2012. július 31., kedd

John Stephens - A Smaragd Atlasz



Fülszöveg:
Havas téli éjszaka. Három kisgyereket űznek ki otthonukból a sötétség irgalmatlan erői. Tíz évvel később Kate, Michael és Emma semmivel sem tud többet arról, mi szakította el őket a családjuktól. A válasz egy bűvös atlaszban található. Az atlasz varázshatalma egy olyan világba ragadja el a gyerekeket, ahol a lélektelen Süvöltők hadserege biztosítja az aranyhajú Grófnő uralmát. Kate és testvérei hamarosan elképesztő kalandokba bonyolódnak, amelyekben vannak rab gyerekek, váratlan szövetségesek, vérszomjas farkasok, föld alatti ütközetek, egy ragyogó, kísérteties gömb, kardforgató óriások, és három hihetetlen erejű varázskönyv, amelyeket meg kell találni. Az akcióban, humorban és érzelmekben gazdag A Smaragd Atlasz csak az első szakasza Kate, Michael és Emma utazásának különös, veszedelmes tájakra és önmagukba: három gyerek története, akik eredetileg a családjukat akarták megtalálni, de végül az egész világot kell megmenteniük.

Vélemény és egyéb nyalánkságok:

A könyvért köszönet, a Ciceró kiadónak. :)

A könyv elolvasása, körülbelül két hónapomba telt, mentségemre a kezem miatt egy hónapig a falat tudtam csak nézni és könyvet a kezembe sem tudtam fogni (csak amikor muszáj volt, és ez csak munkát jelent). A könyv mentségére, nem ő tehet róla, hogy amikor újra a kezembe került, mindent inkább olvastam mint ezt. Így, hogy a végére értem immár, nem volt rossz, kifejezetten tetszett, ha eltekintek attól, hogy a könyv felénél, azt kívántam, hogy a főhösökre szakadjon valami nagy és súlyos.
Kate irreálisan gondolkozik, és a kiválasztott szerep nagyon nem fekszik neki, mondhatni, eldöntötte, hogy megy a sorssal szembe, lesz ami lesz megment mindenkit, a tesóit a világot, de ő meghal. Tehát a tipikus mártír szerep akinél gondolkodik az ember, hogy jó-jó minek küzdesz, úgyis vonzod a halált. Mellékesen tényleg hülyén dönt minimum három esetben, és utána is hülyére veszi azt aki segíthetne nekik.  És totálisan "jaj mi lesz velünk" életérzése van, és képtelen határozott és egyenes lenni.
Emma: Ő az egyetlen akit bírtam az egész könyvben, meg Gabrielt (már csak a neve miatt is o.O), mert ő legalább harcolt, és legalább voltak nyílt megnyílvánulásai még akkor is ha néha elég tahó, főleg a bátyjával szemben, és lenézi a törpéket is, de még így is az egyetlen akiből kinéztem azt, hogy tényleg túlélő lenne.
Michael: Hátööö, egy törpemánis, száját képtelen befogni idegesítő, tipikusan luzer típus, akiből nem tudom mi lesz a másik két részbe, hiszen ő is Kiválasztott, de így első könyv alapján kezdem félteni a világot, ha ő az egyik megmentő.
Gabriel: Az elpusztíthatatlan, jó fej és morcos külső ellenére roppant nagy szívvel megáldott nagydrab ember :) Őt szerettem, bár azért néha vele is voltak gondjaim.
Dr. Pym: Ő meg varázsló, a varázslókat szeretem, és ő is olyan szeretni való, még akkor is, ha néha ő is érdekes dolgokat képes csinálni..

Törpök: höhö...hát inkább semmit nem mondok róluk, valakit szerettem valakit nagyon ne, és némelyik roppant nagy paraszt volt.

Maga a történet: nincs ezzel gond, és az idő utazás ahogy megoldották is szerintem briliáns, a háttértörténet  tehát jó, és lehet is belőle trilógiát csinálni, csak...hát remélem, hogy a gyerekek kicsit felnőnek, mert ha Kate ilyen felelőtlen marad, ha Michael ennyire béna marad, akkor vagy idegesítő lesz az egész trilógia, vagy a felénél meghalnak :P
Vélemények:

0 megjegyzés: