2017. július 25., kedd

Szvetelszky Zsuzsanna: Rejtett szervezetek

A könyvre, egy internetes cikk hívta fel a figyelmemet, amit (itt) el is olvashattok ti is. Úgy gondoltam, hogy remek kis könyv lesz, és megtudok belőle rengeteg dolgot, ami segíthet megérteni a munkahelyek felépítését, és az amolyan belső információs útvonalakat is.
 A könyv, egyrészt remek kis áttekintés a témában. Szerintem a legtöbb ember, bizonyos részeknél, egyetértően bólogat, hogy „bizony ez nálunk is így van”. Ugyanis eléggé általános dolgokat vesz alapul. Olyasmiket, hogy egy átlagos munkahelyen, miként terjed az információ, ha amúgy a hivatalos források nem adnak eleget. Hogy igenis, ha nincs felsőbb információ áramlás, akkor a belső informális vonal, majd kreál hírt, amit tovább mondhat. Fontosnak találja azt, hogy kik mondanak el dolgokat, és kiknek. Kikkel kapcsolatban, és ebből mit akarnak profitálni. A legtöbben, ugyanis a hír továbbadásából profitálni szeretnének. Vagy azért, mert tényleges hasznuk származik belőle, vagy azért, mert akkor esetleg más hírekhez is hozzá juthatnak.
 Bemutatja, hogy egy adott hír, mire A-ból elindulva eljut H-ig, mennyire megváltozhat, függően, hogy kiken ment keresztül, és azok hogy viszonyulnak magához a hírhez. Hogy mennyire képesek átértelmezni az emberek egy-egy hírt, és attól függően, hogy mit találnak benne fontosnak, és megosztandónak, úgy változhat a súlya is a dolognak.
 Hogy a főnökök, ha nem látják el elég információval a dolgozókat, akkor egyrészt ő maguk válnak témává, illetve születnek rémhírek, és hírek úgy, hogy erről nem is tudnak a vezetésben. A könyv kitér arra is, miként kell ezt egy vezetőnek kezelni, és hogyan nem. Hogy miként legyen kellően szociális a munkatársaival (érdeklődjön felőlük, de ne engedje magához túl közel őket. Pl. ne meséljen végbemenően a nyaralásról, erre ne is buzdítsa a munkavállalóját sem, de azért érdeklődjön róla, hogy „jó, volt-e”).
 A könyv tehát rengeteg dolgot felvet, és elemez. Ez egyrészről nagyon jó volt, mert tényleg érdekes témák. Másrészről, tartom, hogy a könyv nem halandóknak íródott. Mármint nem átlagos emberkéknek, akik szeretnének megtudni a rejtett szervezetekről dolgokat. Olyan szinten hemzseg a szakzsargontól, hogy nehéz néha mondatokat és oldalakat értelmeznem. Pedig tartom, hogy egy általános műveltségi szintem megvan. Tehát rengeteg az idegen szó, és éppen ezért az egész néha átmegy egy érthetetlen masszába. Vannak fejezetek, amiből annyit jegyeztem meg, hogy információk blabla, blabla... blabla....sok idegen szó, sok hivatkozás, blabla. Holott bizton állíthatom, hogy ezt feltehetően úgy is meg lehetett volna fogalmazni, hogy egy átlagos olvasó, ha megfogja a könyvtárba ezt a könyvet, és nem szociológiát tanul, csak úgy érdekességképpen érdekli a munkahelyek informális kapcsolati rendszere, akkor meg is értse.

Belbecs: 3/5

 Tehát sajnálom, hogy sok olyasmi volt benne, amihez idegen szavak szótára kellett volna, és sajna nem nagyon kutakodtam utána a szavaknak, túl sok volt, túl töményen. És igen, ez lehet csak az én lustaságom, de kb. ugyanennyi ideig tartott volna egy lábjegyzet. Csak feltehetően, akik szerkesztették, és akik írták a könyvet, azoknak minden tiszta volt vele kapcsolatban! Ennek ellenére értékes könyv és örülök, hogy elolvastam. Egy csomó „aha” élményt szerzett nekem!

Külcsín: 4/5

Igazándiból nekem tetszik a borító. A mínusz egy pont levonás az a lábjegyzet hiánya miatt van. Nekem hiányzott, no!

Fülszöveg:

„A ​hírnevet számtalan jó cselekedettel lehet csak felépíteni, de egyetlen rossz mozdulattal le lehet rombolni” – mondta Benjamin Franklin a 18. században. Ez a rossz mozdulat a 21. században egy gombnyomás is lehet: már nemcsak a munkahelyi büfében vagy az irodaház emeleti teakonyhájában terjednek a vállalati hírek, hanem az „online folyosókon” is.
A könyv célja, hogy a munkahelyi szóbeszéd működését, a szervezetek rejtett kommunikációs folyamatait vizsgálva bemutassa az informális vállalati kommunikáció tipikus vonásait. Minél több beosztott elégedetlen a vállalat hivatalos információival, vagyis minél kevésbé megfelelő a formális kommunikáció, annál kiterjedtebb és intenzívebb lesz a cégen belüli informális eszmecsere. Minél kevesebb energiát fektet abba a vezetés, hogy maga uralja ezt a területet, annál nagyobb hitele lesz a beosztottak pozitív, negatív vagy éppen ellentmondásos véleményének, s így a vállalaton belül – a formális mellett – létrejöhet a rejtett szervezet.
Az informális kommunikáció megismerése, a formális kommunikációtól való eltéréseinek feltárása, a belső hálózatok feltérképezése és irányítása nem a hatalom vagy a manipuláció eszköze, hanem az egészséges és hatékony szervezeti működés lényeges aspektusa, tehát minden vezető számára fontos feladat.

Eredeti megjelenés éve: 2017

Kiadó: Typotex
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 2017
Oldalszám: 208
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9789632799346

Nincsenek megjegyzések:

Magamról

Saját fotó
Munkámat tekintve könyvtári adminisztrátor vagyok. 2006.12.01-e óta, a József Attila könyvtárban (Dunaújvárosban). Kölcsönzés a fő munkaterületem, de emellett, foglalkozom a beérkezett ajándékkönyvekkel, javítom a katalógus hibáit, és a könyvtár Molyos profilját is én használom, tehát én töltöm fel az új könyveinket, és rakom fel oda a híreket. Emellett még ezer más dolgot csinálok, amit általában az éves beszámolóba is elfelejtek beírni, mert már annyira alap :D Nagyvenyimen élek édesanyámmal, egy kertes házban, Bogi kutyánkkal, aki mindenkit szeret, főleg ha kap simogatást és ennivalót :) Érdeklődési körömet elég könnyű lekövetni a blogon, igen a legaktívabb a könyvek szeretete, utána jön az írás. Témakörben a Kelet, a spiritualitás, a buddhizmus, az önsegítő irodalom. Ha szépirodalomra vetemedek, akkor inkább fantasy, minimális romantika, de amúgy bármit szívesen kipróbálok (maximum az első 50 oldal után abbahagyom). Koromból adódóan már megtanultam, hogy nem MUSZÁJ elolvasni egy könyvet, ha nem vonz be, akkor el kell engedni, akkor nem nekem íródott.