Ugrás a fő tartalomra

Queensa · Ppyong: Bűnös ​beszélgetések 3.


Köszönet a könyvért a Vad Virágok Könyvműhelynek!

Úgy hiszem, sokat köszönhetek a kötetnek. Kirángatott az olvasási válságomból, és elérte, hogy a blogra is visszatérjek. Remélhetőleg, most már az olvasási-írási kedvem is lassan visszatér, legalábbis én szeretném!

 Meg voltam amúgy győződve (senki ne kérdezze, hogy mire alapozva), hogy ez a sorozat trilógia. Hogy ez így három részbe leossza a lapokat és megtudunk mindent, és milyen jó lesz végre megtudni a sztori végét. Aztán megvilágosodtam, hogy ez a sorozat, nem három részes, feltehetően nem is 4....5....6..... Meg sem akarom tippelni, hogy hány részes lesz. Őszintén, rákeresni meg nem merek, mert még elijeszt, hogy sosem lesz vége :D

 Ami amúgy nem lenne akkora tragédia, mert szeretem olvasni, és hát a rajzolás, ahogy az előző két kötetben is, továbbra is szívem csücske. És hát kezdem a Mészárost megkedvelni, mert azaz igazság, így a harmadik rész után kezd ő lenni az egyetlen normálisan gondolkodó egyén :D

Johnatan körül forgott ez a rész. Jobban, mint az előző kettő, bár így a harmadik rész végére teljesen tiszta, hogy bármi is történik az a srác életében történik. Mindenki (is) őt akarja, vagy megvédeni, vagy megölni, vagy megfektetni, vagy hasonlók. Eddig akivel találkozott, az mind akart tőle valamit, és szegény annyira ...naív, hogy nagyjából nem vesz észre semmit, csak ami kiböki már a szemét. És hát persze kellően paranoid, hogy az amúgy eddig nem túl gyanús emberbe is belelássa a sorozatgyilkost, árulót, vagy rosszakarót. Ebből adódóan rossz döntések sorát hozza meg, és nem látom, hogy szegény mikor fog megvilágosodni. Úgy érzem, hogy Én kevésbé fogok meglepődni a sorozat végén, mint ő. És sejtem, hogy élete leghülyébb ötlete volt, hogy fegyvert szerzett, amit amúgy használni se tud ;D

 Ebben a részben amúgy Johnatan visszatér az iskolába, hogy összefusson mindenkivel, informálni akarná Robbent, meg szeretne információkat a testvéréről, de igazándiból az az egész vége, hogy senki nem bízik senkibe, és mindenki hazudik, mindenkinek. Közben a mészáros és a másoló, vagy más telefonon cseverészik, ecsetelve, ki kit akar megölni :)

 Történetileg amúgy sajnos sokkal okosabbak a rész végére nem lettünk. Továbbra is van sejtéseim, hogy ki a másoló, csak most már szerencsétlen Robbenben sem bízom, pedig eddig ő volt a szimpatikus srác a sorozatban.

 Nem tudom, hogy hány rész lesz, de kíváncsian várom a folytatást, mert amúgy  a sztori leköti az olvasót, kifejezetten érdekes. Az idegesítő karakterek ellenére is. A rajzolás szerintem nagyon tetszetős, tehát már azzal megvettek maguknak.

 Fülszöveg:

Miután megszökik a börtönből, Kister felkeresi Jonathant, és arra kényszeríti, hogy költözzön az általa kijelölt helyre, ahol vele kell együtt élnie. A zsákmányát semmiképpen nem orozhatja el tőle az utánzója, ezért bizarr megállapodást javasol…


A sorozat előző részeiről írtam:

Első rész 

Második rész


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Margareta Magnusson: Végső rendrakás svéd módra

Joggal kérdezhető, hogy az ember 32 évesen, miért olvas olyan könyvet, ami arról szól, hogy miként takarítsd ki magad után, az életedet, hogy aztán a gyerekeidnek, unokáidnak, ne az maradjon meg belőled, hogy mennyi holmid volt, hanem az emlékek.  Hogy miért olvastam? Mert, miért ne? Ugyan nem tervezek meghalni, de ismerjük be, hogy a 21. században sem működik máshogy az élet, tehát hopp meghalhat az ember, akár minden előjel nélkül is. És be kell ismernem, ha valamikor bekövetkezik (mint tudjuk, a halál az egyetlen biztos pont az életünkben), akkor én sem szeretnék teher lenne. Sem a cuccaimmal, sem egyéb dolgaimmal. Plusz érdekelt, hogy erről miként gondolkozik Margareta. Cikket persze olvastam már vele, és az meglehetősen felkeltette az érdeklődésem a téma iránt, de szerettem volna ezt könyv formában is, kicsit bővebben elolvasni.  Ami mindenképpen megfontolandó, a könyv olvasása után, hogy bevezessek én is egy dobozt, hogy "HALÁLOM UTÁN KIDOBANDÓ" felirattal. Olyan do

Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása

Hmm, jó is ez a könyv, meg nem is. Gyorsan végig lehet rajta futni, és vannak benne információk, de nekem, azaz érzésem támadt, hogy mond is valamit meg nem is. Anorexia és bulimia mondjuk jóval többet szerepelt benne, mint a túlsúly vagy túlevés például. És kétlem, hogy az emberek nagyobb százalékát sújtaná ez a két betegség, és nem a túlsúly, és túlevés…  Minden esetre érdekes könyv. Érdemes elolvasni, mert egy csomó fontos dolgot megtud az ember. Mint például, hogy az evés az emberek egy hányadában úgy működik, hogy esznek, mert unatkoznak, vagy esznek, mert szomorúak, vagy esznek, mert vidámak. Amúgy én általában a hangulat kompenzáláskor könyvet szoktam venni nem enni. Ennek ellenére nem mondom, hogy nincs mit csiszolni a saját életmódomon, és nincs helye annak, hogy változtassak. Már csak anyagi és egészségügyi lehetséges problémák miatt is.  Ami viszont nekem kicsit abszurd volt, hogy vannak emberek, akik havi x száz ezer forintot költenek kajára (már ez is abszurdum az é

Lauren Blakely: Kőkemény

G ondoltam, hogy a wellness-re valami könnyed kis könyvet fogok magammal vinni. Ezt a könyvet, már tavaly is néztem, hogy annyira gáz a borító, a fülszöveg és a cím, hogy ezt olvasnom kell. Persze pénzt nem vagyok hajlandó érte adni, de hála az égnek a közelemben kölcsönkérhető volt. Itt is, köszi AniTiger! Kezdjük is a külcsínnel, ha már így azt emeltem ki. Külcsín: 2/5 És meg is mondom mi ez a pontozás. Az 5 nálam az lenne, ha egy ütős és kellemes, a könyvhöz illő borítót kap a könyv, ha van egy szerkesztő, egy akárki, aki átolvassa a könyvet és kijavítja az elütéseket, és a helyesírási hibát, ha egy könyvet jó kézbe venni. Tehát ez lenne az 5 pontos külcsín. Jelen esetben, a borító botrányos, a kiadói marketing botrányos volt, a fülszöveg szintén botrányos. És igen, azért a helyesírást át kellett volna valakinek nézni. 2 pont, mert sokkal több elütést vártam. De körülbelül ennyi a pozitív dolog a könyv kivitelezésében.