Megjegyezném, hogy ugyan szép ez a borító, de nem a leglényegesebb momentum van kiemelve. A palota tetszik is rajta, köze is van a történethez, de a ludok: remek, kb ilyennek is képzelem el, Rollo, a kobold, szintén eltalált, de Petert nem ennyire nyálas képűnek gondolom. Oké, hogy szerencsétlen, de azért na! Charmain, meg...hát nem tudom valahogy nekem nem így jött le. De oké, nem minden a borító, de azért majd berakom az angolt az valahogy szebb.
A történet amúgy nagyon jó. Főleg mert sok benne a könyv, van benne királyi könyvtár is, és persze Howl. Az Égi palota után amúgy elsőre amikor Lelenc megjelent felkiáltottam, hogy biztos ő Howl, de nem. Amikor megjelent Sophie, Morgan és Angelus, akkor már lehetett gondolni, ki is a varázsló. Nem mellékesen ott veszekedtek és Sophi ki is mondta, hogy Angelus Howl. Angelus viszont egy kb. hat év körüli, arany fürtökkel megáldott, selypítős csoda. Ahányszor feltűnt, olvasás közben nevethetnékem támadt, egészen míg nem kezdett túl izgalmas lenni a történet. Viszont így megmaradt az, hogy végig azt kérdeztem, hogy ha Lelenc nem Howl, akkor Lelenc kicsoda? Persze a végére erre is választ kaptunk.
Kedvenc jelenet: Sok volt, Peter nagyokat alkotott Charmain-nel együtt. Pl. a mosogatás, vagy mosás is igen mulatságos volt. Vagy pl. a ház felfedezése.
Legjobb helyszín: A ház. Igen, a ház amire vigyáznia kell a lánynak. A kis ház ahol nem mindegy hogy fordulsz és nyitod az ajtót, mert kerülhetsz a múltba, a világ másik felére, elég ha jobbra fordulás helyett balra mész. Tehát a ház ami időben és térben is elvan ferdítve.
A könyv hőse: Calcifer, hát igen, azért a tűzdémon az tűzdémon ;)
A könyv pancserei: Charmain és Peter. Mind a ketten egyedül szerintem elég életképtelenek, együtt azért egész jól elboldogulnak.
Kiszámítható karakter: Az inas féle, aki mindenkinek szürke és jellegtelen volt. Annyira úgy volt megírva, hogy annyira, de annyira lehetett tudni, hogy csak úgy tesz mintha jellegtelen volna, de valójában nem az.
A könyvtár: Tetszett a leírás, bár túl sok dolog nem történt ott :( Pedig én örültem volna egy kicsit több könyvtáras résznek. Ennek ellenére, azért a könyv címek, akár itt akár a varázslónál, igazán érdekesek voltak.
Jah igen, a legviccesebb könyv: Az ráolvasásoknak könyve. Charmain végül is csak egyet akart varázsolni, amit sikerült vagy hat varázslatból összehoznia, mert a könyv kénye kedve szerint lapozza magát :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése