Ugrás a fő tartalomra

Nick James : Éghajó Akadémia 1. - A gyöngyháború

Fülszöveg:
A felperzselt Föld utolsó reménységét a gyöngyök jelentik: apró, rejtélyes rögök a világűrből, amelyek egész városokat képesek ellátni energiával. Az értük folyó harc résztvevői az Éghajó Közösség – politikai disszidensek, akik hatalmas hajókon élnek a sztratoszférában – és az Egyesült Párt által vezetett korrupt felszíni kormány. Jesse Fisher, az Éghajó Akadémia legkevésbé ígéretes tanonca és Cassius Stevenson, egy fiatal felszíni ügynök útjai keresztezik egymást, amikor mindketten tiltott területre tévednek a gyöngyök utáni hajszában. Véletlen találkozásuk váratlan reakciót indít be bennük, és mindkét fiút elképesztő és veszélyes képességekkel ruház fel. Miközben a szemben álló hatalmak bármit megtennének,
hogy kihasználják ezeket az új erőket, Jesse és Cassius, mint üldözött és üldöző, az egykori Seattle romjaihoz tart, hogy megtudják az igazságot újonnan szerzett erejükről, múltjukról és a gyöngyök megdöbbentő titkáról.

Külcsín és Belbecs, meg mindenféle:

Köszönet a Főnix Könyvműhelynek, hogy rendelkezésemre bocsátották a könyvet!


Külcsín: Nekem jobban tetszik a magyar borító. Már nem először amúgy, mostanában egy csomó könyvnél előjön, hogy de hát a magyar jobb. Persze megvan annak is az előnye, hogyha nem változtat a kiadó borítót, és marad az eredeti, már jól bevált borítónál. Mondjuk sok esetben sikerül a kiadóknak rondábbat, nem illőbbet alkotni mint az eredeti. De ez itt máshogy van, mert nagyon jó lett a magyar borító. Amúgy az amerikai sem ronda, csak, nem tudom,  máshogy szép.



Történet: Nos a történet gyorsan pergő, alig egy hétnyi időt ölel fel 260 oldalon át, egy jó kis függő véggel, úgyhogy remélem, hogy a kiadó hamarosan megjelenteti a második részt is (úgy tudom angolul már van). Mert ez olyan, nem is tudom. Már más könyvnél is volt, a "rátaláltak, le akarják győzni, és elindulnak" és el vannak indulva és nem tudom mi lesz a vége, hogy mire megy ki a játék, és hogy végül is a Gyöngyök és annak tartalmai jók, rosszak, semlegesek? És mit akarnak pontosan, és Alkine véleményén vagyok ami körülbelül olyasmi, hogy "de hát ennél rosszabb őszintén szólva nem lehet, rontani már nem tudnak a világon". Fő az optimizmus emberek! Tehát gyorsan peregtek az események, enyhe kiszámíthatósággal a végkifejletet tekintve, de meglepetést okozott, hogy kik is a főhősök, és hogy mik is a gyöngyök. A világfelépítés nagyon tetszett, annak ellenére, hogy relatíve az egész földből nem sok maradt.  A Kiválasztottak városain és az Éghajókon kívül, akik meg "háborúban" vagy háború közeli állapotban állnak egymással. Tetszett az is, hogy akik egyiken sem vannak, még mindig túlélők és még mindig nagyon emberségesek (jó a bunkókat ne számoljuk, azok mindenhol vannak :D)

Szereplők:

Jesse: Hát, bárki bármit mond, ennyire béna embert sem látott még a világ. Ennek ellenére nagyon megszerettem, mert annyira szerencsétlen az elején...a közepén...a végén. De legalább beismerte, hogy tényleg jobban rá kell feküdni az edzésre, mert hiába a szuperbiztos "mindent túlélek" képessége, azért nem halhatatlan és nem legyőzhetetlen. Fura gyerek, fura képességgel, amit már a nyitó jelenetben  láthatunk, ahogy lóg 12 emeletnyi magasban és reménykedik benne, hogy nem esik le. És még akkor is képes volt optimistán viselkedni! Tehát nekem ő a favorit karakterem, tudom, nem nehéz főhőst szeretni :)

Cassius: Top másik karakter, bár ő egy arrogáns fiú. Olyan tipikusan "mindenben én vagyok a jó" mentalitású, aki meg akarja mutatni, hogy ő aztán mindenre képes. Ja mindenre, ha az öngyulladást és a fél világ felperzselését nem vesszük amit képtelen kordában tartani. Aranyos volt, ahogy minden áron megakarta találni Jesse-t, persze meg találta, meg elvesztette, meg megtalálta...meg elvesztette...Tehát egy nagyon elszánt kamaszfiú, akinek nagyon felnőttes a gondolkodásmódja, pláne a vége felé. Szerettem benne ezt a határozottságot, és határozottan nem annyira szerencsétlen mint Jesse :)

Eva és Skandar: A két jó barát. Akik végig képesek voltak kitartani Jesse mellett, még akkor is amikor az életüket kellett kockáztatni a szerencsétlen fiúért. Igazi barátok és ezt becsülöm is bennük.

Alkine: Sokáig gondolkodtam, hogy ő most mit is akar, kinek a pártján áll egyáltalán. Mert a titkolózás sosem megoldás, és mégis ezt művelték éveken át. De ugyanakkor érthető is a félelme, mert mit kezdene egy kisgyerek azzal az információval amivel a végére már rendelkezik? Megijedne, bepánikolna, és Jesse-ből kiindulva kiugrana az akadémiáról, hátha akkor nem kell szembenézni a tényekkel. A végső lépés amit megtett (nem mondom meg mi), egy kicsit kiszámítható volt, de nem gondoltam volna, hogy erre is képes. Ő a kedvenc Felnőtt karakterem.

Madame: Ez egy hülye nő. Haragszom rá, mert mindent tudott, de mindent komolyan, a gyöngyökről, meg mindenről és csak folytatta, és folytatta, és úgy gondolta, hogy ez így jó is. Elborult elme. Minden esetre, bármi is történt vele a végén (nem tudom, nem volt egyértelmű), megérdemelte, és a legrosszabbakat kívánom neki. Annyira de annyira gerinctelen. Ő a Gonosz, pedig csak egy halandó a sok közül, mégis...talán pont ezért rossz. Egy szimpla halandó, hatalommal a kezében :S

Várom a folytatást, remélem hamar jön majd. A könyv 12 éves kortól ajánlott, ez van a borítón és szerintem is nyugodtan lehet akkortól már, de persze a nagyobb korosztály is olvashatja. 26 évesen is élvezet volt olvasni :)


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Margareta Magnusson: Végső rendrakás svéd módra

Joggal kérdezhető, hogy az ember 32 évesen, miért olvas olyan könyvet, ami arról szól, hogy miként takarítsd ki magad után, az életedet, hogy aztán a gyerekeidnek, unokáidnak, ne az maradjon meg belőled, hogy mennyi holmid volt, hanem az emlékek.  Hogy miért olvastam? Mert, miért ne? Ugyan nem tervezek meghalni, de ismerjük be, hogy a 21. században sem működik máshogy az élet, tehát hopp meghalhat az ember, akár minden előjel nélkül is. És be kell ismernem, ha valamikor bekövetkezik (mint tudjuk, a halál az egyetlen biztos pont az életünkben), akkor én sem szeretnék teher lenne. Sem a cuccaimmal, sem egyéb dolgaimmal. Plusz érdekelt, hogy erről miként gondolkozik Margareta. Cikket persze olvastam már vele, és az meglehetősen felkeltette az érdeklődésem a téma iránt, de szerettem volna ezt könyv formában is, kicsit bővebben elolvasni.  Ami mindenképpen megfontolandó, a könyv olvasása után, hogy bevezessek én is egy dobozt, hogy "HALÁLOM UTÁN KIDOBANDÓ" felirattal. Olyan do

Lauren Blakely: Kőkemény

G ondoltam, hogy a wellness-re valami könnyed kis könyvet fogok magammal vinni. Ezt a könyvet, már tavaly is néztem, hogy annyira gáz a borító, a fülszöveg és a cím, hogy ezt olvasnom kell. Persze pénzt nem vagyok hajlandó érte adni, de hála az égnek a közelemben kölcsönkérhető volt. Itt is, köszi AniTiger! Kezdjük is a külcsínnel, ha már így azt emeltem ki. Külcsín: 2/5 És meg is mondom mi ez a pontozás. Az 5 nálam az lenne, ha egy ütős és kellemes, a könyvhöz illő borítót kap a könyv, ha van egy szerkesztő, egy akárki, aki átolvassa a könyvet és kijavítja az elütéseket, és a helyesírási hibát, ha egy könyvet jó kézbe venni. Tehát ez lenne az 5 pontos külcsín. Jelen esetben, a borító botrányos, a kiadói marketing botrányos volt, a fülszöveg szintén botrányos. És igen, azért a helyesírást át kellett volna valakinek nézni. 2 pont, mert sokkal több elütést vártam. De körülbelül ennyi a pozitív dolog a könyv kivitelezésében.

Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása

Hmm, jó is ez a könyv, meg nem is. Gyorsan végig lehet rajta futni, és vannak benne információk, de nekem, azaz érzésem támadt, hogy mond is valamit meg nem is. Anorexia és bulimia mondjuk jóval többet szerepelt benne, mint a túlsúly vagy túlevés például. És kétlem, hogy az emberek nagyobb százalékát sújtaná ez a két betegség, és nem a túlsúly, és túlevés…  Minden esetre érdekes könyv. Érdemes elolvasni, mert egy csomó fontos dolgot megtud az ember. Mint például, hogy az evés az emberek egy hányadában úgy működik, hogy esznek, mert unatkoznak, vagy esznek, mert szomorúak, vagy esznek, mert vidámak. Amúgy én általában a hangulat kompenzáláskor könyvet szoktam venni nem enni. Ennek ellenére nem mondom, hogy nincs mit csiszolni a saját életmódomon, és nincs helye annak, hogy változtassak. Már csak anyagi és egészségügyi lehetséges problémák miatt is.  Ami viszont nekem kicsit abszurd volt, hogy vannak emberek, akik havi x száz ezer forintot költenek kajára (már ez is abszurdum az é