Ugrás a fő tartalomra

Szatmári Nóra - 120 sorsformáló tipp


Fülszöveg:
Egy könyv, mely nem mondja el sok száz oldalban a semmit, hanem a lényeges dolgokra fókuszál. Kövesd a könyvben leírtakat, kezd el alkalmazni a napi tanácsokat, és bizonyítsd, készen állsz a változásra! 120 igazán optimista tippet ad, melyet, ha követsz, és saját életedre alkalmazod, akkor 60 nap múlva már egy másik úton jársz, 120 nap múlva bölcsebb leszel, 240 nap múlva tőled kér tanácsot a környezeted, és 365 nap múlva birtokában leszel az elégedettség állapotának. Egy olyan irodalmat tartasz a kezedben, ami röviden összefoglalja, mik azok, amiket jó lett volna tudni már 18 évesen, milyen dolgokkal ne foglalkozz, amik visszavetnek, vagy éppen, mi az, amit azonnal meg kell tenned önmagadért. Tégy jó benyomást másokra, inspiráld a környezetedet, és légy önmagad! Ami ebben a könyvben van, azt csinálják a „ sikeres ” boldog „ elégedett ” gazdag " optimista emberek. Akarsz közéjük tartozni? Akkor cselekedj! Én végigjártam ezt az utat. Nekem sikerült. Neked fog?

Külcsín és belbecs:

Olyan kis aranyos a mérete. Zsebben elférő, bármikor előkapható drágaság. Nem mond sokkal többet, mint a hasonló könyvek. Sőt mondhatni, nem mindenre kiterjedő tanulmány ez. Sorsformáló? Kérdéses.
Ennek ellenére, jó volna, ha az embereknél lenne belőle egy példány. Jó lenne, ha elolvasnák, és elgondolkodnának a dolgokon. Könnyeden ad tanácsokat, amiket meg lehet fogadni, el lehet vetni, meg lehet gondolni.
Sokszor mondja, hogy mosolyogjunk. Egyetértek vele, ha a világra mosolyogsz, majd visszamosolyog rád. Legalábbis így kellene lennie :)
Annak jó, hogy kezdődő negatív gondolataimat kiirtotta, és elhitette, hogy azért nem annyira szar a világ, mint azt most per pillanat látom. Hogy bízzak magamban, másokban, és lehetőleg éljek a lehetőségekkel. Próbálom megfogadni a tanácsait, mert egész jók. Nem eredetiek, de hatásosak. Vannak dolgok amiket sokféleképpen le kell írni, sokszor kell elolvasni, hogy az ember felfogja, hogy elhiggye, hogy éljen vele.

És abban is igaza van, ha nincs elég bátorságod, ha nem is próbálod meg a dolgokat, akkor miért gondolod, hogy bármi jobb lesz? Komolyan, miért nem próbálkoznak az emberek? Mert félnek a kudarctól, a nemleges választól. De miért? Hiszen, ha meg sem próbálod eleve elbuktál, ha megpróbálod és nemet mondanak, hát így jártál, de legalább megtettél mindent az ügy érdekében. És...nos, lehet igent mondanak. De ha meg sem próbálja az ember, akkor egész életében gondolkodhat azon, hogy "mi lett volna ha...".

Próbálkozni, mosolyogni és pozitívan nézni a világra. :)


Megjegyzések

Névtelen üzenete…
Ugyanazt vajon érdemes többször megpróbálni ha már negatív eredménye lett?
Jeffi üzenete…
Én úgy gondolom, erre nem lehet egyértelmű nemet vagy igent mondani. Adott dologtól függ, van amit igenis, ha többször elbuksz is újra meg kell próbálni
Nóra üzenete…
Kedves névtelen!

Attól függ, mi az a dolog, mekkora volumenű, s mi a cél. Lehet, hogy nem a céllal van gond, hanem az elérési útvonal hibás. Lehet, hogy kisebb dolgot kell először elérni... lehet, hogy eleve több lépcsőt akarsz átugrani, pedig mindig csak eggyel kellene feljebb lépni...

Szép estét!

Szatmári Nóra :-)

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Margareta Magnusson: Végső rendrakás svéd módra

Joggal kérdezhető, hogy az ember 32 évesen, miért olvas olyan könyvet, ami arról szól, hogy miként takarítsd ki magad után, az életedet, hogy aztán a gyerekeidnek, unokáidnak, ne az maradjon meg belőled, hogy mennyi holmid volt, hanem az emlékek.  Hogy miért olvastam? Mert, miért ne? Ugyan nem tervezek meghalni, de ismerjük be, hogy a 21. században sem működik máshogy az élet, tehát hopp meghalhat az ember, akár minden előjel nélkül is. És be kell ismernem, ha valamikor bekövetkezik (mint tudjuk, a halál az egyetlen biztos pont az életünkben), akkor én sem szeretnék teher lenne. Sem a cuccaimmal, sem egyéb dolgaimmal. Plusz érdekelt, hogy erről miként gondolkozik Margareta. Cikket persze olvastam már vele, és az meglehetősen felkeltette az érdeklődésem a téma iránt, de szerettem volna ezt könyv formában is, kicsit bővebben elolvasni.  Ami mindenképpen megfontolandó, a könyv olvasása után, hogy bevezessek én is egy dobozt, hogy "HALÁLOM UTÁN KIDOBANDÓ" felirattal. Olyan do

Lauren Blakely: Kőkemény

G ondoltam, hogy a wellness-re valami könnyed kis könyvet fogok magammal vinni. Ezt a könyvet, már tavaly is néztem, hogy annyira gáz a borító, a fülszöveg és a cím, hogy ezt olvasnom kell. Persze pénzt nem vagyok hajlandó érte adni, de hála az égnek a közelemben kölcsönkérhető volt. Itt is, köszi AniTiger! Kezdjük is a külcsínnel, ha már így azt emeltem ki. Külcsín: 2/5 És meg is mondom mi ez a pontozás. Az 5 nálam az lenne, ha egy ütős és kellemes, a könyvhöz illő borítót kap a könyv, ha van egy szerkesztő, egy akárki, aki átolvassa a könyvet és kijavítja az elütéseket, és a helyesírási hibát, ha egy könyvet jó kézbe venni. Tehát ez lenne az 5 pontos külcsín. Jelen esetben, a borító botrányos, a kiadói marketing botrányos volt, a fülszöveg szintén botrányos. És igen, azért a helyesírást át kellett volna valakinek nézni. 2 pont, mert sokkal több elütést vártam. De körülbelül ennyi a pozitív dolog a könyv kivitelezésében.

Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása

Hmm, jó is ez a könyv, meg nem is. Gyorsan végig lehet rajta futni, és vannak benne információk, de nekem, azaz érzésem támadt, hogy mond is valamit meg nem is. Anorexia és bulimia mondjuk jóval többet szerepelt benne, mint a túlsúly vagy túlevés például. És kétlem, hogy az emberek nagyobb százalékát sújtaná ez a két betegség, és nem a túlsúly, és túlevés…  Minden esetre érdekes könyv. Érdemes elolvasni, mert egy csomó fontos dolgot megtud az ember. Mint például, hogy az evés az emberek egy hányadában úgy működik, hogy esznek, mert unatkoznak, vagy esznek, mert szomorúak, vagy esznek, mert vidámak. Amúgy én általában a hangulat kompenzáláskor könyvet szoktam venni nem enni. Ennek ellenére nem mondom, hogy nincs mit csiszolni a saját életmódomon, és nincs helye annak, hogy változtassak. Már csak anyagi és egészségügyi lehetséges problémák miatt is.  Ami viszont nekem kicsit abszurd volt, hogy vannak emberek, akik havi x száz ezer forintot költenek kajára (már ez is abszurdum az é