Úgy gondolom, hogy igazándiból nem jókor olvastam ezt a könyvet. Az elmúlt időszakban ugyanis eléggé felületessé, szakaszossá vált az olvasásom, és pont ezért a legtöbb könyvnél, amit mostanában olvastam, azt érzem, hogy "hát akkor ezt majd egyszer később újra kell olvasni".
A könyvet egy nagyon kedves kolléganőm vette meg nekem, megbízásból :) Igen, sajnálom, de postaköltséggel már átlépte volna a lélektani határt, és hát így sem egy túl olcsó könyv. De nem akartam arra várni, hogy mikor veszi meg a könyvtár, így ez eddig az idei év első beszerzése, amiért pénzt is adtam (tehát nem kaptam, találtam, könyvmegállóban leltem).
Úgy vélem, az árát amúgy megéri, még úgy is, hogy Boróka blogját követem már egy jó ideje, még ha megszakításokkal is ebből adódóan rengeteg dolog volt már eleve ismerős számomra.
Az írási stílusa eleve szimpatikus, ezt már a könyv olvasása előtt is tudtam, érthetően és egyszerűen beszél/ ír, egyszerűnek tűnő dolgokról. Célokról, időgazdálkodásról és arról, miért is csúsznak el a célok folyton, miért halogat, aki halogat, és miért is kell, mindent, ....MINDENT leírni. - ami nincs leírva, az nem létezik, fejben tervezni múlandó dolog - ;)
Az időgazdálkodás amúgy mint téma, régóta érdekel,...mondja ezt a halogató ember :D
Jó, őszinte leszek, nekem az, hogy leírjam a céljaimat mindig fura volt, mármint mindig úgy gondoltam, hogy a fejemben megvan, akkor az úgy bőven elég, emlékezni fogok rá mindig. Aztán persze kiderül, hogy nem mindenre emlékszem én sem. Bár persze a világmegváltó terveimre igen ;)
De a heti, napi tervezés a könyv olvasása után sem az erősségem még, bár heti listát már írtam, hogy mit nem akarok elfelejteni, de a napi mindent időblokkokra osztást, feltehetően még egy jó ideig nem fogom bevezetni, pedig amúgy jó dolognak tartom. Csak...csak az a bajom ezzel az időbeosztás dologgal, hogy az életem nehezen betuszkolható egy ilyen sémába, mert:
1. egyrészt az átlagos napjaimban nincs annyi "feladat", hogy én értelmét lássam a beosztásuknak
2. másrészt az életembe csak úgy teremnek dolgok, feladatok, de mind totálisan kiszámíthatatlan időben, és nem lehet velük tervezni. Vagy ÉN még nem tudok velük tervezni.
Amúgy mindig csodáltam azokat az embereket, akiknek cuki határidőnaplójuk van, és mindig beleírják hova mennek, mit csinálnak, meg minden ilyen. Hát próbálkoztam a határidőnaplóval, de a nagy része mindig üres maradt, mert azt mégse írom bele, minden egyes naphoz, hogy elmentem dolgozni :D, persze beleírtam, hogy mikor vagyok szabadságon, mikor kell fodrászhoz mennem, de megsúgom, hogy így is a 365 napból kb. 300 megjegyzés nélkül marad, mert semmi olyan nincs amit beleírhatnák. NA erre felesleges határidőnaplót tartani ;)
Tehát ez a könyv érdekes volt, adott ötleteket, de még mindig úgy érzem, hogy az én életem elég egyszerű ahhoz, hogy egy pl. napi lista teljesen felesleges lenne. Az a két dolog amit holnap meg kell tennem, nem haladja meg a memóriám kapacitását. A heti listának látom értelmét, de annak is, csak úgy, hogy mit kell csinálni a héten, de nem időpontra lebontva, tekintve nem is tudnám megmondani, mikor lesznek megcsinálva. (pl. fűnyírás, esőben nem lehet, vizes füvet nem nyírunk, tehát amikor épp nem vizes és nem zuhog épp az eső - tehát ezt példának okáért ma meg is csináltam).
De el tudom amúgy képzelni, hogy pár év múlva amikor a könyvet újra olvasom, már máshogy fogok vélekedni. Változom, lehet egyszer annyiiii programom lesz, hogy azt le kell írnom, mert máshogy nem tudom észben tartani.
A célállítás, a célok leírása persze más. Ezen része a könyvnek számomra jobban befogadható volt, mert céljaim nekem is vannak, amiket feltehetően hétvégén majd össze is szedek és leírom őket, mert nem egy hátrányos dolog, ha egyben látom, hogy merre tervezem az életemet. Egyelőre az egyetlen terv ami le van írva a jogosítvány, úgyhogy jobb ha mellé írom a többit, még úgy is, hogy az első a jogsi.
Kinek ajánlanám a könyvet? Hú, amúgy nagyjából mindenkinek. A magam fajtának is, akinek nincs sok programja és célja, mert teli van jó dolgokkal a könyv. És persze a halogatóknak, és a nem halogatóknak is érdekes lehet. Tiniknek, akik még nem ismerik az időgazdálkodást, célállítást, mindenképpen. Feltehetően ha az ilyesmit tanították volna az iskolában sokkal összeszedettebb ember lennék :D
Fülszöveg:
A célok megvalósítása ezzel a könyvvel kezdődik!
Mi a közös a cégvezetőben és a kisgyerekes anyukában? A vállalkozóban és a családapában? Az üzletasszonyban és a vizsgára készülő egyetemistában? Mindannyian szeretnének hatékonyak lenni és elérni a céljukat, bármi legyen is az.
Az Élet, cél, idő a komolyan csengő időgazdálkodás és hatékonyságnövelés fogalmát fordítja le a mindennapok nyelvére, és lépésről lépésre vezet el egy személyre szabható rendszerig, amely a hétköznapi időbeosztástól az egészen nagy volumenű célok eléréséig számos ponton lehet a hasznunkra. Segít megfogalmazni a valódi célunkat, és megmutatja, miként szervezhetjük eköré az életünket olyan eszközök és elméletek segítségével, mint az iránytű, a célpiramis, az akcióterv vagy a hangyamodell. Kiderül belőle, hogyan lehetünk elfoglaltak helyett hatékonyak, valamint az is, hogy az önismeretnek, az önegyüttérzésnek és a bioritmusunknak nagyobb szerepe van a célunk elérésében, mint gondolnánk.
A könyvben érintett témák: célelmélet, élettervezés, idő- és energiamenedzsment, feladat- és figyelemmenedzsment.
Erdélyi Boróka időgazdálkodás- és hatékonyság-szakértő azt vallja, hogy apró, de következetes lépésekkel célt érhetünk, és kiegyensúlyozottabb, boldogabb mindennapokat teremthetünk. Könyvében személyes történetébe is bepillantást engedve olyan emberközeli nézőpontból írja le a célállítás és a jövőtervezés folyamatát, amelynek segítségével sokkal élvezetesebben juthatunk el a célunk kitűzésétől annak megvalósításáig.
