Sahara Rose Ketabi: Dharma

 

Könyv: Sahara Rose Ketabi: Dharma

Kiadó: Good Life Books

Kiadás éve: 2023

Oldalszám: 300

Kötés: Keménytáblás

ISBN: 9786156455901

Megjelenés időpontja: 2023. március 8.

Ár: 6.290,-

Kiadói ár: 5.032,-

Köszönet a könyvért a Good Life Books kiadónak!

Nem igazán szeretek egy posztot sokáig ide-oda tologatni, mert a vége mindig az, hogy egyáltalán nincs kedvem megírni, vagy annyi mindent olvastam már utána, hogy kevésbé emlékszem arra, hogy mit is akartam az adott könyvről megosztani az embereknek. Erről a könyvről egy hete minimum készül a poszt, és ha tízszer nem töröltem az egészet ki, akkor egyet se. Ilyen az amikor olvasási-írási válsága van az embernek és semmivel sem elégedett igazán, ami kikerül a kezei közül. Nem mondom, hogy ezzel a poszttal maximálisan elégedett vagyok, de tényleg nem akarok adós lenni vele, bár a könyv feltehetően jövőre és utána is újra olvasásra kerül majd.

 Aki olvassa a  blogot, az tisztában van vele, hogy a legtöbb olvasmányom az ismeretközlő irodalom. Szeretek új dolgokat megismerni, vagy már ismert dolgokról még több, vagy mélyebb információt szerezni. Jelen könyvünkkel is úgy voltam, hogy hallottam már a könyvben szereplő dolgokról, de csak nagyon felszínesen, sosem mentem mélyebbre, hogy sokkalta jobban megismerjem a fogalmakat. Dósákat, dharmát, karmát, vagy archetípusokat, csakrákat és hasonló dolgokat. A dharma és karma jelentését ugye a buddhizmus miatt elég jól ismerem, minden egyéb már kínai volt számomra.

 Tipikusan az az ember vagyok, aki hisz dolgokba, és bizonyos dolgokat viszont már egy jó adag szkepticizmussal kezel. A csakrák, és fény lények amúgy már súrolja a határt. Az írónőnek az a végtelen optimizmusa amivel rendelkezik és az az erős kitartása amivel elérte a dolgokat, irigylésre méltó. Szerettem olvasni a könyvet, még ha néha el is gondolkodtam rajta, hogy azaz életfelfogás amit ő képvisel, számomra feltehetően elérhetetlen. Túl sok szabálynak akarok megfelelni, amiken ő viszont már túllépett. Ennek ellenére jó volt olvasni.

 A kötetben több kitöltős rész is van (talán 3-4) és teszt (2-3), és tőlem szokatlan mód még ezeket is kitöltöttem. Mondjuk külön papírra, mert elveimbe ütközik belefirkálni egy könyvbe (könyvtárosként zavar, na), így viszont a könyv végére mindenféle papírok lógtak ki mindenhonnan a könyvből, hogy tudjam, milyen eredmény jött ki nálam, és melyik részek vonatkoznak rám, még úgy is, hogy amúgy minden más rám nem "jellemző" elemzést is elolvastam.

 A könyvnek van egy kellemes pozitív kisugárzása. Nehéz megfogalmazni, de olvasás közben én azt éreztem, hogy most valami remek helyen üldögélek és hallgatom Sahara Rose előadását arról, hogy hogyan találta ő meg az útját, és hogy hogyan találhatom meg az utamat én magam. Végtelenül nyugodt hangulatot áraszt a könyv, és az első félelmem is teljesen alaptalan volt, miszerint száraz és túl tudományos. Ugyanis nem az. Nem mondom, hogy a fogalmak leírása a végtelen izgalmak tengere volt, de nem untam és nagyjából megértettem. Mint mondtam, pár év múlva biztosan újra kell olvasnom, talán addigra sikerül előrébb kerülnöm jelen utamon. 

A könyv olvasása utáni pár gondolat:

• Több információt kell olvasnom majd a csakrákról, amik amúgy már tavaly is tervben voltak, csak mindig volt más olvasnivaló.
• Érdekes, hogy tavaly óta a legtöbb kicsit is spirituális könyv (és nem csak az), valahogy a Föld rezgés és rezonancia dolgával jön, úgy kezdem érezni, ez nem véletlen o.O
• Bár lehetnék, olyan optimista és olyan pozitív, mint az írónő. Bár látnám annyira világosan mi az életcélom, mint, ahogy ő látja. De talán idővel majd ez is bekövetkezik. Más nem, akkor következő életembe :)

Kiknek ajánlom a könyvet:

 Olyan embereknek akik igazán nyitottak a dolgokra. Mert tartalmaz csakrákat és minimális fény-lény dolgokat, tehát ha az ember nem elég nyitott, akkor borzalmasan irritálni fogja. Feltehetően amúgy 5-10 éve engem ez még borzalmasan irritált volna, ma már csak a Fény-lényes résznél szaladt fel a szemöldököm, minden egyebet totálisan normálisnak dolgozott fel az elmém. Haladok az elfogadás útján ;)

Összességében, ez egy kézikönyv szerű dolog. Nem egyszer olvasós, mert már most ha újra olvasnám, feltehetően lenne pár dolog amit jobban értenék, mint olvasás előtt. A fejezetek végén mindig van összefoglaló, hogy mit tartalmaz, hogy az aki nem elejétől a végéig olvassa a könyvet, hanem csak bele-bele lapoz, az tudja adott fejezetben miről van szó.

Fülszöveg:

Nem ​véletlenül bukkantál rá erre a könyvre! A lelked sürget, hogy végre teljes mértékben a saját életcélod és az igazságod szerint élj, beteljesítve, amiért itt vagy: a dharmádat. Az ősi szanszkrit dharma szó jelentése: „az egyéni célod a világban”. A dharma törvénye alapján a világegyetem olyan, mint egy kirakós. Te is a kirakós egy darabkája vagy, és nem létezik felesleges darab. Nélküled nem teljes a kép! A dharmád az isteni életcélod e bolygón, a lelked lényege, az egyedi rezgés, amit csak te tudsz elhozni a világba.

Gyermekként folyton azt kérdezgettük, „Miért?”, „Miért kék az ég?”, „Miért menetelnek a hangyák egy vonalban?”. Mikor hagytunk fel a kérdezéssel?

Valahogy menet közben túl sok dolgunk lett ahhoz, hogy feltegyük a fontos kérdéseket, mint például: „Miért vagyunk itt?” és „Hogyan használhatjuk fel a legjobban az itt töltött időnket?”

A DHARMA – Életfeladatok és életcélok lapjain a népszerű ájurvédikus szerző, Sahara Rose megosztja veled egyedülálló szemléletmódját a dharma felfedezéséhez a dósák (az ájurvédikus testelme-típusok) és a csakrák (a test energiaközpontjai) segítségével. Végezd el a „Mi a dharma-archetípusod?” tesztet, hogy a dharmatérképed segítségével megfejthesd, mi legyen a következő lépésed a kapcsolataidban, a munkád terén és életed más területein. Az ősi indiai bölcsesség modernizálásával Sahara Rose megmutatja, miként találhatsz vissza valódi lényegedhez, tárhatod fel az utadat és fogadhatod el a felsőbb énedet. Közvetlen stílusában személyes történeteket és a dharma felfedezésével és megélésével kapcsolatos meglátásokat oszt meg veled.

A SAJÁT DHARMÁD FELFEDEZÉSE ÉLETED LEGFONTOSABB KALANDJA LESZ! EZ A TÖKÉLETES ELSŐ LÉPÉS A HARMÓNIÁBAN TÖLTÖTT ÉLETHEZ MINDEN SPIRITUÁLIS ÚTKERESŐ ÉS VALÓJÁBAN MINDENKI SZÁMÁRA, AKI MÉLYEBB ÖNISMERETRE VÁGYIK.

Hamarosan új poszt - remélem

 

Van az, amikor az ember kifogy az ihletből. Vagy éppenséggel bármit leír, azzal nem elégedett. Most éppen ebben a szakaszban vagyok. Olvasni is lassan olvasok, és az írás se megy.

De bízom benne, hogy lassan újra kedvem lesz írni. Bár kedvem most is van.... akkor úgy mondom, remélem hamarosan amit leírok azzal elégedett leszek annyira, hogy kirakjam :D
Mert már elolvastam a Dharmát és jó lenne róla írni, mert amúgy egy nagyon érdekes és számomra tanulságos könyv volt.

Tehát remélhetőleg hamarosan új poszt jön,...ha minden jól megy még a héten.

Tom Felton: Túl a varázslaton - Egy mardekáros vallomásai

 

Könyv: Tom Felton: Túl a varázslaton

Kiadó: HVG Könyvek

Kiadó székhelye: Budapest

Kiadás éve: 2023

Oldalszám: 270

Kötés: Keménytáblás

ISBN: 9789635653102

Fordította: Pétersz Tamás

Megjelenés időpontja: 2023. március 17.

Ár: 6.500,-

Kiadói ár: 5.525 ,-

BELEOLVASÓ

Köszönet a könyvért a HVG könyvek kiadónak!

 Vannak könyvek, amelyeknél első látásnál tudom, hogy el akarom olvasni. Független attól, hogy miről szól. Tom Felton könyve ilyen volt. Amikor még csak a beharangozó volt, hogy érkezik, már akkor úgy voltam vele, hogy ez érdekes lehet, el szeretném olvasni. Aztán el is felejtettem egészen addig, míg újra szembe nem jött velem, akkor felírtam, hogy a könyvtár szerezze be, de végül próba szerencse alapon kértem recenziós példányt is. (már csak azért is, mert a recenziókat legalább biztosan elolvasom rövid határidőn belül, nem úgy mint a könyvtári vagy ne adj isten a magánkönyvtári könyveket, amik csak úgy vannak ;))

 Tom Feltonról az összes információm olvasás előtt: Ő az a srác a Harry Potterből, a fehér hajú bunkó gyerek, a helyes Malfoy apuka mellett. Sajnálom az első filmekben túl nyálas volt Draco. Nos tehát úgy álltam neki az önéletrajzának, hogy nagyjából ennyit tudtam az ő munkásságáról és színészi karrierjéről. Nem sok. Bevallom, nem követem a színészek életét. Ő róla meg még annyit se hallottam, mint a főbb Harry Potter színészről.

A könyv elolvasása után: 

• Megtudtam, hogy kortársam Tom, nagyjából egy évvel fiatalabb nálam. Tekintsünk el a tényektől, hogy ezt mondjuk sejthettem volna, tekintve a HP filmekkel együtt öregedtem én is.
• Meglehetősen szimpatikus fiú, annak ellenére, hogy borzalmasan sok hülyeséget csinált az életében. De legalább nyíltan vállalja, hogy ő sem tökéletes.
• Megtudtam azt is, hogy milyen volt számára gyerekszínészként kezdeni, majd elmenni élete nagy válogatására úgy, hogy nem is tudta, hogy eszik-e vagy isszák-e a Harry Pottert. Ez valahol roppant vicces!
• Élet a forgatáson. Rengeteg színészről megtudtam mindenfélét. Hogy milyenekek a forgatások egy gyerek szemével, miként kezelik őket, és hogy milyen velük együtt dolgozni. Tom meglehetősen kedvesen beszél minden kollégájáról, úgyhogy megerősítette bennem azt, hogy a film forgatások, ha jó a rendező és jó a csapat akkor meglehetősen jó móka lehet!
• Hogy a színészek élete sem fenékig tejfel, és vannak nekik is esendő dolgaik, és ők is képesek a rossz útra tévedni. Érdekes volt a függőségéről olvasni, és hogy hogyan küzdött meg vele, tanulságos volt.
• A család fontosságáról, hogy milyen volt számára, hogy van három bátyja akire felnéz és a jó és rossz szokásaikból is merít jócskán ;)
• A Harry Potter sztárjaihoz fűződő kapcsolatáról, kikkel tartja ma is a kapcsolatot, kik koptak ki út közben.
• Egyéb filmes dolgairól, amik mind tanítottak neki valamit a világról, és a színházról ahol most dolgozik.

Összességében roppant sok érdekes dolgot megtudtam Tom Feltonról. És amúgy nem is ez volt számomra a legjobb a könyvben. A legjobb az volt, hogy Tom egy nagy mesélő, úgy tud mesélni élete minden egyes aspektusáról, hogy már várod a következő fejezetet, már mennél vele tovább. Utáltam lerakni a könyvet. Mert míg olvastam olyan volt, mintha ülnénk a tengerparton és sztorizgatna, hogy mennyire szerette a forgatásokat, vagy hogy mennyire utált dolgokat. Imádtam!!!

És ugye, hogy kikupált? Sajnálom az első filmekből már attól unszimpatikus, ahogy le van nyalva a haja. Azért a HP filmek végére egy egészen tűrhető srác lett kinézetileg ;)

És tartom, hogy remekül játszotta a szerepét, generációk köszönhetik neki, hogy Dracot könnyű utálni ;)