki Szilvia
Műfaj: misztikus thriller
Terjedelem: 280 oldal
Ár: 2490ft
ISBN 978-963-9861-44-2
Műfaj: misztikus thriller
Terjedelem: 280 oldal
Ár: 2490ft
ISBN 978-963-9861-44-2
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése