2023. október 14., szombat

Queensa · Ppyong: Bűnös ​beszélgetések 1.

 

Köszönet a könyvért a Vad Virágok Könyvműhelynek!

Nagyjából 15 éve szoktam rá a mangákra/manhwakra. Abban az időben a fizetésem bizonyos hányadát ezen kötetekre költöttem, és alig vártam, hogy olvashassam a legújabb megjelenést. Akkor amúgy a mostaninál sokkalta több kötet jelent meg évente. Aztán változtam én, változott a könyvkiadás is, és ma már alig-alig olvasok mangát/manhwát. Belegondolva a tavalyi és idei Fangirl megjelenés volt  az utóbbi időben az egyetlen, hogy a kezemben foghattam ilyesmit. Ami nosztalgikus élményt nyújtott.

Ez a kötet valamelyik könyvtári zónába jött velem szembe először molyon. Először azt hittem, hogy valami menő borítós KÖNYV az (megjegyzés: nekem a manga is  manhwa is könyv, a munkahelyemnek nem), gondolkodtam is, hogy felírom, hogy vegyük meg, aztán megláttam a címkéknél, hogy manhwa, és ott mondtam le arról, hogy én ezt valaha is olvasni fogom. Egyszer majd biztos változik a könyvtárak hozzáállása ehhez a műfajhoz, és sokkal több ilyet engednek majd állományba! Addig is maradt az az opcióm, hogy kérek, és kaptam is (itt is köszi :*)

 Tehát, mint mondtam, az első találkozásom a könyvvel a borítója volt. Itt eldöntöttem, miután tisztázódott, hogy manhwa, hogy ennek a könyvnek biztosan szép a rajzolása. Igen, tudom, kicsinyes vagyok. De úgy vélem, hogy a történet nagyon-nagyon fontos, de ha a rajzolást nem találom szépnek, akkor bármennyire jó a történet, nem fog tetszeni. Ez a nyugati képregényeknél ki is derült...azokat mai napig nem tudom megszokni.

 Amikor már tudtam miről szól a kötet, és biztos voltam abban is, hogy a rajzolás tetszeni fog, akkor kértem recenziós példányt.  Amikor megérkezett, és kibontottam máris el akartam kezdeni, de késő este volt, úgyhogy elnapoltam, de azért bele-bele lapoztam, hogy legalább a vizuális élményt magamba szívhassam, ha a történetre várnom is kell. Ma volt az a nap, hogy olvasás céljából is a kezembe vettem, és hát...a függő vég...az, az nem esett jól a végén -.-

Ha jól láttam trilógia lesz, tehát három részbe kell majd belesűríteni a történetet. Az első kötet a nyitó tánc igazándiból. Megismerünk nagyjából minden szereplőt (biztos, lesz még aki nem bukkant fel), a sorozatgyilkost, a riportert, a riporter testvérét, a pszichológust(profilozót?), a rendőröket, a főszereplő haverjait, és barátját(udvarlóját?). Tehát a történet alapjait megismerjük, a szereplőket is, aztán történik egy gyilkosság, és sejtjük ki a tettes, és ...és függő vég -.-

Tudja mindenki milyen egy függő vég? Olyan, hogy igazándiból te olvasnád tovább, mert igazándiból, most kezdene beindulni az egész. Vannak sejtéseid, ötleteid, hogy mi fog történni, de nincs itt a következő kötet, és nézel magad elé, és sóhajtozol, hogy "most mégis miii lesz". Roppant idegesítő tud lenni. Lehet össze kellett volna várnom, hogy kiadjanak minden részt, és úgy olvasni csak majd....de nem így tettem.

 A rajzolás gyönyörű, ez egy szubjektív vélemény. Nekem nagyon bejött, kifejezetten meglepett, hogy színesek a képek. A régi emlékemben minden manga és manhwa fekete-fehér volt. De igazándiból ez így sokkal menőbb. A történet is tetszett. Itt az első kötetben, mint feljebb írtam, igazándiból sok esemény nem történt. Egy interjú, egy gyilkosság, egy furcsa telefon. De úgy érzem, hogy a második-harmadik kötet rengeteg kérdést meg fog válaszolni, amikre a választ, most még csak sejthetjük.

Manga, manhwa rajongóknak tetszeni fog. LMBTQ címke rajta van a könyvön, a romantikát leszedettem most. Lehet, hogy lesz benne ilyen a 2-3 kötetben, de az elsőben, csak sejtetés van, és semmi ilyen jellegű jelenet nincs. A leg LMBTQ-sabb dolog a kötetben, egy telefonhívás, amiben a főhőst a barátja (nem, még nem a párja), megkérdi, hogy rémálmai vannak-e még, és átmenjen-e. Tehát a 18+ nem a szexuális tartalom miatt van fenn! (tehát, ha valaki emiatt olvasná, azt lelombozom)

A 18+ a gyilkosság miatt, és igazándiból a téma miatt van. Fiatal gyerekeknek azért egy pszichopatás könyvet se adnánk, így képregény formában sem adnám nekik. Kriminek lehet mondani és pszicho-thrillernek. Nem gyerek mese!

A kötet folytatása hamarosan megjelenik, úgyhogy remélhetőleg nem kell túl sokáig várnom a válaszra, hogy mi fog moooost történni *-*


Fülszöveg:

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Jonathan, a riportertanonc segít interjút készíteni egy híres sorozatgyilkossal, aki 33 ember haláláért felelős. A kegyetlen bűnöző azonnal felfigyel Jonathanra. Vajon mi lehet az oka Kister váratlan érdeklődésének egy hétköznapi fiú iránt…?




Nincsenek megjegyzések:

Magamról

Saját fotó
Munkámat tekintve könyvtári adminisztrátor vagyok. 2006.12.01-e óta, a József Attila könyvtárban (Dunaújvárosban). Kölcsönzés a fő munkaterületem, de emellett, foglalkozom a beérkezett ajándékkönyvekkel, javítom a katalógus hibáit, és a könyvtár Molyos profilját is én használom, tehát én töltöm fel az új könyveinket, és rakom fel oda a híreket. Emellett még ezer más dolgot csinálok, amit általában az éves beszámolóba is elfelejtek beírni, mert már annyira alap :D Nagyvenyimen élek édesanyámmal, egy kertes házban, Bogi kutyánkkal, aki mindenkit szeret, főleg ha kap simogatást és ennivalót :) Érdeklődési körömet elég könnyű lekövetni a blogon, igen a legaktívabb a könyvek szeretete, utána jön az írás. Témakörben a Kelet, a spiritualitás, a buddhizmus, az önsegítő irodalom. Ha szépirodalomra vetemedek, akkor inkább fantasy, minimális romantika, de amúgy bármit szívesen kipróbálok (maximum az első 50 oldal után abbahagyom). Koromból adódóan már megtanultam, hogy nem MUSZÁJ elolvasni egy könyvet, ha nem vonz be, akkor el kell engedni, akkor nem nekem íródott.