Ugrás a fő tartalomra

Emily the Strange – Elveszett emlékek





Fülszöveg:
Emily, a különc: 13 éves. Képes toronyházakat átugrani, ha épp úgy tartja kedve. De sokkal valószínűbb, hogy inkább négy fekete macskájával szunyókál; vagy részecskegyorsítót eszkábál össze gézből, lencséből és biztosítótűből; vagy teljes hangerővel dobol/gitározik/szaxofonozik/citerázik; vagy egy fertelmesen drasztikus penetráns freskót fest; vagy rávesz valakit, hogy kimondja: „fertelmesen drasztikus penetráns freskó” 13-szor gyorsabban… és közben gúnyosan hahotázik.


Vélemény és egyéb:

Először is köszönet a Fumax Kiadónak, hogy lehetővé tette, hogy olvashassam a könyvet. :)
Külsőre megjegyezném egy csoda, vonzza a tekintetett és már ezzel is eléri, hogy kíváncsi legyen az ember milyen. Még a Libriben sikerült megnéznem a könyvet, így amikor megérkezett a postával, már úgy nagyjából tudtam, hogy néz ki. Első lapozásra tetszett!
Ifjúsági könyv, túl sok hasonlót amúgy  még nem olvastam. Emily naplójából ismerjük meg csak a történetet, pont ezért csupán az ő nézőpontjából peregnek a dolgok. Kicsit hiányoltam a párhuzamos szálat, hogy tudjam Attikol, és Umläut mégis mit csinál akkor amikor Emily, aki azt sem tudja kicsoda, éppenséggel a városból elutazik, vagy újabb amnéziával vissza, és felfedezi a könyvtárat és az El Daráló titkos részeit. Tehát ez kicsit nekem hiányzott!
A nevektől meg nevetőgörcsöm volt néha, mert Umläut még hagyján, de Bongyor, aki Penge, és a pónik neve (Falatka és Csőrike :D)...és még sorolhatnám a furábbnál furább neveket. Ami még kiakasztott az elején Holló kommunikációja ami a "öööhm, igen" és társaiból állt, tehát azért elég borzalmas, nem csoda, hogy Emily is a falra mászott tőle. De legalább tudott szendvicset csinálni!


A macskák jó fejek és erről nem csak Emily vélekedik így. Megjegyezném, habár a cím elég sokatmondó, tehát Emily the Strange - Elveszett emlékek konkrétan mégsem esett le, hogy amnéziás főhősünket Emilynek hívják, így amikor azt mondták, Molly, akkor tökéletesen elhittem, amíg nem bizonyította be, hogy mennyire nem Molly-s.
No de nem akarom az összes poént lelőni, tessék elolvasni. Mert van benne izgalom, érdekes káromkodások (mindnél elkezdtem röhögni, tipikusan a káromkodjunk, de mégsem esete), van benne gólem, olyan ruha amibe bármit belerakhatsz, mégsem telik meg sosem a zsebe (bele rakta a macskákat is!!), kalamajkapóker, amit bármennyire jól ecseteltek én mégsem értek. Tehát érdemes, ha tizenx éves lennék, feltehetően még ennél is jobban tetszett volna. Úgy tudom (vettem ki a végéből), hogy lesz folytatás. Remélem meg fog jelenni, és olvashatom, mert azért még mindig maradtak kérdőjelek a végén!

Kedvenc szereplő: meglepő, de nekem Emma néni volt ;)
Kedvenc helyszín: Emma néni múzeuma fenn a padláson(?) :) Hogy ott mennyi jó cucc van!
Kedvenc ketyere: A furgon ;) ...na jó a homokvihar generátor is menő lehet, de azt nem tudnám használni semmire sem.Jó persze az amnéziagép is...meg úgy igazán minden. Emily jófej csaj mindenféle furcsákat bütyköl :D
Karakter akit annyira nem kedveltem meg: Jackey, nem szeretem a gondolatolvasókat :P (persze a gonoszokat még annyira sem, de ő olyan semmilyen volt mégsem tudtam megkedvelni)





Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Margareta Magnusson: Végső rendrakás svéd módra

Joggal kérdezhető, hogy az ember 32 évesen, miért olvas olyan könyvet, ami arról szól, hogy miként takarítsd ki magad után, az életedet, hogy aztán a gyerekeidnek, unokáidnak, ne az maradjon meg belőled, hogy mennyi holmid volt, hanem az emlékek.  Hogy miért olvastam? Mert, miért ne? Ugyan nem tervezek meghalni, de ismerjük be, hogy a 21. században sem működik máshogy az élet, tehát hopp meghalhat az ember, akár minden előjel nélkül is. És be kell ismernem, ha valamikor bekövetkezik (mint tudjuk, a halál az egyetlen biztos pont az életünkben), akkor én sem szeretnék teher lenne. Sem a cuccaimmal, sem egyéb dolgaimmal. Plusz érdekelt, hogy erről miként gondolkozik Margareta. Cikket persze olvastam már vele, és az meglehetősen felkeltette az érdeklődésem a téma iránt, de szerettem volna ezt könyv formában is, kicsit bővebben elolvasni.  Ami mindenképpen megfontolandó, a könyv olvasása után, hogy bevezessek én is egy dobozt, hogy "HALÁLOM UTÁN KIDOBANDÓ" felirattal. Olyan do

Lauren Blakely: Kőkemény

G ondoltam, hogy a wellness-re valami könnyed kis könyvet fogok magammal vinni. Ezt a könyvet, már tavaly is néztem, hogy annyira gáz a borító, a fülszöveg és a cím, hogy ezt olvasnom kell. Persze pénzt nem vagyok hajlandó érte adni, de hála az égnek a közelemben kölcsönkérhető volt. Itt is, köszi AniTiger! Kezdjük is a külcsínnel, ha már így azt emeltem ki. Külcsín: 2/5 És meg is mondom mi ez a pontozás. Az 5 nálam az lenne, ha egy ütős és kellemes, a könyvhöz illő borítót kap a könyv, ha van egy szerkesztő, egy akárki, aki átolvassa a könyvet és kijavítja az elütéseket, és a helyesírási hibát, ha egy könyvet jó kézbe venni. Tehát ez lenne az 5 pontos külcsín. Jelen esetben, a borító botrányos, a kiadói marketing botrányos volt, a fülszöveg szintén botrányos. És igen, azért a helyesírást át kellett volna valakinek nézni. 2 pont, mert sokkal több elütést vártam. De körülbelül ennyi a pozitív dolog a könyv kivitelezésében.

Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása

Hmm, jó is ez a könyv, meg nem is. Gyorsan végig lehet rajta futni, és vannak benne információk, de nekem, azaz érzésem támadt, hogy mond is valamit meg nem is. Anorexia és bulimia mondjuk jóval többet szerepelt benne, mint a túlsúly vagy túlevés például. És kétlem, hogy az emberek nagyobb százalékát sújtaná ez a két betegség, és nem a túlsúly, és túlevés…  Minden esetre érdekes könyv. Érdemes elolvasni, mert egy csomó fontos dolgot megtud az ember. Mint például, hogy az evés az emberek egy hányadában úgy működik, hogy esznek, mert unatkoznak, vagy esznek, mert szomorúak, vagy esznek, mert vidámak. Amúgy én általában a hangulat kompenzáláskor könyvet szoktam venni nem enni. Ennek ellenére nem mondom, hogy nincs mit csiszolni a saját életmódomon, és nincs helye annak, hogy változtassak. Már csak anyagi és egészségügyi lehetséges problémák miatt is.  Ami viszont nekem kicsit abszurd volt, hogy vannak emberek, akik havi x száz ezer forintot költenek kajára (már ez is abszurdum az é