Ugrás a fő tartalomra

Ezt tervezem Áprilisban olvasni

Saját kép
A márciusi terveimből....nos a Tolkien-es tanulmánykötetet elolvastam! A többihez hozzá sem értem....
 Azaz igazság, hogy rám szakadt az, hogy itthonról dolgozom. Egyrészt március 20-án voltam benn utoljára a munkahelyemen (a tegnapi napot kivéve), azóta itthonról dolgozom. És még mindig nem sikerült egy rendes napirendet összeállítanom, hogy minden beleférjen, hogy mindennel amit feladatul kaptam foglalkozzak, és igen, nagyon kevés idő jutott arra, hogy olvassak. Úgy, hogy amúgy az olvasás a munkám egy bizonyos százalékát ki kell, hogy tegye, hogy tudjak ajánlókat és hasonló izgiségeket írni. De lassan oda jutok, hogy napra bontom a hetet és heti ÉS napi rendet állítok fel, hogy ne legyen elcsúszva. Telefonnal mérem az időt a dolgaimhoz, hogy tudjam vezetni a munkanaplót, hogy tudjak majd egy képet adni arról "Mit csináltam home office-ban". Nem tudom, hogy a többi embernek ez reflexből és kisujjból megy, de ha igen akkor irigylem őket, mert nekem nem! És emellett ki kell mozdulni, legalább az udvarra, mozogni kell, mert amúgy is elég mozgásszegény életmódban voltam, de ez a munkába sem megyek, csak felsétálok a lépcsőn, az mondjuk úgy, hogy semmi mozgás.
 De oda már eljutottam, hogy ha jó idő lesz akkor az olvasás egy részét próbálom az udvaron tenni, hogy friss levegőn legyek.

De azért szeretek tervezni, tehát terveim szerint, Áprilisban gyorsan fogok olvasni - nem a gyorsan nem is jó szó erre - sokat fogok olvasni. Úgyhogy egy kis tervlista, hogy miket gondolok ÉN, hogy az majd belefér ebbe a hónapba, ami remélhetőleg jobban tervezett, és jobban tervezhető lesz, mint a március végi mini apokalipszis :D

Munka esélyesek:

Steven Jay Schneider (szerk.): 1001 film, amit látnod kell, mielőtt meghalsz (mondjuk ezt nem hiszem, hogy végigolvasom, inkább csak beleolvasok, meg megnézem mi lenne az az 1001 film... :D)
Stephen Fry: Mítosz 
Katherine Applegate: Ivan, az egyetlen 
Adrian Tchaikovsky: A pusztulás gyermekei 
Ecsédi Orsolya: Nyanyacraft
Kelly Barnhill: The Girl Who Drank the Moon – A lány, aki holdfényt ivott

Recik:
Randall Munroe: Hogyan…  
Stephen Fry: Mítosz 
Angela Petch: A toszkán titok
Ferdinand von Schirach: Büntetés  

Kihívásra:
Hidasi Judit: Gondolatmappa 
John Joseph Adams (szerk.): Sherlock Holmes lehetetlen kalandjai
Katherine Applegate: Ivan, az egyetlen 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Margareta Magnusson: Végső rendrakás svéd módra

Joggal kérdezhető, hogy az ember 32 évesen, miért olvas olyan könyvet, ami arról szól, hogy miként takarítsd ki magad után, az életedet, hogy aztán a gyerekeidnek, unokáidnak, ne az maradjon meg belőled, hogy mennyi holmid volt, hanem az emlékek.  Hogy miért olvastam? Mert, miért ne? Ugyan nem tervezek meghalni, de ismerjük be, hogy a 21. században sem működik máshogy az élet, tehát hopp meghalhat az ember, akár minden előjel nélkül is. És be kell ismernem, ha valamikor bekövetkezik (mint tudjuk, a halál az egyetlen biztos pont az életünkben), akkor én sem szeretnék teher lenne. Sem a cuccaimmal, sem egyéb dolgaimmal. Plusz érdekelt, hogy erről miként gondolkozik Margareta. Cikket persze olvastam már vele, és az meglehetősen felkeltette az érdeklődésem a téma iránt, de szerettem volna ezt könyv formában is, kicsit bővebben elolvasni.  Ami mindenképpen megfontolandó, a könyv olvasása után, hogy bevezessek én is egy dobozt, hogy "HALÁLOM UTÁN KIDOBANDÓ" felirattal. Olyan do

Lauren Blakely: Kőkemény

G ondoltam, hogy a wellness-re valami könnyed kis könyvet fogok magammal vinni. Ezt a könyvet, már tavaly is néztem, hogy annyira gáz a borító, a fülszöveg és a cím, hogy ezt olvasnom kell. Persze pénzt nem vagyok hajlandó érte adni, de hála az égnek a közelemben kölcsönkérhető volt. Itt is, köszi AniTiger! Kezdjük is a külcsínnel, ha már így azt emeltem ki. Külcsín: 2/5 És meg is mondom mi ez a pontozás. Az 5 nálam az lenne, ha egy ütős és kellemes, a könyvhöz illő borítót kap a könyv, ha van egy szerkesztő, egy akárki, aki átolvassa a könyvet és kijavítja az elütéseket, és a helyesírási hibát, ha egy könyvet jó kézbe venni. Tehát ez lenne az 5 pontos külcsín. Jelen esetben, a borító botrányos, a kiadói marketing botrányos volt, a fülszöveg szintén botrányos. És igen, azért a helyesírást át kellett volna valakinek nézni. 2 pont, mert sokkal több elütést vártam. De körülbelül ennyi a pozitív dolog a könyv kivitelezésében.

Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása

Hmm, jó is ez a könyv, meg nem is. Gyorsan végig lehet rajta futni, és vannak benne információk, de nekem, azaz érzésem támadt, hogy mond is valamit meg nem is. Anorexia és bulimia mondjuk jóval többet szerepelt benne, mint a túlsúly vagy túlevés például. És kétlem, hogy az emberek nagyobb százalékát sújtaná ez a két betegség, és nem a túlsúly, és túlevés…  Minden esetre érdekes könyv. Érdemes elolvasni, mert egy csomó fontos dolgot megtud az ember. Mint például, hogy az evés az emberek egy hányadában úgy működik, hogy esznek, mert unatkoznak, vagy esznek, mert szomorúak, vagy esznek, mert vidámak. Amúgy én általában a hangulat kompenzáláskor könyvet szoktam venni nem enni. Ennek ellenére nem mondom, hogy nincs mit csiszolni a saját életmódomon, és nincs helye annak, hogy változtassak. Már csak anyagi és egészségügyi lehetséges problémák miatt is.  Ami viszont nekem kicsit abszurd volt, hogy vannak emberek, akik havi x száz ezer forintot költenek kajára (már ez is abszurdum az é