Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: augusztus, 2011

Gombos Péter: Vándorok - ilyen jövőt ne!

Nem szeretnék ilyen jövőben élni sem ilyen országban sem világban. Mert milyen lehet egy olyan hely, ahol a könyveket betiltják, ahol a könyvtárakat bezárják, ahol mindenkit figyelnek, és van az Elnök, és ennyi… Annyira kézenfekvő volt a sztori, olyan amire mindenki gondolhat, de még nem írta meg senki, csak most. Tetszett az időutazás, az hogy Írókat kerestek fel a fiatalok, és tetszett a  humora a könyvnek, mert igen, van humora is, még akkor is, ha néha nagyon-nagyon komoly a téma. Bírtam Robot, aki oda volt a Robinsonért, és akart találkozni az íróval, csak az időt nem sikerült eltalálnia. Tetszett a Vernés rész is, belegondolva Verne meghaladta a korát ;) :D Tetszett a párhuzamos vezetés, hol a fiúkat a múltban, hol a szülőket és a vezetést a jövőben. De kicsit kiszámítható volt. Főleg a vége, hogy ki áruló, és áruló e valójában vagy csak úgy csinál mintha áruló lenne. Tehát ez valahogy átlátható volt. Ami mégsem tetszett: A végét összecsapta. Ez amit lezárásnak lett

Allergia, hőség....

Először arra gondoltam, most jól panaszkodok egy sort, mint amúgy az emberek (és a magyarok sajátja, hogy főleg panaszkodni tudnak), de inkább nem. Próbálom a jó oldalát nézni…valakinek még nálam is rosszabb… Allergiás vagyok, és pechemre a parlagfűre, ami ugyebár kis országunk már-már legaktívabb gaza. De nézzük ennek is a jó oldalát. Az év 75%-ban nincs gondom az allergiával, mint sokaknak. Én csak a nyár vége, ősz eleje(közepe, időjárástól függően) szenvedem meg ezt az egészet. Gyógyszer van, első féle gyógyszerem semmire sem jó, de hát istenem, ami olcsó és mindig szedi az ember előbb vagy utóbb fabatkát sem fog érni. De, most találtunk az unalomig reklámozott gyógyszerek között egyet, ami úgy tűnik jó. (Allegra, ez itt most amúgy nem reklám, de na, ha egyszer jó). Tehát ez most úgy körülbelül tűrhető szintre vitte az allergiát *lekopogja* Máris lehet látni, nem annyira borzalmas. Tavaly ilyenkor már tüdőhörgő gyulladással betegállományban feküdtem tehát ez idén remélhetőleg elmar

Hirtelen az erdő mélyén

Fülszöveg: „A hegyekkel és erdőkkel körülvett, a civilizációtól elszigetelt falucskából már sok éve eltűntek az állatok – mindenfajta állat. A felnőttek még emlékeznek rájuk, olykor-olykor a fülükbe cseng még a gyermekek számára már ismeretlen nyerítés, bégetés, röfögés, ugatás és az ezerféle madárdal, néha tévedésből még morzsát szórnak a nem létező galambok elé vagy hálót vetnek a rég nem látott halaknak. A gyerekek kérdésére azonban, hogy hogyan és miért történhetett meg mindez, mindig csak konok hallgatás a válasz. Először Nimi, a szeleburdi kisfiú indul el az erdőbe, hogy kiderítse a titkot, de „nyerítőkórral” megfertőzve tér vissza, így nem tud beszámolni arról, mit is látott odakint. Két osztálytársát, Maját és Matit azonban nem hagyja nyugodni a rejtély, ezért ők is elindulnak az erdő mélyére. Sok rémületes és szépséges kaland után végül találkoznak a rettegett hegyi ördöggel, Nahival, aki feltárja előttük a régmúlt titkait. A gyerekek ráébrednek: nem a gonosz szell

Olvassunk Durrell-t!

Olvassunk Durrell-t eseményre, rögtön kettőt is letudtam egyszerre. Mondjuk kicsit csalásnak érzem, lévén képes mesekönyv, de ez is számít, és kimaradtak eddig az életemből. És bemelegítésnek tökéletes :) Tóbiás, a teknőc: Ez nagyon aranyos volt. Maga a történet nem túl hosszú és mély gondolat sincsen benne. Csak egy teknős akit megmentek, majd keresnek neki feleséget is és ott élnek Korfun a ház mellett saját kis házikóban. A rajzolás egyszerűen csodálatos, nagyon szívmelengető és barátságos. Érdemes volt elolvasni. Könyv adatai: Kiadó: Pesti Szalon Könyvkiadó Oldalszám: kb. 30. Fordító: Szabó Eszter Keeper, az állatkert őre: Ez már sokkalta tanítóbb jelegű könyv, és több benne az információ egyes állatokról. Mesébe szőtt tudás halom, gyönyörű képekkel illusztrálva. Azt hiszem, lassan jöhet a többi Durrell is! Könyv adatai: Kiadó: Pesti Szalon Könyvkiadó Oldalszám: kb. 30 Fordító: Szabó Eszter

Miért olvassunk Senecát?

Miért olvassunk Senecát?  Véleményem szerint, Ő tudott valamit, amit a mai ember annyira már nem tud. Persze benne van a tudatalattinkba, sejtjük a dolgokat, de nem mondjuk ki. Közérthetően ír (vagy legalábbis a fordításnak hála nem nehéz nyelvezetű).  A Seneca Kiadó több kis könyvet megjelentetett az írásaiból, és így egyet-egyet egy óra alatt elolvashatunk. Amit eddig tőle olvastam: Lucius Annaeus Seneca: A lelki nyugalomról Kedvencem lett, bele szerettem, megfontoltam. Az első olyan Senecás művem amit tiszta szívből ajánlottam másoknak is, mert szerintem hasznukra lehet! Idézet a műből: Ez a fogyatékosság: a más véleményétől való függés, oly mélyen gyökeret vert bennünk, hogy a legőszintébb dolog, a fájdalom is színleléssé válik. 59. oldal Lucius Annaeus Seneca – Marcus Aurelius: Óvakodj a haragtól! / Tanítások könyve Lucius Annaeus Seneca: Menj, és légy ember! – Útmutatás az Élethez Lucius Annaeus Seneca: Művészete az életnek És amit most olvastam tőle: Lucius Annaeus Seneca:

Nicolas Priou: Nagymamáink fortélyai

Ez itt egy nagyon szép borítóval ellátott, nagyon szépen kivitelezett könyv, aminek a nagymamáinkhoz semmi de semmi köze nincs. Nem tudom, hogy hány fortély van, de elvétve van olyan ami vagy új, vagy használható, vagy értelme van. Legalábbis számomra, ha az előbbi pár kritériumnak meg is felelt, akkor meg…a nagymamához nincs köze. Már az elején elásta magát nálam a CD-ből csinált madárijesztőnél, majd még ásott magán a hipóval locsolt növényekkel (lehet jót tesz nekik de nálam a hipó és növény erősen kipusztulás gyanús kombináció), akkor még képbe jött, a foszforeszkáló csíkot ragasztás a teknősre, hogy könnyen megtaláljuk… De ha ezektől véletlen eltekintenék (ami roppant nehéz), akkor csak annyi bajom volna ezzel az okossággyűjteménnyel, hogy bár nem hosszú az egész de vannak benne ismétlések, és Nagy témakörökön belül, semmi rendszer nincsen ide-oda ugrálás megy a témakörök között…. Az egészben csak az utolsóelőtti dekorációs rész volt amit őszintén tudok mondani, hogy volt

Sóvári Mónika: Szerelmem, Sanghaj

Fülszöveg: A könyv írója egy kis bükki faluban élte zárkózott, de boldog életét, amikor hírtelen minden megváltozott. Családjával a világ egyik legnagyobb és legnépesebb városába, Sanghajba kellett költöznie, egy teljesen idegen kultúra ölelésébe. A szerző izgalmas önéletrajzi művéből megismerhetjük a kínai emberek és egy közel 20 milliós kínai nagyváros mindennapi életét. A könyv kedves világa, humoros hangvétele és hitelessége miatt nagyszerű olvasmány az ázsiai kultúra iránt érdeklődők számára. Vélemény: Tudni kell, hogy ez egy aranyosan vékony könyv, így eleve szimpatizálok vele, mert ideális arra, hogy cipeljem mindenfelé. Egy vonatútra pont elég volt. Nem szeretem az olyan könyveket, amiknek a fülszövegében már eleve azt mondják humoros, mert ilyenkor hotziher, hogy nekem nem lesz humoros, és akkor rájövök, én nem vagyok humorra kiélezve :P. De tényleg humoros volt, sokat nevettem rajta, és a vége felé, már letenni sem tudtam, nem akartam úgy elmenni aludni, hog

Találkozó, kivételesen Budapesten

Na jó, nem kivételesen, mert szoktam a főváros felé járni, de azért túl sűrűn nem. Hívhatnánk Moly találkozónak, olyan mini félének, lévén ketten voltunk, @Chiara és én, de hívhatjuk akár szerepjátszós találkozónak, mert onnan ismerjük főleg egymást. De én maradnák a Baráti összejövetelnél és kellemesen töltött napnál. Bár beszéltünk könyvekről is és a szerepjáték is szóba került, de mind csak futólag. Az egyik cél, a kellemes napon kívül, hogy megleljük, egyik szerepjátszós társunk fagyizóját, bár tudtuk, hogy nem lesz ott, de legalább lecsekkolhattuk a helyet, hogy milyen is. Első körben rossz oldalon néztük, rossz számra emlékezve, a név megvolt. Úgyhogy végül gyorskajáldában töltöttünk egy kis időt, megmutattam az Erdélyi képeket, meg wifi segítségével pár dolgot megnéztünk, terveket szőttünk. Ja igen, ha Molyos vonalat nézünk akkor kölcsön könyv ment ebbe- és abba az irányba is :) Végeztünk ott, és wifi, lecsekkoltuk a pontos címet (VI. ker. Teréz körút 39) úgyhogy útra is keltün

Olvasás 7 hete - 7. hét

Nem írtam mindig, nem azért mert nem volt hozzá mit írnom, hanem mert feledékeny vagyok, vagy nyaraltam és ott nem jut eszembe erre írni, pedig a témák mindig nagyon érdekesek voltak, lehet idővel visszamenőleg megírom majd egy-egy témáról a véleményemet. Eheti témák, hogy melyik évszakban mit olvasok, illetve, helyileg hol. Nos akkor lássuk csak. A könyvek nagy részét nyáron olvasom, természetszerűen, mert ekkor vagyok szabadságon, ilyenkor szeretek könnyedebb témákat olvasni. Persze függ ez az aktuális fellángolásomtól is. Idén volt minden, manga, magasabb röptű meditálós könyvtől, a könnyed, de elgondolkodtató történetekig. És valahogy idén nem ment az ami tavaly, hogy belelendülök az olvasásba. Tavasszal, ősszel már a vaskosabb könyvek is szóba jöhetnek. Bár a féltégla vastagságú könyvekkel olyan bajom van, hogy kissé rémiszt a méretük. Nem kényelmes őket fogni, félő, hogy túl behajtom őket stb. pláne, hogy én a munkahelyemen is szoktam olvasni. Oda nem alkalmas a nagy méretű köt

Ízek, imák, szerelmek....

A könyv: A könyvet olvastam először, majd utána jött a film, úgy fél éves eltolással. Az olvasás maga lassan ment, részben azért mert jobb dolgom is volt mint ezt a könyvet olvasni (habár kölcsön könyv volt), részben mert néha nagyon nem tudtam ráhangolódni. Három helyszín van, legalábbis nagyobb tagolás. Olaszország, India és Indonézia. Szerettem olvasni az olasz nyelvről és arról, hogy mennyi ételt megkóstolt, és hogy mennyire szabad tudott lenni, ez ment a legpörgősebben, aztán Indiával valahogy belassult. Pedig én nagyon szeretem Indiát is, a meditálós, gurus dolog sem volt teljesen ismeretlen számomra, mégis egy örökkévalóság volt átkínlódni magamat ezen a részen. Aztán jött Bali, és megint pörgött minden. Szerettem a humort benne, azt hogy az élet szép, persze nem minden mindig tökéletes, de azért a jó felé. A füves ember, és a gyógyító asszony volt a kedvencem, valahogy ők olyan tipikus jó emberek, kellő humorral, és kellő komolysággal. Az írónő tud írni, ugyebár ez öné

Yoshifumi Kondo : A könyvek hercege

Tartalma: Shizuku 14 éves kamaszlány, aki imád álmodozni. Hogy kiszakadjon a mindennapok szürkeségéből, szinte minden szabadidejét a könyvtárban tölti. A nyári szűndiőben elhatározza, hogy húsz könyvet fog elolvasni. Ahogy nézegeti a könyvtári könyveken a kölcsönző-kártyákat, különös dologra lesz figyelmes: az általa kivett könyveket egytől-egyig kikölcsönözte már előtte egy Amasawa Seiji nevű fiú. Shizuku kíváncsi lesz, hogy ki lehet a titokzatos olvasó... Elsőre csak a címmel és ezzel a leírással találkoztam, és úgy két év telt el, hogy megtudjam mi is lesz a vége, hogyan és miről is szól. Az anime nagyon szép rajzolással készült, és nagyon eltalálták hozzá a zenét is. Elsőre kicsit fura volt, hogy nem lehet magyar hangot társítani hozzá, de aztán rájöttem, hogy nem is hiányzik. A szinkronizált filmek amúgy is csak extra sokszor szükségtelen kényelmet táplálják. Úgyhogy akkor maradtam a japán hangnál és a magyar feliratnál. A történet menete nem túl bonyolult, va

Cami Walker - A szeretet ajándékai

Ez év második olyan könyve amit véletlen vettem meg és a szívemhez közel álló lett. (a másik: Stacey O'Brien: Wesley, kedvesem ). Véletlen alatt azt értem, hogy nem tudatosan kerestem, választottam, hanem, ott volt és jött az a megmagyarázhatatlan érzés, hogy „ezt olvasni akarom, ez nekem kell”. Élet meghatározó könyvek. Semmi világrengetően új dolgot nem mond ez a könyv sem, csak egyszerűen elmesél 29 ajándék történetét, egy betegség történetét, egy élni akarásét, egy sorsot. Azaz több sorsot. A könyv első nagyobb része, maga az írónő 29 napja és ajándékai, és küzdelmei, míg a vége, a honlapjáról levett pár ember, egy-egy ajándéka. Megnéztem a honlapját is, ami kifejezetten tetszett. A regisztrálástól is csak az tart vissza hogy Még nem tudok angolul. Majd ha megtanulok akkor erre is sort kerítek.                                                                                    Vélemény, az ötletről: Tetszik az elképzelés, és tetszik, a kivitelezés. Tetszik,

Hinako Takanaga: Vázlatok

Alapvetően szeretem a BL mangákat. Annak idején azért kezdtem el ilyeneket olvasni, mert szerepjátékhoz nem volt elhanyagolható „ötlet merítés”. Meleg fiú karakterem volt, lány létemre, meg honnan tudhattam volna mit csinál két srác? Minden esetre szj után, mellett bejöttek a lájtosabb BL mangáktól az ütősebb Yaoiig. Maga a kötet: Három nagyobb történetre tagolódik: Vázlatok : a címadó történet. Tetszett, de nem mindenhol. A transzvesztita meg nagyon nyavalygó fiúk már az idegeimre mentek, ennyire ne legyenek nyavalygók. Minden esetre az alap sztori nagyon jó volt. Az első szerelemről: Ez már érdekesebb. Sokkal jobban tetszett a többi történetnél. Pláne, hogy két nézőpontból is elmeséli a történetet. Van benne, szerelem, csalódás, beteljesületlen szerelem. Sajnáltam mind a két főhőst. Annyira elmentek egymás mellett :( viszont a tengerpartos jelenet nagyon vicces volt. Mennyire más emlék lehet, az amit a szemed lát, az elméd elhisz, de a valósághoz semmi köze… Kívánj

A titkos kert - A titkok kertje

A titkos kert, film kontra könyv: Mindegyik, kifejezetten tetszett élmény volt olvasni, majd megnézni is. Úgy néztem, hogy több film verzió is készült belőle, a többire is kíváncsi lettem. Így is voltak eltérések a könyvtől, kíváncsi vagyok a többiben mit hagytak meg, és mit írtak át. A könyv előnyei: A jó fogalmazásnak hála, könnyen lehet benne haladni, egy gyerek számára is könnyed és mégis tanulságos történet. Egy kertről, három fiatalról, egy megkeseredett emberről. Őszintén Colin volt az egyetlen, akit megütöttem volna, ha ott vagyok, mert idegesített, az hogy „meg fogok halni, púpos leszek, meghalok, a levegő spórái megölnek stb.” tehát ilyenek miatt a falra másztam a kölyöktől. De még ez is olyan jól meg volt fogalmazva, tisztán láttam magam előtt Colint ahogy hisztizik, ahogy később megváltozik, ahogy Maryt is. Ahogy a kert is. Le a kalapom az író előtt. A film előnyei: Nem egy mai filmről van amúgy szó, így az Effektek sem olyan ütősek, de pont így tudta vissz