Hidasi Judit: 50 japán egyperces

 Annak ellenére, hogy a könyvnek borzalmasan ronda a borítója, amikor Molyon belefutottam a könyvbe, akkor úgy döntöttem, hogy elolvasom. Annak ellenére is, hogy nem szokások egyperceseket olvasni. Azaz így jobban belegondolva, most olvastam először ilyeneket. A könyv végeztével arra is rájöttem, hogy az „egypercesek” nem az én műfajomat képviselik.

 Úgy akartam kezdeni ezt a posztot, hogy „atya úr isten, már az első mondatban tévedés van”… aztán rágoogleztam a Tokai egyetemre és kiderült tényleg van egy Tokai egyetem Japánban, úgyhogy, nem, nem volt tévedés a könyv első egypercesének első mondata. És itt megjegyezném, hogy érdemes mindig rákeresni a kérdéses dolgokra, mert lehet egy nagyon csúnya megjegyzéses posztot írni, csak mert nem elég tájékozott az ember.

 Ennek ellenére a könyv nem lett kedvencem. Túllendülve a fura műfajon és a groteszk dolgokon, rengeteg érdekes történetet mesél el, rengeteg érdekes szituációt, aminek egy részét már hallottam, és vagy olvastam máshol biztosan. Megismertet a Japán élet egyes területeivel, de mivel egyperces éppen hogy csak beledob a közepébe. Vázol egy szituációt, aminek néha a végét, néha a tanulságát sem tudjuk meg. Viszont vannak édes, és aranyos sztorik is. Úgyhogy olyan felemás érzésem lett a könyv végére.

Tokai University, Tokyo

 A borító viszont szörnyű. De komolyan, nem értem. Ezer millió kép van japánról, ezer millió lehetséges ötlet borítónak, miért pont ez lett? Borzalmasan ronda, és akkor még a cím konkrétan bele is olvad a ronda képbe, nem beszélve a ronda betűtípusról. Borzalmasan igénytelen. Egy biztos, a polcomra akkor sem kívánnám, ha amúgy a belbecsével elégedett lettem volna.

 Amúgy a könyv után megerősödött bennem a tudat, hogy a japánok sem komplettek, de ők máshogy furák, mint a magyarok. De ettől még nem teljesen tiszta minden szokásuk és minden elképzelésük a világról. Viszont édes, hogy eldöntötték, hány Nobel-díjast szeretnének a közeljövőben :D És a durva, hogy eléggé úgy tűnik, hogy afelé haladnak, hogy ezt teljesítsék is.

 Hogy kinek ajánlom a könyvet: hát…. Egyrészt azoknak, akik bírják a groteszk egyperceseket. Ezt amúgy a fülszöveg is reklámozza. Akik szeretnek Japánról olvasni, de ne legyenek nagy elvárásaik. Itt körülbelül a külcsín sejteti a belbecst.

Külcsín, belbecs: 2

Fülszöveg:

A groteszk mint kisepikai műfaj az, amely a leginkább képes visszaadni azokat az érzéseket és hangulatokat, amiket a tapasztalatlan vagy gyanútlan idegen megél Japánban. A nemes és fennkölt elemek bizarr módon ötvöződnek a mulatságos, nevetséges vagy akár váratlan fordulatokkal, így hatásuk egyszerre komikus és megütközést kiváltó.
A kötet egy rövid válogatást nyújt azokból az egypercesek-ből, amelyeken keresztül a groteszkben megnyilvánuló humor révén próbálom közelebb hozni a japán mindennapok, a japán életforma, a japán gondolkodás, a japán kommunikáció és a japán emberi kapcsolatok értelmezését, végső soron megértését.

Eredeti megjelenés éve: 2016

Könyv: Hidasi Judit: 50 japán egyperces

Kiadó: Napkút

Kiadás helye: Budapest

Kiadás éve: 2016

Oldalszám: 92

Kötés: Keménytáblás

ISBN: 9789632636375