Ugrás a fő tartalomra

Diana Wynne Jones: A másik palota


Megjegyezném, hogy ugyan szép ez a borító, de nem a leglényegesebb momentum van kiemelve. A palota tetszik is rajta, köze is van a történethez, de a ludok: remek, kb ilyennek is képzelem el, Rollo, a kobold, szintén eltalált, de Petert nem ennyire nyálas képűnek gondolom. Oké, hogy szerencsétlen, de azért na! Charmain, meg...hát nem tudom valahogy nekem nem így jött le. De oké, nem minden a borító, de azért majd berakom az angolt az valahogy szebb.

A történet amúgy nagyon jó. Főleg mert sok benne a könyv, van benne királyi könyvtár is, és persze Howl. Az Égi palota után amúgy elsőre amikor Lelenc megjelent felkiáltottam, hogy biztos ő Howl, de nem. Amikor megjelent Sophie, Morgan és Angelus, akkor már lehetett gondolni, ki is a varázsló. Nem mellékesen ott veszekedtek és Sophi ki is mondta, hogy Angelus Howl. Angelus viszont egy kb. hat év körüli, arany fürtökkel megáldott, selypítős csoda. Ahányszor feltűnt, olvasás közben nevethetnékem támadt, egészen míg nem kezdett túl izgalmas lenni a történet. Viszont így megmaradt az, hogy végig azt kérdeztem, hogy ha Lelenc nem Howl, akkor Lelenc kicsoda? Persze a végére erre is választ kaptunk.

Kedvenc jelenet: Sok volt, Peter nagyokat alkotott Charmain-nel együtt. Pl. a mosogatás, vagy mosás is igen mulatságos volt. Vagy pl. a ház felfedezése.
Legjobb helyszín: A ház. Igen, a ház amire vigyáznia kell a lánynak. A kis ház ahol nem mindegy hogy fordulsz és nyitod az ajtót, mert kerülhetsz a múltba, a világ másik felére, elég ha jobbra fordulás helyett balra mész. Tehát a ház ami időben és térben is elvan ferdítve.
A könyv hőse: Calcifer, hát igen, azért a tűzdémon az tűzdémon ;)
A könyv pancserei: Charmain és Peter. Mind a ketten egyedül szerintem elég életképtelenek, együtt azért egész jól elboldogulnak.

Kiszámítható karakter: Az inas féle, aki mindenkinek szürke és jellegtelen volt. Annyira úgy volt megírva, hogy annyira, de annyira lehetett tudni, hogy csak úgy tesz mintha jellegtelen volna, de valójában nem az.

A könyvtár: Tetszett a leírás, bár túl sok dolog nem történt ott :( Pedig én örültem volna egy kicsit több könyvtáras résznek. Ennek ellenére, azért a könyv címek, akár itt akár a varázslónál, igazán érdekesek voltak.

Jah igen, a legviccesebb könyv: Az ráolvasásoknak könyve. Charmain végül is csak egyet akart varázsolni, amit sikerült vagy hat varázslatból összehoznia, mert a könyv kénye kedve szerint lapozza magát :D

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Margareta Magnusson: Végső rendrakás svéd módra

Joggal kérdezhető, hogy az ember 32 évesen, miért olvas olyan könyvet, ami arról szól, hogy miként takarítsd ki magad után, az életedet, hogy aztán a gyerekeidnek, unokáidnak, ne az maradjon meg belőled, hogy mennyi holmid volt, hanem az emlékek.  Hogy miért olvastam? Mert, miért ne? Ugyan nem tervezek meghalni, de ismerjük be, hogy a 21. században sem működik máshogy az élet, tehát hopp meghalhat az ember, akár minden előjel nélkül is. És be kell ismernem, ha valamikor bekövetkezik (mint tudjuk, a halál az egyetlen biztos pont az életünkben), akkor én sem szeretnék teher lenne. Sem a cuccaimmal, sem egyéb dolgaimmal. Plusz érdekelt, hogy erről miként gondolkozik Margareta. Cikket persze olvastam már vele, és az meglehetősen felkeltette az érdeklődésem a téma iránt, de szerettem volna ezt könyv formában is, kicsit bővebben elolvasni.  Ami mindenképpen megfontolandó, a könyv olvasása után, hogy bevezessek én is egy dobozt, hogy "HALÁLOM UTÁN KIDOBANDÓ" felirattal. Olyan do

Lauren Blakely: Kőkemény

G ondoltam, hogy a wellness-re valami könnyed kis könyvet fogok magammal vinni. Ezt a könyvet, már tavaly is néztem, hogy annyira gáz a borító, a fülszöveg és a cím, hogy ezt olvasnom kell. Persze pénzt nem vagyok hajlandó érte adni, de hála az égnek a közelemben kölcsönkérhető volt. Itt is, köszi AniTiger! Kezdjük is a külcsínnel, ha már így azt emeltem ki. Külcsín: 2/5 És meg is mondom mi ez a pontozás. Az 5 nálam az lenne, ha egy ütős és kellemes, a könyvhöz illő borítót kap a könyv, ha van egy szerkesztő, egy akárki, aki átolvassa a könyvet és kijavítja az elütéseket, és a helyesírási hibát, ha egy könyvet jó kézbe venni. Tehát ez lenne az 5 pontos külcsín. Jelen esetben, a borító botrányos, a kiadói marketing botrányos volt, a fülszöveg szintén botrányos. És igen, azért a helyesírást át kellett volna valakinek nézni. 2 pont, mert sokkal több elütést vártam. De körülbelül ennyi a pozitív dolog a könyv kivitelezésében.

Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása

Hmm, jó is ez a könyv, meg nem is. Gyorsan végig lehet rajta futni, és vannak benne információk, de nekem, azaz érzésem támadt, hogy mond is valamit meg nem is. Anorexia és bulimia mondjuk jóval többet szerepelt benne, mint a túlsúly vagy túlevés például. És kétlem, hogy az emberek nagyobb százalékát sújtaná ez a két betegség, és nem a túlsúly, és túlevés…  Minden esetre érdekes könyv. Érdemes elolvasni, mert egy csomó fontos dolgot megtud az ember. Mint például, hogy az evés az emberek egy hányadában úgy működik, hogy esznek, mert unatkoznak, vagy esznek, mert szomorúak, vagy esznek, mert vidámak. Amúgy én általában a hangulat kompenzáláskor könyvet szoktam venni nem enni. Ennek ellenére nem mondom, hogy nincs mit csiszolni a saját életmódomon, és nincs helye annak, hogy változtassak. Már csak anyagi és egészségügyi lehetséges problémák miatt is.  Ami viszont nekem kicsit abszurd volt, hogy vannak emberek, akik havi x száz ezer forintot költenek kajára (már ez is abszurdum az é