2017. augusztus 24., csütörtök

Tóth Csaba (szerk.): Fantasztikus világok I.

Gondoltam, a posztot kivételesen (túl sűrűn ilyet nem csinálok), szétszedem. Mostani elképzelésem szerint csak ketté, de aztán ki tudja. A szétszedés miértje az, hogy nem haladok túl gyorsan a könyvvel, és mivel vele párhuzamosan olvasok még könyveket, így feltehetően az infó – a vélemény is ködösül, és nem akarok egy olyan posztot írni, hogy „öööö, aszem tetszett”. Tehát szeretném akkor leírni a dolgokat, amikor még frissek (igen, írhatnám piszkozatba és egybe kiposztolhatnám, de nem így akarom.)
Tehát akkor a könyv első feléről. Először is általánosságban. Akit a téma érdekel, de vannak sötét zónái, minthogy nem látta az adott filmet, az számítson arra, hogy a politikai és társadalmi kritika alatt bizony durván le lesz spoilerezve a dolog. Tehát vagy akkor olvasd el azt a részt, ha láttad – vagy ha nem zavar, hogy a sok okosság között elmesélik bizony a történetet is! Logikus, hogy elemezz valamit, ha nem mondod, el miről van szó! Persze logikus felvetés az is, hogy minek olvas ilyet az, aki nem látott mindent, amiről szó van a könyvben. Nos, erre a válaszom: azért, mert lehet, úgy akarja nézni, hogy már kicsit világosabb a társadalmi és politikai háttér. Vagy, mert szimplán ez érdekli, de maga a mű nem.

Csillagok, háborúk 

Tóth Csaba : A halálcsillagon innen és túl: A galaxis politikai átalakulása a Zsivány Egyesben
Hoffman István: Szervezet, hatalom, apokalipszis – a „szervezet” ereje a Battlestar Galacticában és a Star Warsban
Földi Bence: Félelem és politika a Star Warsban – avagy a Birodalom, amely intézményesítette a félelmet
 Könnyebbség volt számomra, hogy a Zsivány Egyest láttam. A legtöbb SW filmet ugyanis nem néztem meg. Az eredeti trilógia nagy kedvenc, de az előzményeknél, az első rész kivételével, a többit már nem voltam hajlandó megnézni. Az új részre meg még eddig sem időm, se hajlandóságom nem volt. Ellenben a Zsivány Egyes valahogy mégis szembe jött velem, és megnéztem.
A három tanulmány, együtt adott képet a két trilógiáról és a 7. részről egyaránt. Hogy hogyan változott meg a politika az első résztől, a 7-ig. hogy miként képzelte el a Birodalom uralkodását és mi vezetett arra, hogy a Halálcsillag megszülessen. Összességében, feltehetően a hard SW rajongok jobban élvezték volna a fejtegetést, de nekem sem okozott sem gondot, sem nehézséget az olvasása, sem a megértése. Ennek ellenére igen, ha az összes részt láttad, akkor ez mindenképpen érdekes lesz. A Battlestar Galactica részt viszont kihagytam, egy nap el fogom olvasni, de felkeltette az írás első pár oldala az érdeklődésemet és meg akarom nézni – tehát nem olvasom el, mert félek, hogy spoileres.

II. Szuperhősök és szuperemberek 


Ceglédi Zoltán: A közelharc evolúciója a Batman-filmekben a társadalmi elvárások tükrében
Batman az egyik olyan szuperhős, akit sosem tudtam szeretni igazán. Ennek ellenére rahedli Batman-es képregényt olvastam már el, és ha így belegondolok akkor a legtöbb filmet láttam is (a legfrissebbet (A sötét lovag – Felemelkedés (2012) ), talán még nem. És osztom azon véleményét a tanulmány írójának, hogy igen, sajnos a régi filmek nem éppen azt a Batmant ábrázolták akit az ember képes elkönyvelni, mint éjszakai igazságosztó, aki legyőzi a rosszakat. A modernebb feldolgozáson sokat javított, hogy sem az ellenfél, sem maga Batmen nem a gáz kategóriába van már. Sokkal jobban képes használni a fizikális erejét, harcművészeti tudását,és modern kütyüit. Bár ez utóbbi a második részben A sötét lovag (2008) szerintem már kicsit túl volt tolva. Friss volt az élmény, amikor elolvastam az elemző tanulmányt utána néztem meg a filmet és így elég elevenen élt benne az olvasott információ (és igen a spoiler is.... :D)


Zsótér Indi Dániel: Beavatás egy csoportrendszer elleni lázadásba
Egyrészt a sorozatot (könyv), szerettem. Az, hogy az utolsó részt már nem olvastam el, az annak tudható be, hogy óriási spoilerrel kerültem szembe és elvette a kedvemet attól, hogy elolvassam. Ezen tanulmány sem hozta meg a kedvemet rá, viszont legalább kaptam egy remek kis összefoglalót, és ez által, kicsit egyértelműbb számomra is a rendszer. Igen, felületesen tudok disztópiás YA-kat olvasni, olyan szinten, hogy a politikai és társadalmi háttér korántsem az, amin olvasás közben elgondolkodtam. De így leírva amúgy sokkal átláthatóbb volt, kellemes olvasmány, szerintem ajánlott a Beavatott fanoknak... csak, hogy ne csak a felszínt lássák.
 Másrészt, a filmekhez nem volt szerencsém. Az elsőt láttam, a többi várat magára. Amúgy pont a tanulmány mutatott rá, hogy „jah már kijött a másik két rész is filmen”... azt hiszem, nem lett annyira felkapott, ha nem futottam bele. Minden esetre tervezem a megnézésüket,... bár most valami tv sorozat ötletet is hallottam...


Zotter Judit: Szörnyek a szomszédban – vámpírok, vérfarkasok, zombik a társadalmi beilleszkedés útján
Egy, a vámpírokat nem szeretem. A moderneket! Nekem, egy vámpír az inkább a közép modern változat, ami vámpír-vámpír – tehát az Interjú a vámpírral okés, a Csillogó vámpírpónik már nem. A tanulmány viszont hála a jó égnek Belláék csillogó csoda csordáját csak érintőlegesen hozta szóba. Sokkal többet megtudtam a True Blood-ról, amihez kedvet is csinált!(most eltekintek, hogy snitten 75%-os csak). Tehát sokkal többet megtudtam a társadalmi harcokról, a beilleszkedésről, a jogokról, és ez szerintem nagyon jó! Bántam volna, ha megpróbálta volna Csillogó Edward slepjét ellemezni hosszan... kénytelen lettem volna átlapozni... sajnálom kedves Alkonyat rajongók, nem szeretem azt a sorozatot. A zombik témája is felmerült, ezért külön puszi, mert imádom a zombikat. Hála az égnek főleg a Kiéhezettek lett felhozva példának, bár sajna csak eléggé felszínen maradva. Mivel olvastam a könyvet, így én értettem mit akar a tanulmány, de tartom, hogy ha nem olvastad és /vagy nem láttad a filmet akkor nem feltétlen érted meg az összefüggéseket. És igen olvasd el, mert jó könyv!!

Szabó Zoltán Ádám – Oroszlány Balázs: Pszichotróp űrutazások a politikában
Sci-fi – Képregény – Politika
Erről nem írnék túl sokat. Tökéletes összefoglalása, az Amerikai-Angol, Japán, Francia - Belga képregényes történetének. Mint amatőr, nem kemény vonalas képregény és manga és manhwa olvasóként borzalmasan élveztem. Oké, a japán vonalat ismertem úgy 75%-ban, az Amerikai-Angol vonalat úgy 50%-ban és beismerem, hogy a Francia és Belga vonal, számomra tök ismeretlen, annak ellenére, hogy úgy amit felhozott arról... távolról már hallottam. Viszont remek volt olvasni, remek volt okulni belőle és új információkat szerezni. Tehát akiket a képregények, azoknak történelmi és politikai háttere érdekli, azoknak nagyon ajánlom.


Muchichka László: A béke politikája az Amerikai Kapitány: Polgárháborúban
A film, a képregény... mind a kettő benne volt. És nem, nem láttam a filmet... lehet, megnézem, de lehet nem. Ad egy remek hátteret viszont a nézéshez. Hogy mennyire más a képregényes és filmes befejezés. Viszont, Amerika Kapitányt és mindig is rühelltem. Most kaptam, egy jó háttér infót hozzá, elég hosszan, és... még mindig nem kedvelem. Jó-jó... a Bosszuállókba kb....hát izé, nem tudom, kedvelek-e bárkit is. Mindig úgy éreztem, hogy mindegyikben van valami, amitől persze emberi, és az emberi mivolta miatt sérülékeny és nem teljesen egyértelműen szerethető. És pont ezért van az, hogy remek volt olvasni a háttérről és mindenről, de a véleményem ugyanaz. Sem Vasembert sem Amerika Kapitányt nem szeretem, és a leírtak szerint, amit a filmben képviseltek, mégis inkább valahol a kettő között foglalnék álláspontot. Mert a ki őrzi az őrzőket kérdés jogos. És a ki őrzi az őrzők, őrzőit kérdés is jogos... stb. Tehát a teljes képhez azért még meg kell néznem a filmet. De a tanulmány olvasása után, nincs jó döntés és nincs jó oldal.

Hamarosan folytatódik:

III. Varázslatos birodalmak
Kisteleki Károly: A Trónok harca egy jogász szemével
Sík Endre: Egy zsarnokoskodáskerülő zsarnok
Pintér Bence: Poszthumán társadalmak a Jean le Flambeur-trilógiában
IV. A jövő politikája – a politika jövője
Filippov Gábor: Elnyomott politika Hanyatló állam, gazdasági elit-uralom és kockázat-társadalom az Alien-sorozatban
Lovász Dorottya: MI lesz velünk? Isaac Asimov és a robotjogok fejlődése
Török Gábor: We are the walking dead! A zombik és a politika
Vélemények:

0 megjegyzés: