2012. január 27., péntek

Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei





Ismertető:

Egy rejtélyes sziget …
egy elhagyott árvaház …
izgalmas, megindító és csodálatos történet
Hajdanában egy szigeten, a világ túlsó felén igen különös gyerekek éltek. Mind együtt egy nagy, öreg házban, egy elvarázsolt helyen, ahol senki sem lelhetett rájuk. Nem olyanok voltak, mint más emberek. Káprázatos dolgokra voltak képesek.
Volt egy fiú, akit egyáltalán nem lehetett látni, ha nem viselt ruhát, aztán egy lány, aki a csupasz kezében hordozta a tüzet. Volt két nővér, akik úgy beszélgettek egymással, hogy egyetlen szót sem szóltak és egy lány, aki úgy járt, hogy a lába nem érintette a földet. Olyan könnyű volt, hogy madzagot kellett kötni a derekára, hogy el ne repüljön.
És mindre vigyázott egy bölcs, vén madár.
Egy családi tragédia után a tizenhat esztendős Jacob egy távoli, Wales partjai közelében lévő szigetre kerül, ahol felfedezi Vándorsólyom kisasszony különös gyermekek számára alapított otthonának omladozó romjait. Ahogy Jacob végigjárja az elhagyott hálótermeket és folyosókat, rájön, hogy az itt rejtegetett árvák többek voltak különösnél. Talán veszélyesek. Lehet, hogy jó okból zárták őket el egy kietlen szigeten. És valamiképpen – legyen ez bármilyen valószínűtlen is – talán még mindig élnek.
Ez a nyugtalanító, réges-régi fényképekkel illusztrált regény élvezetes olvasmány felnőtteknek, tiniknek és bárkinek, aki élvezi a hátborzongató kalandokat


Vélemény és hasonlók:
Vannak olyan könyvek, amiket az ember vagy szeretni tud, vagy utálni, de nem közömbös. Ez részben ilyen nekem, mert kölcsön kaptam, sokat hallottam róla és gyorsan akartam olvasni, ugyanakkor megvenni annyira nem szerettem volna, mert a mai könyvárak mellett, ha rossz akkor egy csomó pénzt kidobtam. Tehát kölcsön kaptam, elkezdtem, és elsőre nem fogott meg. Úgyhogy kicsit félbehagytam, pihentetni a témát, kiolvastam kb 5 könyvet, csak aztán elkezdte kérdezni, akitől kölcsön kaptam, hogy "na hogy tetszik?"...tehát úgy gondoltam, hogy akkor gyorsan befejezem és akkor majd megmondom, tetszik-e vagy sem. Tehát második nekiugrás volt és elég gyorsan be is fejeztem a könyvet. De ha megkérdezik ma is, hogy tetszett? Igen, nem, nem tudom. Elolvasni érdemes volt, meg nem venném. Tehát nem az amire azt mondom, hogy bármikor képes lennék újra olvasni...annyit nem adott.

A történet tetszett, mondjuk őszintén, kicsit X-men hatást keltett, különleges gyerekek, gonoszok meg minden van itt, háború, időutazás.
Ami tetszett: hogy a főszereplő is észlelte, a "hurok" nem a legjobb megoldás, mert elég unalmas lehet napról-napra ugyanazt átélni, és nem öregedni, de ki nem mehetsz a hurokból, legalábbis a jövőbe sosem, mert akkor x. idő után hirtelen elsorvadsz, mert a tested utoléri a korát. Tehát na, nem egy életbiztosítás.
Tetszett a megoldás arra is, hogy miért is lehetnek hurkok, meg a madarak megoldás is jó.
Ami nem tetszett: kiszámítható volt, hogy ki a gonosz, már legalábbis a felétől lehetett tudni, hogy akiben bízott az mégsem annyira kóser, és lesznek még gondok. Minden esetre a történet tetszett, néha meglepő fordulat is volt benne, de azért néha éreztem azt a sablont, amit általában követnek. Vagy csak olvastam már hasonlót és ettől tűnt ismerősnek? :(
Minden esetre, ha lesz film, úgy hallottam, hogy lesz, azt majd szeretném megnézni, és persze várom a folytatást. Mert, ha nem lesz folytatás akkor ez egy roppant idegesítő könyv, mert úgy véget vetni egy történetnek, hogy "és elindultak" ... :P

Nincsenek megjegyzések:

Magamról

Saját fotó
Munkámat tekintve könyvtári adminisztrátor vagyok. 2006.12.01-e óta, a József Attila könyvtárban (Dunaújvárosban). Kölcsönzés a fő munkaterületem, de emellett, foglalkozom a beérkezett ajándékkönyvekkel, javítom a katalógus hibáit, és a könyvtár Molyos profilját is én használom, tehát én töltöm fel az új könyveinket, és rakom fel oda a híreket. Emellett még ezer más dolgot csinálok, amit általában az éves beszámolóba is elfelejtek beírni, mert már annyira alap :D Nagyvenyimen élek édesanyámmal, egy kertes házban, Bogi kutyánkkal, aki mindenkit szeret, főleg ha kap simogatást és ennivalót :) Érdeklődési körömet elég könnyű lekövetni a blogon, igen a legaktívabb a könyvek szeretete, utána jön az írás. Témakörben a Kelet, a spiritualitás, a buddhizmus, az önsegítő irodalom. Ha szépirodalomra vetemedek, akkor inkább fantasy, minimális romantika, de amúgy bármit szívesen kipróbálok (maximum az első 50 oldal után abbahagyom). Koromból adódóan már megtanultam, hogy nem MUSZÁJ elolvasni egy könyvet, ha nem vonz be, akkor el kell engedni, akkor nem nekem íródott.