Ugrás a fő tartalomra

Naomi Klein – Rebecca Stefoff: Hogyan változtassunk meg mindent?

 







 A fülszöveg elolvasása után azt gondoltam, hogy ezt a könyvet nekem el kell olvasnom. A könyv felénél volt egy olyan gondolatom, hogy lehet, hogy mégsem kellett volna elolvasnom. Nem a tartalom miatt, mert a tartalom jó, a mondanivaló fontos és jó.
 Csakhogy,  nem véletlen a könyvön az ifjúsági címke. A fogalmazásmód az, ami így 36 évesen nekem kicsit fura volt. Meg ugye eleve iskolás korú emberekhez beszél a szerző benne, és rengeteg dolog kötődik a kötetben az iskolás korúakhoz. De végül végigolvastam, mert annyira nem volt zavaró, de tény, ez egy ilyen indirekt kötet a fiatalság számára ahol felhívják a figyelmet arra, hogy hallasd a hangod, légy aktivista, állj ki a jogaidért.
A kötet 3 jól elkülönülő részre tagolódik. 
  1. részben:  A szerző vázolja, hogy maga a klímaaktivisták, és a világ, a globális felmelegedés éppen jelenleg hol tart. Az iskolai sztrájkoktól (Greta-ra mindenki emlékszik). Hogy miként és milyen gyorsasággal melegszik a világ amiben élünk.
  2. részben: Szó esik arról, hogy mi vezetett oda, ahol jelenleg vagyunk. Kik, mik tehetnek róla, és hogy mégis amúgy mióta tudjuk azt, hogy gáz van. No meg, hogy miért is van még 2022-ben is az, hogy egyesek váltig állítják, hogy globális felmelegedés márpedig nincs. Ha van, akkor se az emberek tehetnek róla. Ez a rész amúgy a legdühítőbb az egész könyvben. Nem úgy dühítő, hogy a szerző írta volna bénán, hanem a tény amiket leír. Amit persze tudtunk, mindig is tudtunk, de így az arcunkba nyomják újra és újra. Persze amúgy nagyrészt kiélezve az USA-ra, de akkor is. Politikai mocsokságok, elhanyagolt területek, rossz döntések az egész világban van, tény, hogy az USA látványosabban tudja produkálni mindezeket.
  3. részben: Arról esik szó, hogy mit lehetne csinálni, miként kéne csinálnia a nemzeteknek. Milyen lehetőségek vannak arra, hogy ezt a klíma dolgot megússzuk, lehetőleg nem úgy, hogy a fél világ sivataggá változik, a tengerek és óceánok savasodnak vagy hogy az északi-déli sarkok elolvadnak. Tehát ez a rész a "mit tehetsz, mint iskolás, a jövődért" dolog. Vannak jó ötletei, vannak jó gondolatmenetei, remélem, hogy lesz aki majd tudja használni.
Tehát jól összeszedett a könyv, és rengeteg jó dolog van benne. Néha kicsit túl optimistának éreztem a szerzőt. Bár megjegyzem, hogy én is próbálom az egész dolog jó oldalát nézni. Amit ismerjünk be, hogy a klíma válság kellős közepén, és a globális felmelegedésnek következményeként ebben az aszályos évben eleve nehéz. És amúgy is a globális felmelegedésbe, mi a jó?
Nos nagyrészt az, hogy az emberek összefognak, remélhetőleg hamarosan, mert minél tovább várunk annál kevesebb esély lesz az élhető Föld megtartására. Összefogás és a jelenlegi fogyasztói társadalom átrendeződése.... mert tény, jelen életformánk nem marad sokáig fenn. Vagy így vagy úgy de változnia kell az emberiségnek, ha túl akar élni.
 Emlékszem, még iskolás koromban azt hiszem biológia órán volt szó a klíma változásról, globális felmelegedésről, és akkor azt mondták, hogy hát majd a "Te unokáid élete a tét". Hát . . .  tévedtek. Az a generáció már a bőrén érzi, sőt ugye az előttünk lévő generációk is bár tény, az ő unokáik kapják ezt az egészet majd telibe, mert ők már ebbe a világba élik le az életüket. Az ember nagy túlélő, bízzunk benne, hogy alkalmazkodunk, megoldjuk.

Fülszöveg:
Hurrikánok. ​Olvadó gleccserek. Lángoló őserdők Ausztráliában, Kaliforniában, Szibériában.
A természeti katasztrófák ma már mindennapjaink részei. És esetenként kiváló alkalmak a gazdagoknak vagyonuk és befolyásuk növelésére.
De utat nyithatnak egy mindenki számára jobb jövő felé is.

Sokkal többről van szó, mint a hőmérséklet emelkedésének kordában tartásáról: egy igazságosabb társadalom felépítéséről. Ahhoz, hogy bolygónkat meggyógyíthassuk, és mindenki számára élhető jövőt teremthessünk, mindent meg kell változtatnunk: ahogy az energiát előállítjuk, ahogy élelmiszereinket megtermeljük, ahogy közlekedünk, ahogy építkezünk. És mindenekelőtt azt, ahogy egymással bánunk.
A fiatalok nem csupán résztvevői a klímaigazságosság mozgalmának: ők vezetik. Közéjük álltok ti is?
Naomi Klein kanadai újságíró és klímaaktivista legújabb könyve nem csupán tájékoztatást kíván nyújtani, hanem ihletet, elképzeléseket és eszközöket a cselekvéshez. „Itt és most meghúzzuk a határvonalat. A világ most ébred. És változás jön, akár tetszik maguknak, akár nem.” – Greta Thunberg
Címkék:

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Margareta Magnusson: Végső rendrakás svéd módra

Joggal kérdezhető, hogy az ember 32 évesen, miért olvas olyan könyvet, ami arról szól, hogy miként takarítsd ki magad után, az életedet, hogy aztán a gyerekeidnek, unokáidnak, ne az maradjon meg belőled, hogy mennyi holmid volt, hanem az emlékek.  Hogy miért olvastam? Mert, miért ne? Ugyan nem tervezek meghalni, de ismerjük be, hogy a 21. században sem működik máshogy az élet, tehát hopp meghalhat az ember, akár minden előjel nélkül is. És be kell ismernem, ha valamikor bekövetkezik (mint tudjuk, a halál az egyetlen biztos pont az életünkben), akkor én sem szeretnék teher lenne. Sem a cuccaimmal, sem egyéb dolgaimmal. Plusz érdekelt, hogy erről miként gondolkozik Margareta. Cikket persze olvastam már vele, és az meglehetősen felkeltette az érdeklődésem a téma iránt, de szerettem volna ezt könyv formában is, kicsit bővebben elolvasni.  Ami mindenképpen megfontolandó, a könyv olvasása után, hogy bevezessek én is egy dobozt, hogy "HALÁLOM UTÁN KIDOBANDÓ" felirattal. Olyan do
3 megjegyzés
Korábbi bejegyzések »

Lauren Blakely: Kőkemény

G ondoltam, hogy a wellness-re valami könnyed kis könyvet fogok magammal vinni. Ezt a könyvet, már tavaly is néztem, hogy annyira gáz a borító, a fülszöveg és a cím, hogy ezt olvasnom kell. Persze pénzt nem vagyok hajlandó érte adni, de hála az égnek a közelemben kölcsönkérhető volt. Itt is, köszi AniTiger! Kezdjük is a külcsínnel, ha már így azt emeltem ki. Külcsín: 2/5 És meg is mondom mi ez a pontozás. Az 5 nálam az lenne, ha egy ütős és kellemes, a könyvhöz illő borítót kap a könyv, ha van egy szerkesztő, egy akárki, aki átolvassa a könyvet és kijavítja az elütéseket, és a helyesírási hibát, ha egy könyvet jó kézbe venni. Tehát ez lenne az 5 pontos külcsín. Jelen esetben, a borító botrányos, a kiadói marketing botrányos volt, a fülszöveg szintén botrányos. És igen, azért a helyesírást át kellett volna valakinek nézni. 2 pont, mert sokkal több elütést vártam. De körülbelül ennyi a pozitív dolog a könyv kivitelezésében.
Megjegyzés küldése
Korábbi bejegyzések »

Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása

Hmm, jó is ez a könyv, meg nem is. Gyorsan végig lehet rajta futni, és vannak benne információk, de nekem, azaz érzésem támadt, hogy mond is valamit meg nem is. Anorexia és bulimia mondjuk jóval többet szerepelt benne, mint a túlsúly vagy túlevés például. És kétlem, hogy az emberek nagyobb százalékát sújtaná ez a két betegség, és nem a túlsúly, és túlevés…  Minden esetre érdekes könyv. Érdemes elolvasni, mert egy csomó fontos dolgot megtud az ember. Mint például, hogy az evés az emberek egy hányadában úgy működik, hogy esznek, mert unatkoznak, vagy esznek, mert szomorúak, vagy esznek, mert vidámak. Amúgy én általában a hangulat kompenzáláskor könyvet szoktam venni nem enni. Ennek ellenére nem mondom, hogy nincs mit csiszolni a saját életmódomon, és nincs helye annak, hogy változtassak. Már csak anyagi és egészségügyi lehetséges problémák miatt is.  Ami viszont nekem kicsit abszurd volt, hogy vannak emberek, akik havi x száz ezer forintot költenek kajára (már ez is abszurdum az é
Megjegyzés küldése
Korábbi bejegyzések »