2012. április 17., kedd

Bill Laws: Ötven növény, amely megváltoztatta a történelmet


Fülszöveg:
A növények mindenütt jelen vannak, olyan megszokott jelenségei a bennünket körülvevő világnak, hogy ritkán vesszük észre jelentős hatásukat a mindennapi életünkben. A növényekből készítjük bútorainkat, ruházatunkat és a papírt, de használjuk őket építkezéshez, fűtéshez és gyógyászat céljaira is. De az élelmezés terén teljes mértékben rájuk vagyunk utalva – még ha húst fogyasztunk is, az állatok, amelyek szolgáltatják azt, növényekkel táplálkoztak. Emellett a növények állítják elő az életfolyamatainkhoz nélkülözhetetlen oxigént is.
Az Ötven növény, amely megváltoztatta a történelmet című könyv látványosan mutatja be azokat a növényeket, amelyek a legnagyobb hatással voltak az emberi civilizációkra. Szó esik termesztett gabonákról, mint a rizs és a búza, amely az emberiség nagy részét táplálják, és olyan fűszer- és gyógynövényekről, amelyeket nagyra értékelünk gyógyító hatásuk vagy különleges zamatuk miatt. Ez roppant érdekes könyv különböző korok gazdasági, politikai és társadalmi eseményeinek tükrében veszi sorra azokat a növényeket, amelyek az emberiség számára a legfontosabbnak bizonyultak a történelem folyamán.

Külcsín:
Mert nekem akárki akármit mond, egy könyvnél igenis számít az, hogy mégis hogyan néz ki. Még a Libriben láttam meg a könyvet, és akkor meg is jegyeztem, hogy ez kell nekem. Mert annyira szép a kivitelezés, hogy vonzza a tekintetet, és engem eleve érdekelnek a növények is, a történelem is, hát mi kellene még?
Már ott belelapoztam a könyvbe, és gyönyörű. De komolyan, annyira szépen és igényesen állították össze! És amikor megláttam, hogy a könyvtár megvette, hát rögtön rávetettem magamat ;)

Belbecs: 
És most, hogy végeztem az olvasással, már azt is tudom, hogy tényleg jól lett ez megírva. Ha eltekintek attól a pár elgépeléstől aminél a hajam téptem. Tényleg csak pár volt, de az nagyon rossz helyen.
No tehát, ugyebár ötven növény volt, némelyikkel egyetértettem, hogy na ez tényleg nagyon ide való, némelyiknek én nem tulajdonítottam akkora történelmi jelentőséget. Az alkoholokat relatíve szerettem volna átlapozni, mert annyira nagyon nem érdekelt, de ha valamit olvasok azt rendesen teszem, úgyhogy azokon is átrágtam magamat. A teás rész mondjuk semmi új dolgot nem mondott, de egy teljesen laikusnak biztosan mond, nekem azért teában már van előolvasásom (nem is tudom hány teáról szólót olvastam már!).

Növény ami meglepett, hogy szerepel a könyvben:
Bors: én annyira nem érzem ezt jelentősnek, még így elolvasva sem. Persze hozzá kell tennem, hogy azért a mai világban már nincs akkora jelentősége szerintem.

Növény ami meglepett, hogy:
Vanília: Hogy ez mennyire bonyolult növény, hogy mennyi ráfordítás kell, hogy vaníliából vanília legyen. És, hogy ez orchidea valójában!

Növények amik adták magukat, hogy bekerülnek a könyvbe:
Rizs, burgonya, búza, kukorica. Ezeket amúgy el is vártam, hogy belekerüljenek, élelem nélkül nincsen történelem sem. Nincs ember sem. Érdekes volt, hogy hogyan nemesedtek a növények, és hogy kerültek egyik helyről a másikra, míg meghódították az egész világot.

A könyv tehát maga nemében szerintem egy nagyon jó könyv, érdemes elolvasni azoknak akiket a történelem, a gyógynövények, vagy csak úgy a növények érdeklik.

Nincsenek megjegyzések:

Magamról

Saját fotó
Munkámat tekintve könyvtári adminisztrátor vagyok. 2006.12.01-e óta, a József Attila könyvtárban (Dunaújvárosban). Kölcsönzés a fő munkaterületem, de emellett, foglalkozom a beérkezett ajándékkönyvekkel, javítom a katalógus hibáit, és a könyvtár Molyos profilját is én használom, tehát én töltöm fel az új könyveinket, és rakom fel oda a híreket. Emellett még ezer más dolgot csinálok, amit általában az éves beszámolóba is elfelejtek beírni, mert már annyira alap :D Nagyvenyimen élek édesanyámmal, egy kertes házban, Bogi kutyánkkal, aki mindenkit szeret, főleg ha kap simogatást és ennivalót :) Érdeklődési körömet elég könnyű lekövetni a blogon, igen a legaktívabb a könyvek szeretete, utána jön az írás. Témakörben a Kelet, a spiritualitás, a buddhizmus, az önsegítő irodalom. Ha szépirodalomra vetemedek, akkor inkább fantasy, minimális romantika, de amúgy bármit szívesen kipróbálok (maximum az első 50 oldal után abbahagyom). Koromból adódóan már megtanultam, hogy nem MUSZÁJ elolvasni egy könyvet, ha nem vonz be, akkor el kell engedni, akkor nem nekem íródott.