- Kiadó: Animus
- Kiadó székhelye: Budapest
- Kiadás éve: 2025
- Oldalszám: 288
- Kötés: Puhatáblás
- ISBN: 9789636147228
- Megjelenés időpontja: 2025. május 30.
Sokat gondolkodtam ezen a könyvön, olvasás alatt is és most utána is. Mert ugye, a cím az, hogy „Boldogan a munkahelyen”, ami egy ma elég utópisztikus kijelentés, holott amúgy nem lenne ez annyira elvetemült dolog. De mit is értünk az alatt, hogy Boldogan a munkahelyen.
Sokan úgy vélik, hogy a boldogság az, hogy azt csinálsz amit akarsz, és az főleg az, hogy nem csinálsz semmit sem. Ez is egy opció, említi is a könyv a „kollégák, akik megtesznek mindent, hogy mindenki MÁS, jobban hozzáférjen a munkához, mint ők”. De nem hiszem, hogy a legtöbb ember, ha azt kérdezik tőle, hogy „mi tenne boldoggá a munkahelyeden?”, akkor azt válaszolná, hogy, hát „ha nem kellene dolgozni”. Biztos van, aki ezt válaszolná, de a legtöbb ember azért (remélem), szereti hasznosan tölteni az idejét.
Az, ha egy munkavállaló boldog a munkahelyén egy win-win helyzet mindenkinek. Ugyanis, jóval produktívabb vagy, ha boldogan mész be dolgozni, mint akkor, ha esetlegesen gyomorgörccsel vagy pánikkal, vagy szorongással mész. Ez utóbbi amúgy hamar kiégéshez vezet, tehát ha azt érzed, válts, amilyen gyorsan csak megteheted.
A könyv arra az esetre is felkészít, ha amúgy jelenleg NEM vagy boldog a munkahelyeden, de szeretnél az lenni, mert van egy fixa ideád, hogy ahol vagy, az amúgy egy jó munkahely, csak sok lett a „csak” kezdetű mondat a munkádban, meg a „de” kezdetű mondatok amikor mesélsz bárkinek a munkahelyedről, hogy „Nagyon jó hely, de…” Tehát a könyv próbál ötleteket adni arra, hogy hozd ebből a helyzetből is ki a legtöbbet, és minden napot és interakciót azokkal, akiket nem szeretsz, fogj fel úgy, mint gyakorlás az életre. Ők azok, akikkel gyakorolhatod a türelmet, hisz nem ütheted pofon a főnököd/kollégád/beosztottad (jóesetben), bármennyire is idegesítőnek találod őket. Gyakorolhatod velük a stressz kezelést, ha ők stresszt váltanak ki akkor ugyanis meg kell tanulnod ezt a stresszt kezelni, ha nem akarsz két hónap után kiégni…Ez a része a könyvnek amúgy egy „mentsük a menthetőt” típusú rész volt, az a tipikusan „nézzük a jó oldalát annak, aminek nincs”, de legalább jól hangzott, bár igazi stressz kezelésről nem olvashatsz a könyvben, csak említve van a tudatos jelenlét, a meditáció, mint opció.
Tehát, ha jelenleg nem vagy boldog a munkahelyeden, akkor a könyv még felveti, hogy próbáld elkerülni azokat, akikkel nem vagy jóban, vagy úgy érzed energia vámpírok. Ezt olvasva eszembe jutott, hogy azért ez nem mindenhol olyan marha könnyen kivitelezhető. Persze nincsen multinál tapasztalatom, de úgy hiszem, hogy azért ott se úgy van, hogyha amúgy aki 2 méterre dolgozik tőlem, és én utálom, akkor el tudom kerülni…. De amúgy tény, hogy én is próbálom a munkahelyemen elkerülni azokat, akiket nem kedvelek annyira, de tekintve, hogy én vagyok az akivel elsőnek találkozik, nagyjából mindenki, mert előttem mennek el…ez nehezen kivitelezhető ;)
Tehát összességében a könyv mond is dolgokat, meg nem is. Erősen kétes pár dolog, hogy az működhet-e. De tény, munkavállaló és munkáltatói oldalról is bőven lenne mit tanulni még így is a könyvből. Nem mondom, hogy sok újdonságot olvastam benne, de káromra nem válik, hogy elolvastam.
Érdekes volt, amúgy az olvasók kérdései, amikor látták, hogy ezt olvasom. (mindig ott van a pulton mellettem, amit épp olvasok…feltételezve, hogy lesz is időm bele olvasni – nem volt - ). Az alábbi mondatokat kaptam ugyanis meg:
- · Tényleg, és van olyan, hogy boldog munkahely?
- · Áh, ilyen nincs, erről már könyvet írnak?
- · Ennyire el vagyok már keseredve? De ugye nem mész el? (ez így pont nem értettem a könyvvel konszenzusba, elvégre pont azt akarja a könyv, hogy boldog legyek ott ahol vagyok XD)
Tehát érdekes volt megfigyelni, hogy miként reagálnak az olvasók egy adott könyvcímre. Igazándiból az esetek nagy részében, a „boldogan a munkahelyen” ezek szerint egy utópisztikus elképzelés. Nincs és nem is lesz ilyen, legalábbis nekem a kérdések ezt mutatták. Ami amúgy szomorú, mert azt jelzi, hogy az emberek nagy része úgy megy be a munkahelyére, hogy „mikor mehetünk haza?” Nem mondom, hogy nekem nem jut eszembe ez a mondat, beérkezés után 10 perccel már, de régen nem így volt. Most a könyv hatására kipróbálok még pár dolgot, de én elengedtem már azt, hogy teljesen boldog legyek a munkahelyemen. A munkahelyem sem akarja ezt, én meg beletörődtem, hogy ha „elég jól érzem ott magam”, az egyelőre elég, azt majd lesz valahogy. Megjegyezném, nem vagyok boldogtalan a munkahelyemen, de boldog sem, volt idő, de már nem.
Amúgy a könyvből az egyik kedvenc és találó mondata számomra:
„Szokás mondani, az ember céget választ, de vezetőt hagy ott.
Fülszöveg:
A munkahely nemcsak egy hely, ahová bemegyünk – hanem egy tér, ahol fejlődhetünk.
Miért szól annyi könyv a vezetőknek, miközben a legtöbben beosztottként dolgozunk? És miért írnak még mindig gyakran múlt századi elvekről, amikor a munka világa megváltozott – és megváltoztunk mi magunk is?
Ez a könyv azoknak szól, akik a jelen kihívásaiban keresik a kapaszkodókat. Akár irodában dolgozunk, akár otthoni-munkahelyi hibrid életmódot folytató szakemberek vagyunk, legyen a munkánk szellemi vagy fizikai, egyvalami közös bennünk: nem mi vezetjük a céget, de benne élünk a mindennapjaiban. A cél: a munkahelyünket a saját fejlődésünk eszközévé tenni – nemcsak túlélni a cégben, hanem lehetőségként használni. A kötet négy kulcsterület köré
épül: önismeret, társas kapcsolatok, fejlődés és változás. Megmutatja, hogyan alakíthatjuk át a mindennapi munkahelyi jelenlétet személyes értékké, sőt erőforrássá – még akkor is, ha néha idegesít a kolléga, a főnök vagy maga a rendszer. Gyakorlati tanácsokat, felismeréseket és új nézőpontokat kínál azoknak, akik nemcsak dolgozni akarnak, hanem jobban is szeretnék érezni magukat közben.
SZVETELSZKY ZSUZSANNA szociálpszichológus, egyetemi docens, vállalati kommunikációs szakértő. 2002-ben jelent meg a pletykáról egy monográfiája, azóta pedig írt a rejtett szervezetekről, modern társas jelenségekről, mint például a kapunyitási pánik, valamint a fenntarthatóság témájáról is.
Több mint két évtizede foglalkozik szervezetek, vállalatok, közösségek, települések rejtett hálózatainak, informális kommunikációjának feltárásával. Tudományos és alkalmazott kutatási területei a pletyka pszichológiája, az informális hálózatok és a vállalati kommunikáció.
A HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpontjának külső kutatója, tudományos munkatársa, a Károli Gáspár Református Egyetem Társadalom- és Kommunikációtudományi Intézetében a Szociológia Tanszék oktatója, a LINK-Group hálózatkutató központ tagja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése