Ugrás a fő tartalomra

Mogi Ken: Az ikigai kis könyve (Az örömteli élet titka)


Szeretem az életmód könyveket, és szeretem azt is, hogy megismerkedhetek különböző országok életfelfogásával, életfilozófiájával.  Éppen ezért elég sok könyvet olvasok a témában. Hygge, Lagom, Sisu, Ikigai. Mindegyikben találok olyan dolgokat, amiket szívesen követnék és beépítenék az életemben, és mindegyikben találok olyasmit is, amivel egyáltalán nem tudok azonosulni.
 Az ikigai viszont már. Ha röviden és tömören akarjuk megfogalmazni, akkor annyi a lényege, hogy találj értelmet az életednek és éld teljes bedobással az életedet. Próbálj arra törekedni, hogy amit szeretsz csinálni, azt maximálisan csináld. És sitt most nem arra kell gondolni, hogy versenyezz másokkal, hogy ki süti jobban a halat. Hanem amikor halat sütsz, akkor azt tedd, legyél ott, és adj bele mindent és ne csak úgy mellékesen.
 Sokszor példálóznak az ilyen könyvekben a Flow élményével, és ehhez is hasonlítják. Amolyan egész életen át tartó flow élmény volna az ikigai.
 Szeresd a munkád, fizessenek meg érte (azt nem állítja, hogy jól, csak hogy fizessenek érte), a világot tedd vele jobbá vagy vidd előrébb, és hát csináld jól.
 Ez volt eddig a harmadik könyv ami megjelent az Ikigai témában. Én a másodiknál, megfogadtam, hogy nem olvasok többet a témában, mert úgy érzem nem tudja más leírni, megfogalmazni rendesen ezt a dolgot, csak a japánok (hisz az ő hitviláguk), és eddig a két nyugati írás ugyan kapargatta hol jobban, hol kevésbé az igazságot, de egyik sem adott nekem annyit, amennyit elvártam tőle. De aztán láttam, hogy megjelent egy olyan könyv amit japán író fogalmazott meg, és úgy döntöttem, hogy adok még egy esélyt, hogy hátha neki sikerül átadni azt az esszenciát amit én minden egyes könyvtől várok ebben a témában.

Hogy sikerült-e?
Kérdéses! Az ő megközelítését már jobban értékeltem, életmódbeli példákat hozott a japánban élőkről, hogy miként és hogyan élik meg az ikigait. Hogy mekkora elhatározás kell hozzá, hogy egy dolognak vagy szakmának szenteld magad, úgy hogy nem fásulsz vele. Maga a könyv nagyon érdekes volt, viszont míg a másik kettő könyv nagyon szakirodalom volt, és messziről közelítette meg a dolgot. Ez a könyv konkrétan csak esettanulmányokból állt, élettörténetekből, amikből vagy levonod a következtetést vagy nem. Nekem, ez így nagyon kevés volt.
 Nem tudom, hogy fogok-e még az Ikigairól olvasni (most már csak és kizárólag könyvtárból - kettőt megvettem és nem érte meg), de sajna egyre kevésbé érzem azt, hogy ezt át tudják adni rendesen. De törekednek rá, és ez jó dolog.

Az alap dolgok, amiket a fenti ábra is mutat, ugyanis adottak. Háromféle körbeírást olvastam róla, de a lényeg még mindig az, hogy próbálj úgy élni, hogy azt tedd amire születtél, amiben jó vagy, amit szeretsz, amivel segítheted a környezetedet(nem kell világméretűre gondolni), és ha mázlid van, mindezekért még fizetést is kapsz. A három könyv együtt ért szerintem egyet.

Belbecs: 3/5
Sztorizgatás, és ezt jó olvasni, csak azt hiszem ennél én jóval többet vártam a könyvtől. Még akkor is, ha ott van, hogy az Ikigai kis könyve. Egy icike-picikét többet szerettem volna.

Külcsín: 4/5
Igazándiból a könyv maga gyönyörű kivitelezés, szép a borítója is, mégsem éreztem annyira megkapónak. De jó volt kézbe venni, és igényes. És volt szerkesztője, mert végre nem akasztott meg olvasás közben az, hogy fura szavakat kell olvasnom, mert nincs elválasztva vagy el van gépelve. Amit sajnálok, hogy a fordító, a yen váltást meghagyta dollárra váltásnál. Én úgy érzem, hogy semeddig se tartott volna magyar forintra váltani... csak hogy jobban érzékeltessük mennyibe kerül egy dinnye japánban.

Fülszöveg:

Az ikigai egy gondolkodásmód, amely képes megváltoztatni az életünket. Egy csoda, amely megmutatkozik a japánok rekordszámba menően hosszú élettartamában és tudatosságában, valamint az ország szépségében.
Ez az élettapasztalattal és bölcsességgel teli, lenyűgöző könyv végigvezet bennünket a teljes és egészséges élet útján. Megmutatja, hogyan hozzuk ki a legtöbbet mindennapjainkból – legyen szó a karrierünkről vagy a szabadidőnkről.
A Tokióban élő, sikeres neurológus, író és rádiós műsorvezető szerző segít felismernünk és felfedeznünk saját ikigainkat.


Könyv: Mogi Ken: Az ikigai kis könyve
Kiadó: Central Médiacsoport
Kiadás éve: 2018
Oldalszám: 184
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9789633412800
Megjelenés időpontja: 2018. május 28.







Szeptember 4-én a Bookline kiadja a Héctor García · Francesc Miralles: A ​boldogság japán titka (Ikigai) című könyvét... kíváncsi vagyok, de már annyira bölcs is, hogy megvárom, hogy a könyvtár beszerezze. Ebben a könyvben amúgy bízok, az írók másik könyve volt az első, amit olvastam a témában, és ha mérlegelnem kell, a legátfogóbb volt, még akkor is, ha akkor azt írtam, hogy nem érzem annyira jónak, annyira japánnak, amennyire szeretném.
 Mindenesetre nekem a borító is ennél a legszebb! (Remélhetőleg a könyvtár megveszi és akkor poszt is születik róla)






Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Margareta Magnusson: Végső rendrakás svéd módra

Joggal kérdezhető, hogy az ember 32 évesen, miért olvas olyan könyvet, ami arról szól, hogy miként takarítsd ki magad után, az életedet, hogy aztán a gyerekeidnek, unokáidnak, ne az maradjon meg belőled, hogy mennyi holmid volt, hanem az emlékek.  Hogy miért olvastam? Mert, miért ne? Ugyan nem tervezek meghalni, de ismerjük be, hogy a 21. században sem működik máshogy az élet, tehát hopp meghalhat az ember, akár minden előjel nélkül is. És be kell ismernem, ha valamikor bekövetkezik (mint tudjuk, a halál az egyetlen biztos pont az életünkben), akkor én sem szeretnék teher lenne. Sem a cuccaimmal, sem egyéb dolgaimmal. Plusz érdekelt, hogy erről miként gondolkozik Margareta. Cikket persze olvastam már vele, és az meglehetősen felkeltette az érdeklődésem a téma iránt, de szerettem volna ezt könyv formában is, kicsit bővebben elolvasni.  Ami mindenképpen megfontolandó, a könyv olvasása után, hogy bevezessek én is egy dobozt, hogy "HALÁLOM UTÁN KIDOBANDÓ" felirattal. Olyan do

Lauren Blakely: Kőkemény

G ondoltam, hogy a wellness-re valami könnyed kis könyvet fogok magammal vinni. Ezt a könyvet, már tavaly is néztem, hogy annyira gáz a borító, a fülszöveg és a cím, hogy ezt olvasnom kell. Persze pénzt nem vagyok hajlandó érte adni, de hála az égnek a közelemben kölcsönkérhető volt. Itt is, köszi AniTiger! Kezdjük is a külcsínnel, ha már így azt emeltem ki. Külcsín: 2/5 És meg is mondom mi ez a pontozás. Az 5 nálam az lenne, ha egy ütős és kellemes, a könyvhöz illő borítót kap a könyv, ha van egy szerkesztő, egy akárki, aki átolvassa a könyvet és kijavítja az elütéseket, és a helyesírási hibát, ha egy könyvet jó kézbe venni. Tehát ez lenne az 5 pontos külcsín. Jelen esetben, a borító botrányos, a kiadói marketing botrányos volt, a fülszöveg szintén botrányos. És igen, azért a helyesírást át kellett volna valakinek nézni. 2 pont, mert sokkal több elütést vártam. De körülbelül ennyi a pozitív dolog a könyv kivitelezésében.

Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása

Hmm, jó is ez a könyv, meg nem is. Gyorsan végig lehet rajta futni, és vannak benne információk, de nekem, azaz érzésem támadt, hogy mond is valamit meg nem is. Anorexia és bulimia mondjuk jóval többet szerepelt benne, mint a túlsúly vagy túlevés például. És kétlem, hogy az emberek nagyobb százalékát sújtaná ez a két betegség, és nem a túlsúly, és túlevés…  Minden esetre érdekes könyv. Érdemes elolvasni, mert egy csomó fontos dolgot megtud az ember. Mint például, hogy az evés az emberek egy hányadában úgy működik, hogy esznek, mert unatkoznak, vagy esznek, mert szomorúak, vagy esznek, mert vidámak. Amúgy én általában a hangulat kompenzáláskor könyvet szoktam venni nem enni. Ennek ellenére nem mondom, hogy nincs mit csiszolni a saját életmódomon, és nincs helye annak, hogy változtassak. Már csak anyagi és egészségügyi lehetséges problémák miatt is.  Ami viszont nekem kicsit abszurd volt, hogy vannak emberek, akik havi x száz ezer forintot költenek kajára (már ez is abszurdum az é