Kristina Ohlsson: Az Ezüstfiú (Az üveggyerekek 2.)

Annak idején az Üveggyerekek tetszett, ezért is gondoltam azt, hogy mindenképpen szeretném folytatni a sorozatot. Akkor, amikor azt olvastam, nem volt még kilátásban, hogy hamarosan magyarul is elérhető lesz a folytatás, így kicsit háttérbe szorult. Aztán hirtelen kiadták a második, majd ahogy a molyt nézem, már a harmadik kötetet is. A könyvtár is igen hamar beszerezte, így ki is hoztam, persze nem én voltam az első olvasója, de próbáltam nem üldögélni rajta hetekig, tekintve nem túlzottan nagy kiterjedésű, és igen nagy betűkkel íródott.

 Az Üveggyerekek jobban tetszett, sokkalta jobb volt a nyomozós szál, és sokkalta misztikusabb volt. ebben a kötetben a misztikus rész is igazándiból meg lett magyarázva, sokkalta jobban, mint az előző részben, így nem maradt olyan nagy „rejtély” a végére. És persze az aktuális problémák is feljöttek a könyvbe, ami egyrészt jó, másrészt engem idegesített. Feltehetően egy gyereket, aki abba a korosztályba esett, nem zavar annyira, de nem tudom mennyire rajongana a szülő, amikor odaáll a kicsi gyerek, (kicsi…nem kicsi, 8-12 közötti), és elkezd a migránsokról kérdezni. Mert, hogy a könyv központi szereplője a menekültek hajója, és az onnan jövő gyerekek, meg az ellopott étel. Tehát borzalmasan sok aktuális dolog van benne, ami persze jó, ha foglalkozik a gyerek vele, de azt hiszem, amikor krimit olvasnak, misztikus krimit akkor nem az a legmegfelelőbb, hogy az aktuális valós életben fellelhető problémákat boncolgatja.

 Persze itt a menekültek mind szegények, szerencsétlenek, a svédek meg olyan svédek. Volt aki segít, van aki fél, van aki utálja őket. A főszereplő és családja természetesen támogatná őket, de fel nem vállalná hogy támogatja őket, a tolvaj, meg akkor is tolvaj marad, ha segítségből lop.

 Az ezüst megtalálása és keresése meg sajnos minden volt, csak nem izgalmas nyomozás. Jó volt olvasni, de nem igazán tudtam aggódni senkiért sem, és izgulni sem túlzottan, tekintve elég kiszámítható volt a könyv végkifejlete. Pozitív kicsengéssel természetesen, ahogy az az ifjúsági könyveknél már-már elvárás.

Belbecs: 3/5

Külcsín: 4/5

 Ez a borító még mindig jobb, mint az eredeti, viszont nem jött be annyira. Annak ellenére sem, hogy köze van a történethez. Ahogy láttam a következő résznél, ez a séma marad, tehát fehér a domináns szín a borítóknál. Hát nem tudom, kevésbé figyelemfelkeltő, mint az első részé :(

Fülszöveg:

Aladdin szülei vendéglősként keresik kenyerüket egy svéd kisvárosban. A tél beálltával arra lesznek figyelmesek, hogy valaki dézsmálja a húsgombóckészletüket. Aladdin egy fiúra gyanakszik, aki a fagyos idő ellenére rövidnadrágban ólálkodik a víztorony körül, amelyben az étterem működik. Többször is megpróbálja megközelíteni, de a másik mindig úgy eltűnik, hogy még a nyomát sem látni a frissen esett hóban. A török kisfiú és két barátnője, Billie és Simona jól tudják, hogy kísértetek nincsenek, de azért ez több mint különös! És itt van ez a legenda is a száz évvel ezelőtt élt Ezüstfiúról… A három barát elhatározza, hogy végére járnak ennek az ügynek, még ha egész éjszaka virrasztaniuk is kell miatta…

Eredeti mű: Kristina Ohlsson: Silverpojken

Eredeti megjelenés éve: 2014

Könyv: Kristina Ohlsson: Az Ezüstfiú

Kiadó: Animus

Kiadás helye: Budapest

Kiadás éve: 2015

Oldalszám: 256

Kötés: Keménytáblás

ISBN: 9789633243626

Fordította: Bándi Eszter

1. Kristina Ohlsson: Az üveggyerekek 87%

2. Kristina Ohlsson: Az Ezüstfiú 83%

3. Kristina Ohlsson: Kőangyalok

Ez történt Májusban

Ez történt Májusban, merthogy egy kicsit el vagyok maradva posztokkal. Azaz igazság, hogy sajnálatos módon néhány poszt ötletet azóta el is felejtettem, úgyhogy már nem igazán tudnám megmondani, hogy mi is az amiről akartam írni, a hónap záráson kívül. ma nincsen várólista vasárnap, mert nem igazán voltam a héten gép közelben, így sajnos vagy nem sajnos, a várólistám sem gyarapodott túlzottan.

 Viszont Májusban vettem könyvet, rögtön hármat is. Jó, valójában nem egyszerre, de azért a hónapra lebontva megvolt a vásárlás.

Mérő Csaba: Gó 24 leckében 

Lengyel Miklós: Dél-Korea 

Rob Scotton: Russell, a bárány

 A könyvek össz. értéke 7.500 Ft volt. Ebből a Dél-Korea a maga 6.000-vel messze viszi a pálmát. Russell 500 Ft, míg a Gó 24 leckében 999 Ft-t taksált. Még nem tudom, hogy ér-e valóban 6.000-ret, mert nem álltam neki még. Viszont, az előadás amit meghallgattam az írótól tetszett, illetve a könyv kivitelezése magában is gyönyörű. Más nem szép! Bár szerintem rengeteg fontos, érdekes infót tartalmaz, úgyhogy pozitívan gondolkodva úgy érzem megérte. A Gó-ba meg már régóta bele akartam magamat vetni, a Hikaru no Go (2001–) óta, amit mindig is imádtam nézni. Még Gó táblám és köveim is vannak, csak partner nincs akivel játsszak, a netes felületeken meg borzalmasan bénának érzem magamat, de most!! Most majd megtanulom, hogyan is kell játszani.

 A hónapban összesen 10 posztot írtam:

Rob Scotton: Russell, a bárány

Várólista Vasárnap (05.29)

Lois Lowry: Valahol, messze (Az emlékek őre 2.)

Soma Mamagésa: Egységben önmagammal

Várólista Vasárnap (05.22)

Emlékek őre Film kontra Könyv (Spoileres)

Lois Lowry: Az emlékek őre (Az emlékek őre 1.)

Ferber Katalin: Az elárult Japán (Út Fukusimáig)

Várólista Vasárnap (05.08.)

Kathy Reichs: Végzetes utazás (Temperance Brennan ...

Mint látható, már a Várólista vasárnap sem sikerült mindig, minden hétre időzítenem, volt, hogy kimaradt, ennek ellenére folytatni fogom, mert nem rossz szerintem, a neve is marad, csak nem ragaszkodom a minden vasárnaphoz. Elkezdtem az Emlékek Őre sorozatot, a Mini-Könyvklub keretében olvastam, aztán azzal a lendülettel folytattam is. A filmet is sikerült megnéznem, de be kell ismernem, hogy nekem az nagyon nem tetszett. Ezen kívül, olvastam „önsegítő” könyvet, Japános könyvet, és sajna Ferber Katalin nekem túl negatív szemléletű. Tudom, hogy Japán sem tökéletes, és tudom, hogy feltehetően rengeteg dologban fura és európai szemmel felfoghatatlan, de Ferber Katalin konkrétan csak negatív dolgot emelt ki…olyan negatív, megkeseredett, életunt, mártír a könyv alapján, úgyhogy úgy döntöttem, egy jó időre (ha nem végleg), de hanyagolom az ő Japán témájú könyveit…meg úgy a könyveit egybevéve.

 A hónapban olvastam a Végzetes utazást is, ami ugyebár a Dr. Csont sorozathoz köthető. Aztán nagy vonalakban elmeséltem Szimirzának és AniTigernek egy beülős pénteken (születésnapozáskor), hogy miről szólt a könyv, és mi miért nem tetszett nekem. Mint kiderült a könyv és a sorozat nagy vonalakban ugyan hasonlít, de nem mindenben, ezért is nem értették a csajok, hogy mégis miért utálom, nézem le a főszereplőt, hisz hát Bones ilyen.

 Ezen felbuzdulva elkezdtem nézni a sorozatot Dr. Csont (2005–). Május nyolcadikán kezdtem, és ma június ötödikén, tartok az ötödik évad hetedik részénél. Vagy a nyolcadiknál, lehet nézek ma még egyet. A sorozatról: Nem is tudom, igazándiból tetszik, hisz ha nem tetszene nem néznék meg ennyi részt, viszont félek is a sorozattól, mert sokan kb. itt hagyták félbe ahol tartok, és kezdem érteni, látni, hogy miért is lehetett ez mérföldkő, és miért mondtak le páran a folytatás nézéséről. Ennek ellenére egyelőre még úgy hiszem, hogy jó lesz ez nekem.

Lucifer (2016–) elkezdtem ezt a sorozatot is nézni, majd két rész után úgy döntöttem, hogy ez engem nem köt le. Feltehetően mert Lucifer bár édipofa, de nem tudom úgy szeretni és/vagy utálni, hogy egyáltalán érdekeljen, és akkor ne is beszéljünk a nyomozócsajról -.-

Kung Fu Panda 2 (2011) Millió éves elmaradásomat behozva folytattam azt a mesét, amit eleve sem szerettem annyira. Ez talán jobb volt, de valahogy furább is. Nem tudom, idegesített a főgonosz…de egyszer meg lehetett nézni, és talán ráveszem majd magamat arra, hogy a harmadik részt is megnézzem….lehet, nem biztos.

Az emlékek őre (2014) ezt is megnéztem, és írtam is róla: Emlékek őre Film kontra Könyv (Spoileres), Tömören: ez egy borzalmas adaptáció!

 Sakamoto Desu ga? (2016–)

Kami nomi zo Shiru Sekai (2010–2011)

Elkezdtem nézni Animeket is, méghozzá két igen beteg animet. Egyelőre mindegyiknél ott tartok, hogy megnéztem az első részt és még a mérlegelés fázisában vagyok, hogy akarom-e a többit vagy saját érdekemben elfelejtem, hogy ezek léteznek :D

Júniusra a filmes tervek:

A kis herceg (2015) 

Saul fia (2015) – ez nem biztos….nem biztos, hogy ez kell nekem.

Dínó Tesó (2015)

Az 5. hullám (2016)

Dr. Csont (2005–) 5 évadtól, amíg jutok

A barátságos óriás (2016) Ezt moziba! Sicc-el, meg aki még jönni akar :D