Ugrás a fő tartalomra

Christelle Dabos: A tél jegyesei (A tükörjáró 1.)

Körülbelül két éve van meg a könyv, és most is csak egy kihívás miatt olvastam el. Pedig amikor karácsonyra megkaptam @Bíborszéltől (nem ezt, hanem egy másikat, ami megvolt, így erre cseréltem be), akkor nagy volt körülötte a hírverés és olvasni is akartam. Csak aztán közbejött az, hogy "ami megvan az ráér" mentalitás és elfelejtődött. Most a kihíváshoz minimum 75%-ban kék borító kellett, nos tádám, ez volt a legkékebb könyvem :) És nem bántam meg, hogy ezt választottam, és hogy így előre került az olvasási listámon. Még ha amúgy tök vastag is, és a csapattársaim már mind végeztek a kék könyvükkel ;(
 Úgy gondolom, hogy az írónővel nagyon jóban leszünk. A tükörjárás eleve szívem csücske lett, a szerepjátékos múltam miatt, mert ott a karaktereim a tükrökön keresztül közlekedtek. Tök jó, hogy ezt könyvben, történetbe spékelve olvashatom. És nagyon jó a stílus amiben megírta a könyvet, szerintem nagyon könnyű szeretni ezt.
 A történet egyenlőre nagyon az elején van, Sicc a kolléganőm már a második kötetet olvasta, és mindig mondta, hogy hát még mindig készülnek az esküvőre. Nem tudom, hogy valaha szegények összefognak e házasodni, mindenesetre az első részben is készülnek az esküvőre ;)
De legalább ezt meglehetősen nagy izgalmak között. Képzelj el egy naiv, múzeumban dolgozó lányt, aki ha nincs rajta kesztyű, minden tárgynak a keletkezéséig kb. vissza tudja nézni, hogy kiknél volt, azok mit éreztek, és nem mellékesen lazán közlekedik tükrökön keresztül. Persze csak kis távolságokban, és csak olyan tükörbe tud érkezni amiben már egyszer megnézte magát. Nos akkor fogd ezt a lányt, és vidd kb. az Északi Sarkra egy kaptárba, teli gonosz, sunyi arisztokratákkal, és ahol semmi sem az aminek látszik. Adj mellé egy mogorva, horihorgas férjjelöltet, aki kb. annyira akarja elvenni, mint amennyire a főhős hozzá akar menni - semennyire. Fokozd mindezt azzal, hogy a menyasszonyt még a család is ki akarja nyírni, nem mellékesen az egész kaptár teli van olyan emberekkel, akik a vőlegényt nem bírják, így a menyasszonyt ki akarják nyírni. Jah, amúgy éld túl!
Hát, mindenesetre én nem irigyeltem egy percre sem Ophélie-t, a makacssága az egyetlen ami megmenti általában, meg hogy amúgy jó fej, tehát tud barátkozni, akkor is, amikor az veszélyes. És feltehetően általában rohadt nagy mázlija is van.
Nagyon tetszett a világ, a szereplők, és a történet is. Bőségesen volt kit utálni, és volt kiért felszisszenni, hogy csak ezt élje túl. Várom a folytatást, mert ez amolyan bevezető kötetnek gondolom csak. Megismerjük a főhőst, a vőlegényjelölt múltjába is kicsit belelátunk, megismerjük a Sárkányokat, a Délibábosokat és a Hálót, találkozunk Nihilistával és megtudjuk, hogy a tetoválások mit jelentenek. Megismerjük a Nagykövetet, akit hol utálunk, hol imádunk, hol meg a falba vernénk a fejét, amúgy cuki, de nő közelébe ne engedjék!
Szerencsés vagyok, mert a második rész itt csücsül nálam a könyvtárból, így folytathatom, amint akarom, de azért úgy érzem jó lenne, ha a többi rész is már megjelent volna magyarul...mert ezt így egyhuzamban kellene olvasni ;)

Belbecs: 5/5
Nem tudok semmibe belekötni, minden egyes oldalát imádtam! :)

Külcsín: 5/5
A borító nagyon tetszik, és úgy érzem a könyv kapott szerkesztőt is, mert nincs teli mindenféle hibával. Öröm volt kézbe venni :)

Fülszöveg:
Anima ​lakói szerint a tárgyaknak lelkük van, különös adottságaik révén pedig kommunikálni is tudnak velük. Ujjaik alatt összeforr minden, ami szakadt vagy törött, érintésük nyomán feltárul a tárgyak és használóik múltja is. Ophélie azonban nem csak ezért különleges: briliáns ügyességgel közlekedik a tükrökön keresztül.
Békés hétköznapjainak azonban a Matrónák döntése vet véget: el kell hagynia otthonát, férjéül pedig a megmaradt világ legrosszabb hírű Sarkáról származó, gyűlölt és rettegett kincstárnokot, Thornt szánják. De vajon miért éppen őt?
Új otthonában a Délibábosok trükkjeinek köszönhetően semmi sem az, aminek látszik. A lánynak az állandó káprázattal és a Sárkányokkal is meg kell küzdenie: a Légvár az a hely, ahol az ember a saját gondolataiban sem lelhet biztonságra. Ophélie ráébred, hogy a Légvár nemzetségei hatalmi harcának közepébe csöppent. Hogy megmeneküljön, álruhát ölt…
Történet egy felejthetetlen hősnőről egy részletgazdag és izgalmas világban, tele cselszövéssel és meglepetéssel.
Christelle Dabos trilógiájának első kötete számos irodalmi díjat nyert, és a legnagyobb francia kiadó, a Gallimard első könyveseknek járó elismerését is magáénak tudhatja.




Eredeti mű: Christelle Dabos: Les fiancés de l'hiver
Eredeti megjelenés éve: 2013
Könyv: Christelle Dabos: A tél jegyesei
Kiadó: Kolibri
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 2017
Oldalszám: 580
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9786155450365
Fordította: Molnár Zsófia

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Margareta Magnusson: Végső rendrakás svéd módra

Joggal kérdezhető, hogy az ember 32 évesen, miért olvas olyan könyvet, ami arról szól, hogy miként takarítsd ki magad után, az életedet, hogy aztán a gyerekeidnek, unokáidnak, ne az maradjon meg belőled, hogy mennyi holmid volt, hanem az emlékek.  Hogy miért olvastam? Mert, miért ne? Ugyan nem tervezek meghalni, de ismerjük be, hogy a 21. században sem működik máshogy az élet, tehát hopp meghalhat az ember, akár minden előjel nélkül is. És be kell ismernem, ha valamikor bekövetkezik (mint tudjuk, a halál az egyetlen biztos pont az életünkben), akkor én sem szeretnék teher lenne. Sem a cuccaimmal, sem egyéb dolgaimmal. Plusz érdekelt, hogy erről miként gondolkozik Margareta. Cikket persze olvastam már vele, és az meglehetősen felkeltette az érdeklődésem a téma iránt, de szerettem volna ezt könyv formában is, kicsit bővebben elolvasni.  Ami mindenképpen megfontolandó, a könyv olvasása után, hogy bevezessek én is egy dobozt, hogy "HALÁLOM UTÁN KIDOBANDÓ" felirattal. Olyan do

Lauren Blakely: Kőkemény

G ondoltam, hogy a wellness-re valami könnyed kis könyvet fogok magammal vinni. Ezt a könyvet, már tavaly is néztem, hogy annyira gáz a borító, a fülszöveg és a cím, hogy ezt olvasnom kell. Persze pénzt nem vagyok hajlandó érte adni, de hála az égnek a közelemben kölcsönkérhető volt. Itt is, köszi AniTiger! Kezdjük is a külcsínnel, ha már így azt emeltem ki. Külcsín: 2/5 És meg is mondom mi ez a pontozás. Az 5 nálam az lenne, ha egy ütős és kellemes, a könyvhöz illő borítót kap a könyv, ha van egy szerkesztő, egy akárki, aki átolvassa a könyvet és kijavítja az elütéseket, és a helyesírási hibát, ha egy könyvet jó kézbe venni. Tehát ez lenne az 5 pontos külcsín. Jelen esetben, a borító botrányos, a kiadói marketing botrányos volt, a fülszöveg szintén botrányos. És igen, azért a helyesírást át kellett volna valakinek nézni. 2 pont, mert sokkal több elütést vártam. De körülbelül ennyi a pozitív dolog a könyv kivitelezésében.

Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása

Hmm, jó is ez a könyv, meg nem is. Gyorsan végig lehet rajta futni, és vannak benne információk, de nekem, azaz érzésem támadt, hogy mond is valamit meg nem is. Anorexia és bulimia mondjuk jóval többet szerepelt benne, mint a túlsúly vagy túlevés például. És kétlem, hogy az emberek nagyobb százalékát sújtaná ez a két betegség, és nem a túlsúly, és túlevés…  Minden esetre érdekes könyv. Érdemes elolvasni, mert egy csomó fontos dolgot megtud az ember. Mint például, hogy az evés az emberek egy hányadában úgy működik, hogy esznek, mert unatkoznak, vagy esznek, mert szomorúak, vagy esznek, mert vidámak. Amúgy én általában a hangulat kompenzáláskor könyvet szoktam venni nem enni. Ennek ellenére nem mondom, hogy nincs mit csiszolni a saját életmódomon, és nincs helye annak, hogy változtassak. Már csak anyagi és egészségügyi lehetséges problémák miatt is.  Ami viszont nekem kicsit abszurd volt, hogy vannak emberek, akik havi x száz ezer forintot költenek kajára (már ez is abszurdum az é