Ugrás a fő tartalomra

Én és a blog

 9 éve indítottam a blogot, nem titkoltan azért, mert szeretek írni. Szeretem leírni a véleményemet a könyvekről, és úgy általában a dolgokról. Idén valahogy nem megy az írás. A blogot kissé háttérbe szorítottam, főleg azért, mert nincs miről írnom. Sokkal kevesebbet tudtam olvasni, mint amennyit szoktam, így természetes, hogy kevesebbet is írok róla.

Ez a Covid-os év, úgy ahogy van kicsit furcsa és kicsit megbolygatja az embert. A blog írást ennek ellenére nem adom fel, amint lesz miről írnom írni fogok. Csak nem fogok stresszelni, hogy minden hónapba legalább 4 poszt legyen, ha a terveimet össze tudom szedni az már jó. Örülnék, ha lenne miről írnom, és lenne ihletem is, de jelenleg most annyira nincs.

Viszont a recenziókkal felhagyok. A nálam lévőket a lehető leggyorsabban szeretném elolvasni, és szeretnék írni róluk, hiszen ezért kaptam őket. De a továbbiakban szeretném az olvasásaimból kivenni azt, hogy Kell. Én választottam a recenziókat, de néha inkább teher volt a teljesítési kényszer, hogy mindenképpen írnom kell róla. Úgyhogy ami nálam van azzal haladok, remélem idén kipipálhatom mindet.

 Így is rengeteg könyv lesz amit olvasni akarok, könyvtár, kölcsön könyvek, és néha napján veszek is könyveket. Ez a Covidos év meglehetősen sokszor sarkalt arra, hogy vegyek könyvet, azzal támogatva  a kiadókat. Annak ellenére, hogy megfogadtam, hogy könyvet csak nagyon hmm...ritkán veszek. Ha már egyszer könyvtárban dolgozom illenék használnom is.

Bízom benne, hogy a jövőben is írok könyv kritikákat, vagy ajánlókat. Hogy lesz olyan könyv amiről szívesen írok. Vagy azért mert annyira jó, hogy muszáj írnom róla, vagy azért, mert annyira sz*r, hogy megér egy posztot! Remélem előbbi, mert idén ami annyira sz*r volt azt inkább félbehagytam :D


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Margareta Magnusson: Végső rendrakás svéd módra

Joggal kérdezhető, hogy az ember 32 évesen, miért olvas olyan könyvet, ami arról szól, hogy miként takarítsd ki magad után, az életedet, hogy aztán a gyerekeidnek, unokáidnak, ne az maradjon meg belőled, hogy mennyi holmid volt, hanem az emlékek.  Hogy miért olvastam? Mert, miért ne? Ugyan nem tervezek meghalni, de ismerjük be, hogy a 21. században sem működik máshogy az élet, tehát hopp meghalhat az ember, akár minden előjel nélkül is. És be kell ismernem, ha valamikor bekövetkezik (mint tudjuk, a halál az egyetlen biztos pont az életünkben), akkor én sem szeretnék teher lenne. Sem a cuccaimmal, sem egyéb dolgaimmal. Plusz érdekelt, hogy erről miként gondolkozik Margareta. Cikket persze olvastam már vele, és az meglehetősen felkeltette az érdeklődésem a téma iránt, de szerettem volna ezt könyv formában is, kicsit bővebben elolvasni.  Ami mindenképpen megfontolandó, a könyv olvasása után, hogy bevezessek én is egy dobozt, hogy "HALÁLOM UTÁN KIDOBANDÓ" felirattal. Olyan do

Lauren Blakely: Kőkemény

G ondoltam, hogy a wellness-re valami könnyed kis könyvet fogok magammal vinni. Ezt a könyvet, már tavaly is néztem, hogy annyira gáz a borító, a fülszöveg és a cím, hogy ezt olvasnom kell. Persze pénzt nem vagyok hajlandó érte adni, de hála az égnek a közelemben kölcsönkérhető volt. Itt is, köszi AniTiger! Kezdjük is a külcsínnel, ha már így azt emeltem ki. Külcsín: 2/5 És meg is mondom mi ez a pontozás. Az 5 nálam az lenne, ha egy ütős és kellemes, a könyvhöz illő borítót kap a könyv, ha van egy szerkesztő, egy akárki, aki átolvassa a könyvet és kijavítja az elütéseket, és a helyesírási hibát, ha egy könyvet jó kézbe venni. Tehát ez lenne az 5 pontos külcsín. Jelen esetben, a borító botrányos, a kiadói marketing botrányos volt, a fülszöveg szintén botrányos. És igen, azért a helyesírást át kellett volna valakinek nézni. 2 pont, mert sokkal több elütést vártam. De körülbelül ennyi a pozitív dolog a könyv kivitelezésében.

Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása

Hmm, jó is ez a könyv, meg nem is. Gyorsan végig lehet rajta futni, és vannak benne információk, de nekem, azaz érzésem támadt, hogy mond is valamit meg nem is. Anorexia és bulimia mondjuk jóval többet szerepelt benne, mint a túlsúly vagy túlevés például. És kétlem, hogy az emberek nagyobb százalékát sújtaná ez a két betegség, és nem a túlsúly, és túlevés…  Minden esetre érdekes könyv. Érdemes elolvasni, mert egy csomó fontos dolgot megtud az ember. Mint például, hogy az evés az emberek egy hányadában úgy működik, hogy esznek, mert unatkoznak, vagy esznek, mert szomorúak, vagy esznek, mert vidámak. Amúgy én általában a hangulat kompenzáláskor könyvet szoktam venni nem enni. Ennek ellenére nem mondom, hogy nincs mit csiszolni a saját életmódomon, és nincs helye annak, hogy változtassak. Már csak anyagi és egészségügyi lehetséges problémák miatt is.  Ami viszont nekem kicsit abszurd volt, hogy vannak emberek, akik havi x száz ezer forintot költenek kajára (már ez is abszurdum az é