Idén sikerült 4 könyvet olvasnom a témában, és mindegyikkel valami bajom volt. Az író páros előző kötetét túlzottan tágnak éreztem, csak érintették a dolgokat, és meséltek, de semmi kézzelfoghatót nem adtak, márpedig nekem szükségem van használható dolgokra. Olyanokra, amiket beépíthetek az életembe, amikkel kezdhetek valamit, és ezt az Ikigai (az előző), nem taglalta. Inkább csak leírta mi is az Ikigai, mit értsünk rajta, és mesélt a hosszú életről.
Bettina Lemke: Ikigai könyve, meg egyszerűen borzalmas volt, megvettem, mert roppant sokat vártam tőle (rejtély, mire alapoztam ezen elvárásokat), és ez a kitöltős dolog totálisan elvette a kedvemet az egésztől. Emlékszem két posztot terveztem belőle, de aztán a második poszt sosem született meg, mára meg már el is cseréltem a könyvet. Lemke kisasszony már jóval gyakorlatibb volt, de úgy tűnik ő és én nem pendültünk egy húron, így nem lett a kedvenc könyvem. Rögtön Hectorék könyve mögé sorolnám hasznossági szempontból. Biztosan rengeteg embernek ad rengeteg dolgot, de nem nekem.
Következő beruházásom Mogi Ken: Az ikigai kis könyve volt, hittem abban, hogy ha japán író ír japán felfogásról, akkor az majd totálisan átjön. Bíztam benne, hogy Hector és Bettina könyvei azért nem jöttek be, mert túl nyugatiak. Mogi Ken könyve nagyon japán volt. Ami általában nem gond, de itt még mindig nem azt kaptam, amit szerettem volna. Míg Bettina túl gyakorlatias volt, Hectorék, túl távolról közelítettek, addig Ken nos ő csak mesélt. Átjött az üzenet, de nyugatiként inkább érdekesség volt olvasni és inkább mesék, és történetek voltak, amik ugyan rámutattak, mi is lenne az ikigai, de nem hozták közelebb hozzám. Kár, mert tényleg szeretni akartam, de komolyan! Itt fogadtam meg, hogy nem veszek több Ikigais könyvet, mert nem éri meg (bár ha azt számítom, kb. vételárban el is adtam az egyiket, a másikat cseréltem, tehát nem volt veszteség).
De van nekem egy barátnőm (több is), akinek meglett Hectorék új könyve, és úgy döntöttem, hogy elkunyizom tőle. Mégse költök rá, és mégis olvashatom, jók ezek a kölcsönkérős dolgok. És olvasás után azon gondolkodtam, hogy meg kéne vennem a könyvet, mert nem elég egyszer olvasni. Tartom, hogy Hectorék másik könyvével együtt ad egy egészebb képet a dologról, tehát nem baj, ha olvasta az ember a másikat is, de ez a gyakorlati rész jóval közelebb állt ahhoz, amit eleve elvártam ezektől a könyvektől.
Persze itt is vannak mesélések, és utalások az előző részre, de csak árnyaltan. Itt sokkal több hangsúlyt fektettek arra, hogy különböző módszereket adjanak az olvasó kezébe, amivel rájöhet, hogyan élheti meg az ikigaiját, miként segíthet abban, hogy rálelj arra, amit szeretsz csinálni, amiben jó vagy, ami hasznára van a világnak, és hát jó esetben mindezért még fizetnek is neked. Hogy hogyan legyél valamiben a legjobb. És itt nem kell magasztosan nagy dolgokra gondolni. Lehetsz a legjobb utca seprésben is, ha ez amit szeretsz csinálni. A lényeg, hogy mindig, mindent megtegyél azért, ami belülről mozgat. Erre ad, nagyjából 34 megoldásfajtát. Nem kell mindet követned, de feltehetően, ha sorra veszed a lépéseket akkor egyre jobbá válhatsz. És igen, ezt vártam az ikigai könyvektől és most végre megkaptam!
Ajánlom-e? Igen, mindenképpen. Ha teheti az olvasó akkor ezt olvassa először, majd az írók másik könyvét (vagy fordítva), aztán Mogi Ken könyvét, mert az tényleg sztorizgatásnak jó volt. Lemke kisasszonyt én hanyagolnám,...azt nem ajánlom, de ha imádja az ember a kitöltögetős könyveket, hát lelkem rajta hajrá. Az a könyv adott a témában nekem a legkevesebbet. Ez a könyv meg a legtöbbet.
Ahogy annak idején (tavaly), a Hygge lett felkapva, idén úgy tűnik a Lagom és Sisu mellett az Ikigai lett az új őrület, amit mindenki megírt. Mindenkinek azt ajánlom, hogy ha valami érdekli olvassa tényleg, különféle íróktól, de ha teheti könyvtárból. Borzalmasan sok bosszankodástól óv meg minket, ha nem költünk feleslegesen. Ugyanis, most boldog boldogtalan ír a témában. Ahogy a Sinrin Joku is ugyanígy túltolták, de ott már nem voltam hajlandó egy könyvet sem megvenni.
Figyelmeztető lehet amúgy egy-egy könyvnél, ha nem olyan ír róla, aki abban él, aki azon nemzet szülötte. Tartom, hogy a legjobban azok látják át a dolgokat, akik valóban abban élnek. Hectorék esetében amúgy kiderül, hogy egyikük konkrétan több mint, tíz éve kinn él Japánban, tehát azért van rálátása a dolgokra, még ha ennek ellenére továbbra is "nyugati".
Most jött velem szembe a Scolar kiadó Ikigai, Shinri-Yoku és Wabi Sabi kötete a molyon, és egyiket sem japán írta. Nem mondom, hogy nem lehetnek jók, csak azt, hogy kevés a bizodalmam az irányukba. Az biztos, hogy egyiket sem veszem meg, de azért majd elolvasom őket...valamikor.
Belbecs: 5 / 5
Végre egy használható, gyakorlati könyv! Igen, ezt vártam!!!
Külcsín: 5 / 5
Szerintem még mindig szép ez a letisztult forma, jó kézbe venni, és kellemes a szemnek.
Fülszöveg:
35 GYAKORLAT ÁLMAINK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ
Mindannyian keressük a boldogság és az elégedettség titkát. Japánban ehhez a titokhoz az ikigai jelenti a kulcsot. Az ikigai az a szenvedéllyel végzett elfoglaltság, amely értelmet ad a mindennapjainknak és az életünknek.
Az ikigai a boldogság záloga.
Nem könnyű azonban megtalálni azt a tevékenységet, amelyet örömmel végzünk. Az IKIGAI – A HOSSZÚ ÉLET JAPÁN TITKA című kötettel világhírűvé vált és a japán kultúrát jól ismerő szerzőpáros új könyvében azonban részletesen elmagyarázza, mit kell tennünk.
Miközben elvégezzük a szerzők által adott gyakorlati feladatokat, megismerjük vágyainkat és azt, hogy miként használhatjuk ki legjobban saját képességeinket. Alaposabb önismerettel és az útmutatásokat követve könnyebben ismerjük fel életcélunkat és valósítjuk meg álmainkat, ezáltal mi magunk is boldogabbak lehetünk, ráadásként pedig a világot is boldogabbá tehetjük.
Eredeti cím: El método Ikigai
Eredeti megjelenés éve: 2017
Könyv: Héctor García – Francesc Miralles: Ikigai – A boldogság japán titka
Kiadó: Bookline Könyvek
Kiadás éve: 2018
Oldalszám: 260
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9789634333074
Fordította: Varju Kata, Horváth Viktor
Megjelenés időpontja: 2018. szeptember 4.
Megjegyzések