Ugrás a fő tartalomra

Ben Elton: Vakvilág






„Mindenki híres. Törvény szerint.”
„Képzelj el egy világot, ahol mindenki mindent tud mindenkiről. Ahol a „megosztás” mindenekfeletti érték, és a magánélet veszélyes perverziónak számít. A vakhit és a tudatlanság legsötétebb világát, ahol a kizárólagos szórakozás a szex és a mások életében való vájkálás. Ahol a magánszféra bűn. Itt nem lehet titkod!”


Ben Elton által megálmodott világ mindennél borzalmasabb, mégis könnyen hihető a mai világban. Képzeld el, hogy mindent, ami történik, veled megosztasz folyamatosan, a szomszédjaid látják életed minden mozdulatát (már ha érdekli őket). Nem lehet magánéleted, mert a titok, és így a magánélet bűn, Egyház ellenes cselekedett. És képzeld el, hogy mégis arra vágysz, hogy legyenek titkaid. Én szerettem Traffordot, mert titkai voltak, mert kiállt a titkaiért, a végsőkig.
A történet alapjában véve nem is annyira abszurd, tekintve a mai világ Facebbok őrületét, tehát sajnos elképzelhető jövőkép. A történet amúgy, nem túl távoli jövőben játszódik, ahol a globális felmelegedés miatt az emberiség kis helyre szorult vissza és ott tömve van. Ennek ellenére (vagy pont ezért), nincsenek titkok. A felmelegedést az Egyház Isten bosszújának tekinti, ahogy a folyamatos járványokat is amik pusztítják a gyermekeket. Nincsenek oltások, ha mégis sikerül beoltatnod a gyereked, akkor máglyán égetnek el, mert az ilyen féle dolog, Isten elleni lázadás.
Minden étel édes, agyon cukrozott a McDonald’s  elit étteremnek számít, ahol esküvők és temetéseket szerveznek. (én kinézem, hogy ettől már nem állunk olyan messze -.-”). Dolgozni csak otthon dolgozol, és csak néha (havonta egyszer) kell bemenned, dolgozni személyesen.
A könyvek tiltott dolgok, azaz nem is! A regények, a tudományos könyvek be vannak tiltva, ellenben a Feng Shui, meg Vénusz így, Mars úgy, Hogy fogyj le a hold segítségével stb. típusú könyvek teljesen elfogadottak. Amúgy kifejezetten zavart ez engem, persze illett a történetbe, csak akkor is. Mert azért tiltott a regény, mert egy ember kitalált emberek életét, kitalált helyeken írja le… és az ilyesmi Isten ellenes.

Legundorítóbb jelenet: „Új munkatárs bevezetése a munkahelyre”
Én legalábbis ezt a címet adtam volna neki, amikor is, kiskori képeket játszanak le a kollektívának, majd a mellnagyobbító műtétet, majd a szüzesség elvesztése videót stb. Itt konkrétan a „mi a franc ez?” hatást éreztem -.-”
Legkedvesebb karakter: Cassius
Aki szerintem a legsajnálnivalóbb, legbunkóbb, leg…: Sandra Dee

A finálé:
1.    Tetszett a megoldás és a nyitva maradás. Sokáig amúgy a könyv felétől voltak elméleteim hogy végződhet. Lehet happy, és nem happy a történet befejezése, ez szerintem amúgy  a legjobb választás volt.
2.    Felvetődött bennem a kérdés, mégis miért? Mármint voltak karakterek akiket nem értettem meg. Azaz csak Sandra Dee maradt rejtély számomra teljesen, hogy végülis ő mi, egy béna, egy pancser, egy okos és megfontolt ember, egy határozott jellem, vagy egyszerűen fél a világtól? Mert lehetett sejteni amúgy, hogy kinek az oldalán áll, de a végén is kérdéses volt, hogy tényleg ott áll-e vagy annyira határozatlan legbelül, hogy nem mer kilépni a skatulyából.

Nevek, nevek, nevetek:
Ez vicces amúgy. Mármint a nevek a könyvben, de Trafford meg is magyarázza, hogy miért ilyenek, mert, hogy ez a menő.

Felszálló Főnix: oké ez nekem tetszett *-*, igaz elgondolkodtam, hogy indián-e :D
Caetlin Happymeil: ez már fájt -.-’’
Cassius: Imádom ezt a nevet, és tényleg illett a karakterhez :)
Francia Rúdtánc: Ő ügyvéd! Basszus, ezzel a névvel, én ilyenkor pillogtam, hogy basszus ez nem lehet igaz.
Barbiszív: A ház fő moderátora, aki akkora mint egy tehén. Szerintem illett rá a név, mondjuk egy roppant visszataszító személynek képzelem el.
Csingiling : Oké…ahányszor olvastam ezt a nevet felnevettem, pedig nem vicces, de megnyugtatásnak a gyerekét Kit Kat-nek vagy valami hasonlónak hívták :P
Fanta: halott kisgyerek, de megmaradt az én fejembe…micsoda név egy gyereknek!
Tehát kifejezetten érdekes nevek születtek a műben, illettek is oda…utálom azt a világot :D



Megjegyzések

L üzenete…
A nevek tényleg jók. Weisz Böbe fordítót illeti a dícséret. (A könyvet én szerkesztettem :-)

"– ... kötelességünk, hogy ... megértsük a múlt tudását és irodalmát.
– Beszkenneltétek? Digitalizáltátok?
– Nem. Csak a papír a biztonságos. A hatóságok roppant éberek az interneten felbukkanó zendülésekre. Mint ahogy azt a saját kárunkon megtanultuk, folyamatosan szűrik a kulcsszavakat és -kifejezéseket. Ó, egy történet vagy egy vers egy ideig észrevétlen maradhat; kétlem, hogy az átlag rendőr vagy egyházfő felismerne egy Shakespeare-szonettet, még ha gumibottal vernék is." (Ben Elton: Vakvilág. 144. oldal)
http://www.facebook.com/pages/Ben-Elton-Vakvil%C3%A1g/268937536461632

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Margareta Magnusson: Végső rendrakás svéd módra

Joggal kérdezhető, hogy az ember 32 évesen, miért olvas olyan könyvet, ami arról szól, hogy miként takarítsd ki magad után, az életedet, hogy aztán a gyerekeidnek, unokáidnak, ne az maradjon meg belőled, hogy mennyi holmid volt, hanem az emlékek.  Hogy miért olvastam? Mert, miért ne? Ugyan nem tervezek meghalni, de ismerjük be, hogy a 21. században sem működik máshogy az élet, tehát hopp meghalhat az ember, akár minden előjel nélkül is. És be kell ismernem, ha valamikor bekövetkezik (mint tudjuk, a halál az egyetlen biztos pont az életünkben), akkor én sem szeretnék teher lenne. Sem a cuccaimmal, sem egyéb dolgaimmal. Plusz érdekelt, hogy erről miként gondolkozik Margareta. Cikket persze olvastam már vele, és az meglehetősen felkeltette az érdeklődésem a téma iránt, de szerettem volna ezt könyv formában is, kicsit bővebben elolvasni.  Ami mindenképpen megfontolandó, a könyv olvasása után, hogy bevezessek én is egy dobozt, hogy "HALÁLOM UTÁN KIDOBANDÓ" felirattal. Olyan do

Lauren Blakely: Kőkemény

G ondoltam, hogy a wellness-re valami könnyed kis könyvet fogok magammal vinni. Ezt a könyvet, már tavaly is néztem, hogy annyira gáz a borító, a fülszöveg és a cím, hogy ezt olvasnom kell. Persze pénzt nem vagyok hajlandó érte adni, de hála az égnek a közelemben kölcsönkérhető volt. Itt is, köszi AniTiger! Kezdjük is a külcsínnel, ha már így azt emeltem ki. Külcsín: 2/5 És meg is mondom mi ez a pontozás. Az 5 nálam az lenne, ha egy ütős és kellemes, a könyvhöz illő borítót kap a könyv, ha van egy szerkesztő, egy akárki, aki átolvassa a könyvet és kijavítja az elütéseket, és a helyesírási hibát, ha egy könyvet jó kézbe venni. Tehát ez lenne az 5 pontos külcsín. Jelen esetben, a borító botrányos, a kiadói marketing botrányos volt, a fülszöveg szintén botrányos. És igen, azért a helyesírást át kellett volna valakinek nézni. 2 pont, mert sokkal több elütést vártam. De körülbelül ennyi a pozitív dolog a könyv kivitelezésében.

Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása

Hmm, jó is ez a könyv, meg nem is. Gyorsan végig lehet rajta futni, és vannak benne információk, de nekem, azaz érzésem támadt, hogy mond is valamit meg nem is. Anorexia és bulimia mondjuk jóval többet szerepelt benne, mint a túlsúly vagy túlevés például. És kétlem, hogy az emberek nagyobb százalékát sújtaná ez a két betegség, és nem a túlsúly, és túlevés…  Minden esetre érdekes könyv. Érdemes elolvasni, mert egy csomó fontos dolgot megtud az ember. Mint például, hogy az evés az emberek egy hányadában úgy működik, hogy esznek, mert unatkoznak, vagy esznek, mert szomorúak, vagy esznek, mert vidámak. Amúgy én általában a hangulat kompenzáláskor könyvet szoktam venni nem enni. Ennek ellenére nem mondom, hogy nincs mit csiszolni a saját életmódomon, és nincs helye annak, hogy változtassak. Már csak anyagi és egészségügyi lehetséges problémák miatt is.  Ami viszont nekem kicsit abszurd volt, hogy vannak emberek, akik havi x száz ezer forintot költenek kajára (már ez is abszurdum az é